Utazás a barlangba

A Mátyás-hegyi-barlangrendszer hazánk második leghosszabb barlangja. Ha ellátogatunk ide, igazán különleges pár órában lehet részünk. Nemcsak a barlang szépsége miatt, de azért is, mert itt nincsenek kiépített utak, és világítás, hanem csúszva-mászva, valódi kalandok között, mégis biztonságban fedezhetjük fel a föld mélyét. Tegyen egy kalandtúrát a föld alatt. Családoknak, baráti társaságoknak közös idõtöltéshez, céges csoportoknak csapatépítéshez, gyerekcsoportoknak osztálykiránduláshoz - sokféle társaságnak ideális programot nyújthat a Mátyás-hegyi-barlangrendszer. A bejáratnál a látogató többféle útvonal között választhat, és bármelyik mellett is dönt, egy biztos: kifele jövet nem lesz csalódott. Igazán nagy kaland, amikor a rendezetten beépített budai környezetbõl a túrázó belép a barlangba, ahol egészen másfajta világ vár rá. Itt nincsenek kiépített utak, szépen végigfutó lámpasorok. Ehelyett a bejáratnál kapunk egy kényelmes overállt és egy biztonságos sisakot, melyen kislámpa világít, s miután beöltözünk, neki is vághatunk a föld mélyének.

Nem kényelmes séta lesz ez, hanem csúszás-mászás, de mégsem kell visszariadnunk. A barlangtúra nem kíván semmiféle elõképzettséget. Bárki, aki általános kondiban van, meg tudja tenni, felnõttek és gyerekek számára is ajánlják a szervezõk. És természetesen nem egyedül vágunk neki a barlang mélyének, hanem barlangi szakvezetõk segítségével.

Budapest és az egész Dunántúl leghosszabb barlangja ez, nagyjából 4200 méteres. Budán, a III. kerületben nyílik. A Szépvölgyi úttól keletre, a Pál-völgyi-barlanggal szemben, a Mátyás-hegy oldalában nyitott kõfejtõbõl indul, 203 méteres tengerszint feletti magasságban.

A különbözõ barlangtúrák ára felnõttek számára 4000, 14 éves kor alatt 3000 forint. Talán ez elsõre nem hangzik olcsónak, viszont életre szóló élményt ad a túra. Ha csoportok együtt érkeznek ide, jelentõs kedvezményeket kaphatnak.

A barlang az alaptúrákon túl számos szolgáltatást nyújt, például tarthatunk itt születésnapokat, a gyerekeket földalatti földrajzórák várják.

A barlang felfedezése

A barlanglabirintus története nem tekint vissza hosszú múltra. Szabó József 1879-ben, Budapest geológiáját tárgyaló munkájában még csak annyit jegyzett meg, hogy "sok tekintetben felette érdekes Pálvölgy s Szépvölgy Nummulit-mész bányái Buda-Újlak s Lipótmezõ között".

A bányászás során a késõbbiekben kisebb-nagyobb üregeket is találtak. Közülük legjelentõsebb az 1930-as évektõl ismert 60 méter hosszú, egy elõcsarnokból és két folyosóból álló Felsõ-barlang, valamint a 240 méter hosszú és 26 méter mély Tûzoltó-barlang.
1944-ben a már ismert barlangok átalakításával légoltalmi óvóhelyeket kezdtek itt robbantani. Ezek közül a leghosszabb a régi Tûzoltó-barlang bejáratának kitágításával keletkezett. Ekkor fedezték fel a negyedik üregrendszert, a Futura-óvóhely-barlangot is.
1948 március 7-én Mohos Bélának sikerült egy szûk résen át (ez a késõbbi Mohos-szorító) bejutni a Mátyás-hegyi-barlang hosszú rendszerébe. Késõbb Jaskó Sándor vezetésével láttak neki a lelkes barlangászok, szakemberek a barlanglabirintus feltárásához és térképezéséhez.