A Húsvét-szigetek

A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.
A „Madáremberek szigetén” fészkelõ a vándormadarak (nevezetesen a füstös csér) elsõ tojásait megszerezni hatalmas dicsõséget jelentett. A monda szerint az az ifjú, aki elsõként tért vissza a tojással, az megkülönböztetett tiszteletnek örvendhetett egy évig, õ lett a Tangota Manu, „a Madárember”, az a törzsfõ pedig, akinek a törzsébe tartozott, vallási vezetõ lett arra az évre.

A helyiek fõleg a turizmus adta lehetõségek kihasználásával keresik a kenyerüket. A Húsvét-sziget híres kõszobrai rengeteg turistát vonzanak ide. A helyi fizetõeszköz a chilei peso, de váltanak eurót és dollárt is.

A külvilággal az egyetlen kapcsolatot a Mataveri nemzetközi repülõtér jelenti.