A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat. 
A város kellemes környezetben fekszik: sok a fa és a park, dombok veszik körül, egyik oldalát a tenger nyaldossa. De fekvésénél is fontosabb izgalmas légköre, amely nem utolsó sorban szokatlan épületeinek, színeinek és építészeti megoldásainak köszönhetõ. Az elõzõ századforduló környékén áttörést jelentett a szecesszió új ágának a megjelenése, Antoni Gaudí vezetésével. Barcelonában ma lépten-nyomon szabálytalan formájú házakba, korlátokba, lépcsõkbe, oszlopokba botlunk, amelyeken vízszintes és függõleges vonal vagy derékszög egyáltalán nincs. A katalán szecesszió izgalmas formái a kora-középkori óváros, a Barri Gotic (Gótikus negyed) határaitól nem messze láthatók. Fél évezred építészete fonódik itt össze - sehol máshol nem látni ilyet a világon.
Barcelona - sõt, egész Spanyolország leghíresebb épülete a La Sagrada Familia, a szent családról elnevezett engesztelõ templom. Középkori gótikus katedrálisnak gondolhatnánk, bár alig több mint 100 éves: 1882-ben kezdték építeni. Tervezõje, Gaudí halála után - villamos elé lépett, amikor a templomot bámulta - senki nem merte vállalni, hogy befejezi az épületet. 1926 óta három tornyot húztak fel - csak a helyszínen látni, hogy ezek a templom oldalában vannak és nem a homlokzaton. Ezután megállt a munka, a város vezetése úgy gondolta, szolgáljon a félig sem kész templom Gaudí emlékmûvéül. Néhány éve döntés született a templom befejezésérõl, 2020-ra vagy 2025-re tervezik megépíteni.
Picasso és Miró
Barcelona kétségkívül a képzõmûvészek és építészek városa. Picasso gyerekfejjel költözött ide, itt tanult és 15 éven át itt élt, mielõtt Párizsba ment volna. Onnan kétszer is visszajött, évekre. Ez volt a kék korszaka. Franco uralma alatt megszakította kapcsolatait Spanyolországgal, de a katalánok iránt másként érzett: beleegyezett, hogy Barcelonában 1962-ben múzeumot hozzanak létre az alkotásaiból. Ma ez a világ legnagyobb Picasso-gyûjteménye.
A város szülötte Joan Miró, a legnagyobb katalán festõ. Barátjához, Picassóhoz hasonlóan részben Barcelonában, részben Párizsban élt. Absztrakt képei ma a legdrágábbak közé tartoznak. Múzeuma, a Fundacio Joan Miró 350 festményét és 500 rajzát tartalmazza.
