rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Inkább kempingben száll meg a magyar

  • A balatoni kempinglánc tulajdonos Balatontourist Zrt. sorra nyíló egységeiben a válság ellenére 7-8 százalékkal nõtt az elõfoglalások száma, ugyanakkor az elõleg befizetések elmaradtak a tavalyi évhez képest.

    Jó elõjel lehet a kempingturizmus iránt növekvõ érdeklõdés olyankor, amikor a balatoni szállodaüzemeltetõknek jó okuk van a borúlátásra, fõként a konferenciaturizmus jelentõs visszaesése miatt.

    Az elõlegek befizetésének tavalyihoz képest 7 százalékos elmaradása a cégvezetõ szerint azt mutatja, hogy az emberek igyekeznek az utolsó pillanatig kivárni a fix foglalással. A valójában április végétõl lendületet vevõ elõfoglalások a kempinghálózat foglalásainak negyedét-ötödét teszik ki.

    A Balatontourist 17 kempingjének forgalma az utóbbi években évi 5-6 százalékkal nõtt, aminek a fõ mozgatórugója Polgár Tibor szerint az üdülési csekk volt. A belföldi turisták száma évi 15-20 százalékkal emelkedett, míg a külföldieké összességében csökkent. A tendencia azt mutatja, hogy a kempingezést korábban nemigen kedvelõ magyarok is egyre inkább rájönnek: ez egy életforma, ami nemcsak sátrazást, hanem kényelmes körülményeket, víz-közelséget és szabadságot is jelent - mondta Polgár Tibor.

    A külföldiek közül az elmúlt években az osztrákok, csehek és szlovákok érdeklõdése nõtt a balatoni kempingek iránt, amit az idén várhatóan tovább fokoz az euró-forint, számukra kedvezõ átváltási árfolyama.

    A Balatontourist kempingjei közül áprilisi közepén nyitott a balatonfüredi, április végén nyitja kapuit a siófoki, majd május elejétõl sorra a többi is megkezdi a szolgáltatást.

    Polgár Tibor az idei szezonnal kapcsolatban azt mondta: a válság miatt elégedettek lennének, ha a tavalyi év forgalmát sikerülne megismételni, vagy egy kicsit felülmúlni. Hozzátette, hogy igen sok múlik az idõjáráson is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Törökország

    A türkizkék tenger, festõi öblök, narancs-, banán-, és pinea fenyõligetek országába magyar állampolgároknak szükséges a vízum, amelyet a repülõtéren érkezéskor vehetünk meg 20 USD ellenében. Érdemes megjegyeznünk, hogy az útlevelünknek a visszautazás idõpontjától számítva 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Pénzváltáskor ne ijedjünk meg, ha 4 pénznem közül lehet választani, de érdemes euróban vagy USA dollárban gondolkodnunk.

  • Korzika a szépség szigete!

    Korzika a szépség szigete, már a görögök is így nevezték. Egy, a Földközi-tengerbõl elõbukkanó hegy, földíszítve a természet minden vonzerejével. Egy francia sziget a Genovai-öbölben, az olasz partoktól 83 km-re és mindössze 1 070 km-re Budapesttõl. 2500 m fölé emelkedõ csúcsok, 1000 km hosszú, homokos-sziklás tengerpart egy mindössze dunántúlnyi területen. Egy varázslatos sziget, ahogy azok emlegetik, akik már jártak ott. Valami titkos vonzerõ, ami miatt sokan visszavágynak és többször is visszatérnek a szigetre, pedig mehetnének bárhová.

  • New York kerületei: Staten Island (5/5. rész)

    Staten Island egyike New York város öt kerületének; az azonos nevû szigeten terül el. Mivel földrajzilag kívül esik a városmagon, népessége is a legkisebb az öt kerület közül.

    Délen a Richmond County-val határos, amely New York állam legdélibb járása. 1975-ig a kerület hivatalos neve Borough of Richmond volt. Lakossága 465 000 fõ, ezért Staten Islandet néha az elfeledett kerület néven is illetik. Sokkal kevéssé ismert, mint a többi négy: Bronx, Queens, Manhattan és Brooklyn.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.

  • Bahamák - Amit tudnod kell elutazás elõtt!

    A Bahama szigetekre utazó turisták a megszokott óvatossággal járjanak el. Az erõszakos bûncselekmények száma ugyan emelkedik, ezek azonban rendszerint Nassau és Freeport, turisták által nem sûrûn látogatott részeiben történnek.

    A szállodákban mindig zárják be az ajtót és értékeiket ne hagyják õrizetlenül, különösen a strandokon. Úti okmányaikat és egyéb értékeiket célszerû a szálloda széfjében elhelyezni, valamint kerüljék drága feltûnõ órák, ékszerek viselését.

  • Kecskemét

    Kecskemét 110 ezer lakosával Magyarország hetedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, Budapesttõl 85 km-re található.

    A dél-alföldi régió fontos gazdasági központja, Bács-Kiskun megye székhelye. Szorgalmas, minden új dologra nyitott, a folyamatosan beköltözõ idegeneket bizalommal fogadó városlakók tették Kecskemétet az évszázadok során virágzó településé. A kecskeméti országos vásárra már 1393-ban távoli vidékekrõl érkeztek vásározók. Országos jelentõségûvé az 1600-as években vált– az évszázados magyar-török háborúskodás idején – a vallási és gazdasági önállóságát mindvégig megõrzõ város.

  • A virágzó szépség szigete

    A legenda szerint ez az a hely, ahol Ádám a földre lépett, amikor kiûzetett a Paradicsomból. A buddhisták szerint Buddha is ezt a szigetet látogatta meg útban az örök élet felé.

    Sri Lankára a legtöbben nyaralni jönnek, méghozzá télen: ez itt a fõszezon. A látogatókat elsõ percben rabul ejti a balzsamosan langyos levegõ, a végtelen buja, zöld növénytakaró, a szingaléz ábécé betûinek díszes örvénye, a buddhisták színes zászlói és hangos szertartásai. A pihenni vágyókat tengerparti szállodák sora várja; a legszebb partok és strandok délen vannak.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • Irán: Veszélyesen varázslatos

    Irán az emberiség történelmével egyidõs, civilizációnk egyik legõsibb öröksége. Az évek folyamán Irán kutlúrájának hatása a világ különbözõ pontjain is feltûnt a Nílustól egészen Európa szívéig. A Föld minden pontjáról érkeztek ide turisták, hogy végigutazzanak a Selyemúton, megcsodálva a Perzsa Birodalom dicsõségét.

    Ha idelátogatunk, egy teljesen egyedi élményben lesz részünk; egy hatalmas kultúra és civilizáció bölcsõjében találhatjuk magunkat. Háromezer évnyi lejegyzett történelemmel dicsekedhet ez az ország. Romok sokasága és megszentelt kõfaragványok találhatók itt.

  • A világ végén, Bolíviában

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.

  • New York kerületei: Brooklyn (5/3. rész)

    Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

    Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településbõl, Breuckelen-bõl fejlõdött ki, ami a Long Island East River felõli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

  • Manchester

    Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.

  • Dél-Csehországi régió

    Akár Èeské Budìjovice, Jindøichùv Hradec, Písek, Strakonice, Tábor vagy Tøeboò városába látogat el az ember, minden alkalommal olyan helyet ismerhet meg, ahol életre kel, és kézzelfoghatóvá válik a mûvészet és a történelem.

    Dél-Csehország vendégeit egy sor hatalmas középkori vár és fényûzõ kastély várja. A leglátogatottabbak közé tartozik Hluboká nad Vltavou kastélya a közeli ohradai vadászkastéllyal és állatkerttel, a zvíkovi vár és az Orlíki víztározó melletti orlíki kastély, Èervená Lhota kastélya vagy a blatnái vízivár.

  • Assisi

    Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erõdített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idõk emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szûz Mária) templom néven ismeretes.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.

  • Csorvás

    Csorvás város Békés megyében, a 47-es számú fõút mellett, az orosházi kistérségben helyezkedik el. Szabályos alaprajzú, kertes beépítésû település, amely a történelem folyamán háromszor épült újjá. Elsõ írásos említése 1217-bõl való.

    A „mai” Csorvás 1857. december 3-án lett újra önálló település. Fejlõdését az akkor több nemzetiségû – magyar, szlovák, román – lakosság tehetsége és szorgalma, valamint kiváló termõföldje alapozta meg. Ebben az idõben a gazdálkodást a búza-, kukoricatermesztés, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés jellemezte.

  • Látnivalók Észtországban

    Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában.

    Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyûléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Mûvészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktól nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre.

  • Írország

    Vigyázat: aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörû tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékû élettempónak, vagy ha ki nem állhatja, ha néha jól bõrig ázik.

    Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné.

  • Dánia, Feröer szigetek

    A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörû autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselõ is helyet kapott.

    A szigeteken nincsenek erdõk, fák csak a településeken nõnek. Az aljnövényzet tundra jellegû, mohák, gombák, zuzmók, fûfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a fõváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

  • Szeged és a Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

  • Piliscsév

    Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

    Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • Ferrari-élménypark a sivatagban: hullámvasút 240 kilométerrel

    A világ legnagyobb fedett attrakciós parkja épült fel egy sivatagi szigeten, Abu Dzabi városának szomszédságában, az Egyesült Arab Emírségekben (EAE). A 20 különbözõ látványosságot, köztük egyes szakaszain akár 240 kilométeres sebességet is lehetõvé tévõ hullámvasutat magában foglaló, naponta akár 10 ezer látogatót is fogadni képes Ferrari World. A Forma-1 versenyekrõl ismert, ott a kétszeres világbajnok Fernando Alonso révén élen álló Ferrari az elsõ versenyautó-cég, amely megjelenik az élményparkok eddig inkább mesefigurákkal és történelmi vagy technikai látványosságokkal benépesített világában.

  • Tudnivalók Horvátországi nyaraláshoz

    Egy friss felmérés szerint Törökország, Horvátország és Bulgária a legnépszerûbb utazási célpontok a magyar nyaralók számára. Most a Horvátországba utazók számára adunk néhány fontos és aktuális információt.

    A Horvát Idegenforgalmi Közösség tájékoztatása szerint a korábbiaknál szigorúbban büntetik a vadkempingezést Horvátországban, ahol a táborozásra be nem jelentett magánterületen két hónapra zár alá veszik a kempingezõk felszereléseit.

  • A világ 7 új csodája - A kínai Nagyfal

    A Kínai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világûrbõl is lehet látni. Megépíttetése különös történet… Kína 7, egymással harcoló fejedelemségbõl állt. Az egyik kiemelkedett közülük. 25 év alatt, kegyetlenségének, és diplomáciai érzékének köszönhetõen legyõzte a másik hatot, és egységes birodalmat kovácsolt Kínából, amit négy tenger határolt, egységes jogrendszert alakított ki. Elsõ lépésként "Legfõbb Császárrá" kiáltotta ki magát. Pontosabban Elsõ Császárrá. Nem sokkal ezután összeesküvõk törtek az életére.