rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Gyászos év volt 2009 a belföldi turizmusban

  • A válság erõsen látszik a belföldi turisztikai szektoron is: nyolc százalékkal kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek árbevétele pedig tíz százalékkal zuhant.

    A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, a szálláshelyek árbevétele pedig folyó áron 10 százalékkal mérséklõdött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

    A kereskedelmi szálláshelyek összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009-ben. Tavaly 3,8 millió belföldi és 3,2 millió külföldi vendég összesen 18,3 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH adatai szerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 10-10, a belföldi vendégek és éjszakák száma 7-7 százalékkal csökkent tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken.

    A külföldivendég-forgalom jelentõs részét realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklõdött az eltöltött éjszakák száma.


    A belföldi vendégforgalom kétharmadát fogadó szállodákban 8 százalékos visszaesés figyelhetõ meg az éjszakák számában 2008-hoz viszonyítva, a panzióknál 14 százalékos volt az elmaradás. A különbözõ utazási célok közül a hivatalos célból, illetve kongresszusra érkezõk együttes aránya 29 százalék volt. A szabadidejük eltöltése miatt utazók 12 százalékának elsõdleges célja az egészségturizmus volt, ennek köszönhetõen 2009-ben a szállodai vendégek több mint egynegyedét a gyógy- és wellness-szállodák fogadták.
    Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el.

    Tavaly a legnagyobb - 57 százalékos - kihasználtsági arány a gyógyszállodáknál volt megfigyelhetõ meg, bár a KSH szerint a kapacitáskihasználtságuk 4 százalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttõl. A Balaton mellett és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált idõszakban 8 és 11 százalékkal volt kevesebb, mint az elõzõ évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.

    A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 128 milliárd forint volt. Az összes bevétel - 2 százalékos infláció mellett - folyó áron 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14.944 forint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6423 forint volt.

    A turisztikai fõidényben, vagyis júliusban a Magyarországon mûködõ kereskedelmi szálláshelyek száma 2.830 volt, kiadható férõhelyeinek száma 4 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férõhellyel bõvült. Decemberben az idényszerûen mûködõ szálláshelyek zárva tartása miatt ennél kisebb kapacitás állt rendelkezésre. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 25 ezer munkavállalót foglalkoztattak, amely 5 ezerrel volt kevesebb, mint a júliusban regisztrált érték.

    Az üdülési csekkbõl a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forintnak megfelelõ összeget váltottak be, ami szakértõi becslés alapján ezen szálláshelyek összes belföldi forgalmának 29 százalékával volt egyenértékû, és 2008-hoz képest 7 százalékos folyó áras növekményt mutatott.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Francia Polinézia mesevilága Bora-Bora

    Bora Bora lenyûgözõ látnivalói már hosszú évek óta vonzzák a vastag pénztárcájú turistákat. Francia Polinézia fõ vonzereje az idén tovább erõsítette pozícióját, méghozzá több új luxusüdülõvel, köztük a júniusban megnyitott St. Regis Resorttal és repülõjárataival. A csendes-óceáni térség egyik legcsodálatosabb szigete tovább folytatja diadalmenetét, már ami a gazdag turisták figyelmének felkeltését illeti.

  • Az Alpok országa: Svájc

    Mennyi mindent takar: büszkeséget, örömöt,elégtételt, de talán rezignációt, szomorúságot és sajnálkozást is.

    Svájc mindenekelõtt a tisztaság, a rend és a jólét szinonimája, a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Paradicsom, a boldogság szigete ebben a kavargó, tengernyi szükségtõl és nyomortól, háborúságtól és kétségbeeséstõl terhes világban.Valljuk be - a németek kicsit irigylik a svájciakat, akiktõl rossz néven veszik, hogy néha németebbek a németeknél. De ki szereti, ha saját jó tulajdonságait mások felülmúlják?

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • Olaszország - jégpalota és síhinta

    Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • A hozzánk legközelebbi tenger

    Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

  • Az arany város: Prága

    Az arany város: PrágaAz „arany Prága” név valószínűleg I. Károly idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható.

  • Spanyolország rejtett kincse

    Aragónia fõvárosa, Zaragoza többnyire kiesik a turisták spanyolországi útjából, pedig érdemes hosszabb kitérõt is tenni ebbe az izgalmas városba! A Barcelona-Madrid vasútvonalon fekvõ Zaragoza ideális megálló: elég nagy ahhoz, hogy legyen benne sok látnivaló, és elég kicsi ahhoz, hogy jól érezzük magunkat e kedélyes városban.

    Zaragoza neve a római Caesaraugusta, azaz Augustus császár névbõl ered. Ebbe a provinciába már az i.e. 14.században 25 ezren vándoroltak. A muzulmán idõkben Al-Andaluz északi határvidékének fõvárosa lett.

  • Finnország: A hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa.

    Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Nyaralás 2008 - hol fogunk nyaralni és mennyiért 2008-ban?

    Hamarosan nyílik az Utazás 2008 kiállítás, amely évrõl évre vonzza az utazni vágyókat. Igaz, egyre többen már a tülekedés és a sorbaállás helyett az internetet használják keresgélésre, láthatóan ez az a kiállítás, ami mindenkinek eszébe juttatja az idei nyaralás kiválasztásának lehetõségét. Nem téved az, aki ilyenkor keresgél, hiszen akár 30%-ot is spórolhat, ha most lefoglalja a nyaralását. A jó hír az, hogy minden kedvezmény igénybe vehetõ az on-line foglalások esetében is, tehát érdemes meglátogatnunk a nagy gyûjtõ portálokat, amelyeket több ezer lehetõséget kínálva biztosítják a kedvezõ árakat.

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • Jó bizonyítványt kaptak a balatoni strandok

    Egy felmérésben 4,3-as átlagosztályzatot kaptak a balatoni strandok, a válaszadók a mosdók állapotában és tisztaságában találták a legtöbb kivetnivalót. A legjobbnak a gyenesdiási "Játékstrandot" találták a 37 balatoni helyszín közül.

    Gyõrffy Árpád, a Balatontipp.hu internetes portál szerkesztõje ismertette a balatoni strandokat bemutató portál legfrissebb felmérésének eredményeit. Az oldal 3192 olvasója az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelte a balatoni fürdõhelyeket tíz jellemzõ alapján.

  • Ingyenes biztosítással csalogatja a turistákat Thaiföld

    Thaiföld az év végéig tízezer dollár (körülbelül kétmillió forint) értékû biztosítást kínál díjmentesen minden külföldi látogatónak, akinek vesztesége vagy kára származik az ottani belpolitikai felfordulásból, beleértve a halálesetet, a sérülést vagy a tartós egészségkárosodást.

    Az áldozatok ingyenes orvosi ellátásra számíthatnak, és napi 1000 dolláros (durván 200 ezer forintos) kártérítést kapnak, ha több mint tíznapos kórházi ellátásra szorulnak.

  • A Seychelle szigetek luxusa mindenkit vár

    Ez a 115 szigetbõl álló csoport, a Seychelles szigetek Afrika partjainál, Madagaszkár szigetétõl észak-keletre található. A szigeteket alig 25 évvel ezelõtt fedezték fel mint turista paradicsomot, akkor még csak 75 ezer lakója volt, akik szinte csak a kreol nyelvet beszélték.

    A szigetek egy részét korallzátonyok, másik részét pedig gránitszigetek alkotják. Mahé, a legnagyobb sziget a Praslin, La Digue és Silhouette szigetekkel és a néhány közelben lévõ gránitszigettel alkotják a Seychelles szigetek közel felét. Ezeken a szigeteken él a legnagyobb számú lakosság és ezeket látogatják többnyire a turisták is.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • A Salamon-szigetek

    A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagyfokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérõ kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhetõ. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelõtti civilizáció jelenlétérõl tesznek tanúbizonyságot. A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az õsi tradíciókat.

  • Hogyan legyen olcsóbb az utazás

    Még nem tudni pontosan, milyen hatással lesz a magyarok utazási szokásaira a válság, de annyi azért valószínû, hogy a korábbinál többen utaznak majd rövidebb nyaralásra és egyre többen keresik az olcsó lehetõségeket.

    1. A szállodai minibárt ezután legfeljebb csak a napközben a városnézés során vásárolt üdítõk és csokik hûtésére használjuk, s bármilyen csábító is az esti tévézés közben a minibárban lévõ méregdrága csipsz, ne bontsuk ki, túlságosan drága nassolás.

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Kétegyháza

    Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

  • Pompa, gazdagság, arany

    Pompa, gazdagság, arany – ezzel azonosították egykoron a várost. Augsburg ma gazdag történelmi múlttal rendelkezõ, mégis fiatalos város. A több mint 2000 éves Augsburg Németország legrégibb városai közé tartozik. Alapításának dátumát is ismerjük: a rómaiak i.e. 15-ben vertek tanyát itt, a Lech és Wertach összefolyásánál. A város ma is alapítójának, Augustus császárnak a nevét viseli.

    Augsburg a reneszánsz idejében élte fénykorát. Ekkor a város szülötte, Jakob Fugger neve egyet jelentett a gazdagsággal.

  • Róma, a történelem városa

    Róma maga a történelem, találhatók itt etruszk síremlékek, a kereszténység korai éveibõl származó templomok, köztársasági találkozóhelyek, reneszánsz paloták és barokk bazilikák.

    2,7 millió lakosával óriási város, de történelmi központja elég kicsi. A hatalmas, és lenyûgözõ város történelmi obeliszkjei, oszlopai és szobrai árnyékában fulladozik nap mint nap az utcán autóval vagy motorkerékpárral araszoló irdatlan tömeg. Mindig számítani kell a dugókra, ahol zsibvásárjelleget ad a folytonos dudálás, kiáltozás, az indulatos integetés, miközben mesterien megformált épületek mellett vezet el az út. Róma épületei szinte fulladoznak az állandó szmog fogságában, hiába a tenger közvetlen közelsége.

  • Egyiptom

    Mottó: "Egy utazás sosem hosszú, ha megtaláljuk azt amit keresünk."

    "A Nílus életadó forrás" -mondják ma is a fellahok, azaz a földmûvesek. Nekem is régi álmom volt Egyiptom földjére lépni. Utazásaim során leginkább a mítoszok, rejtélyek iránti érdeklõdés hajt, hát itt volt belõlük bõven. Bizony az út során gyakran összekeveredett a valóság a legendával.

  • Katmandu

    Amikor a magasan fekvõ völgybõl felszáll a hajnali köd a Himalája jeges hegycsúcsaihoz, Katmandu mitikus hellyé változik. A templomok és istenszobrok fehér tengerbe merülnek, a távolból tompa gongütéseket vél hallani az ember, és a korhadás meg az elszenesedett fa hideg szaga csap az orrába. A nevar nép hite szerint ezekben a valószerûtlen pillanatokban megy végbe az ember spirituális megtisztulása. Minden bûn és gonosz gondolat eltávozik belõle, elviszi a tovahömpölygõ köd.

  • Málta az álom és valóság szigete

    Málta a világ egyik apró területû országa, a Földközi-tenger szívében található Szicília és Tunézia között. Területe mindössze 316 négyzetkilométer. Öt szigetbõl áll: a legnagyobbnak Málta a neve, ezen kívül laknak még Gozón és Cominón. Igaz, az utóbbin mindössze heten. Két lakatlan sziget tartozik még az országhoz: Cominotto és Filfa.A szigetekre nemcsak a napfürdõzésre vágyóknak érdemes ellátogatniuk, hanem azoknak is, akik az aktív pihenést részesítik elõnyben. Máltán és Gozón lépten-nyomon a régmúlt idõk emlékeire bukkanunk: az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomromok, középkori városok, hatalmas katedrálisok õrzik az évezredek nyomait.

  • Las Vegas - A világ szórakoztató központja

    Las Vegas - A világ szórakoztató központjaAz amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

  • Bogota, a Kolumbiai álom Európaiaknak

    Kolumbia fõvárosa lassan kezd az elviselhetõség mintájává válni nem csak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is.

    A város olyannyira ökológiailag tudatos, hogy minden vasárnap összesen több mint 100 mérföldnyi utat zárnak le a benzinüzemû jármûvek elõl. Ehelyett gyalogosok, kerékpárosok és gördeszkások vonulnak ki az utcákra az ódivatú közlekedés érdekében. Ezen a héten a Centro Cultural Gabriel Garcia Marquez földszintjén található Juan Valdez kávézó azok helyek egyike, ahol ez ember nézelõdhet és magába szívhatja az igazán felülmúlhatatlan kolumbiai kávé izét és zamatát.

  • Las Vegas, A világ szórakoztató központja

    Las Vegas az amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek.

    Jelenleg az Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elõvárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.