2024.03.29. - Auguszta

Edinburgh

Edinburgh
Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".
bohócdoktor vizit szja 1%

A sötét bazaltsziklára épült büszke várat, és legrégibb részét, az 1090-ben épült Szent Margit-kápolnát titkok lengik körül. A Palace Yardnak (Palota-udvar) nevezett térrõl nyílik a kincseskamra, ahol a skót koronaékszereket õrzik. A királyi koronát Skóciában bányászott aranyból készítették, és régebbi, mint az angol királyé. A kincstár szomszédságában vannak a királyi lakosztályok, bennük az a kis szoba, ahol a tragikus sorsú Stuart Mária megszülte fiát, aki VI. Jakab néven Skócia, és I. Erzsébet halála után I. Jakab néven Anglia és Skócia uralkodója lett.

A vár eredete az idõk homályába vész. Történetét az elsõ írásos emlékek alapján az 5. századig követhetjük vissza: akkor foglalták el a piktek a már ott álló erõdítményt, mely a 10. században a skótok kezére került. A megerõsített vár a 11. századtól királyi székhely volt, egészen 1603-ig, amikor Jakab Londonba költözött. Edinburgh 1437-ben lett Skócia fõvárosa, jelentõsége azonban már a 17. század elejétõl fokozatosan csökkent. 1650-ben Oliver Cromwell elfoglalta a várat. A katolikus és a protestáns egyház között dúló áldatlan viszály Edinburghra is rányomta bélyegét. 1707-ben Skócia végleg az angol királyság fennhatósága alá került.