2024.03.29. - Auguszta

A templomok városa

A templomok városa
Bristol az egyik legszebb angliai nagyváros, zenei, éjszakai és klubélete pedig legendás. Egyre többen keresik fel Közép-Európából, és nemcsak a fiatalok.

A Frome, és a Severn-folyóba ömlõ Avon által körülölelt terület ideális kikötõ volt már a római idõk elõtt is. Hosszú ideig a második kikötõ volt London után, látképét toronydaruk és vámraktárak határozták meg. A közeli faluk és városok az elmúlt 100-200 év során beolvadtak a városba, így alakult ki Nagy-Bristol, amely a lakosság számához viszonyítva hatalmas területû.
bohócdoktor vizit szja 1%

Belvárosa azonban gyalogszerrel is könnyen bejárható. A horizont képébe mindenütt templomtornyok fúrják bele magukat, csak az óvárosban 17 található belõlük. A legnagyobb a dombtetõn épült katedrális, amely nemcsak lenyûgözõ épület, de a város történelmi és kulturális központja is. Jóval korábbi, mint ahogy gondolnánk: 1140-ben alapították, apátságként. Ugyanebben az idõben öt templomot is építettek a városfalon belül, amelybõl mára csak kõrakások maradtak. A templomok közül egyedül a Keresztelõ Szent Jánosról elnevezett maradt meg.

A Kikötõi Szûz Mária templom rusztikus külseje, román stílusa és napórája árulkodik koráról. Ma már messze esik a rakparttól: a 18-19.században új csatornát alakítottak ki a nagyobb hajók számára, és elterelték a Frome vizét. Egyes krónikákban Piaci Szûz Mária templomként is említik. A mai fedett piac érdekes jelenség: találkahely és a társadalmi élet színtere is. Válogathatunk a sajtmesterek és biopékek árui között, de számos étkezde kínálja hagyományos brit, vagy éppen egzotikus jamaikai fogásait, koktéljait. A fedett piac gyakorlatilag egybeépült az egykori Kukoricatõzsdével. A parketten, ahol 200 éve a szemes takarmány tonnái cseréltek gazdát, ma olcsó kötöttáru, bizsuk és antikvár könyvek várnak vevõre.

Vásárolni különösen jól lehet Bristolban. Aki ma a fõ bevásárló negyedben, a Broadmead utcáin sétál, többnyire nem is tudja, hogy a normannok által épített, és egy parlamenti rendelettel 1640-ben lerombolt vár területén koptatja a köveket. Sétálni leginkább a folyók és a kikötõ partján érdemes. Gyönyörû hajókat láthatunk, köztük két muzeálisat is. A modern óceánjárók „anyja" az ss Great Britain korának leghatalmasabb hajója volt, és az elsõ, amelyet propeller hajtott. Elsõ útja Bristolból New York-ba vezetett 1843-ban, az út két hétig tartott. A gyönyörûen felújított óceánjáró mellett ki van állítva a milliókért restaurált Matthew is, amelynek fedélzetén John Cabot 1497-ben innen indult útra, és felfedezte Észak-Amerikát. Erre a tényre és magára Cabotra nagyon büszkék a britek. A dolog pici szépséghibája, hogy a tengerész Giovanni Caboto néven, Velencében látta meg a napvilágot és soha nem tartotta magát angolnak.

Öngyilkosok hídja

Bristol jelképe a Clifton Lánchíd, amely 76 m magasan ível át az Avon-folyó kanyonja fölött. Az 1864-ben átadott híd szinte azonnal az öngyilkosjelöltek kedvelt célpontjává vált. 1974 és 1993 között 127 ember ugrott le innen, a halált választva. 1994-ben megmagasították a korlátot, attól kezdve az átlagos évi 8 ugrásszám a felére csökkent. Volt persze, aki túlélte a végsõnek szánt kalandot. A krónikák feljegyezték, hogy 1885-ben a 22 éves Sarah Ann Henley ugrott le a hídról, ám terebélyes szoknyája ejtõernyõként mûködött, és megmentette a lányt, aki azután még hatvan évet élt.