Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.
Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településbõl, Breuckelen-bõl fejlõdött ki, ami a Long Island East River felõli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.
Közigazgatásilag a kerület azonos Kings megyével, amit II. Károly angol király után neveztek el.
A régmúltban becézték a fák, az otthonok és a templomok városának is, manapság a "Borough of Homes and Churches" azaz az "Otthonok és Templomok Kerülete" név elterjedt, valamint a The Planet "A bolygó" elnevezés, a kerület nagyszámú és etnikailag nagyon vegyes lakosára és a kerület nagy méretére utalva.
Az elsõ európaiak a hollandok voltak a területen, elõttük bennszülött indiánok lakták a sziget nyugati csücskét, õk bonyolították le azt az elhíresült üzletet, amelynek során 24 guldenért eladták a hollandoknak Manhattan szigetét(jóllehet nem is birtokolták azt).
A terület Új Hollandiához került és a Holland Kelet-India Társaság kormányozta. Az õ irányításukkal jött létre a terület elsõ hat települése: Gravesend (1645), Breuckelen (1646), Flatlands (1647), Flatbush (1652), New Utrecht (1657) és Bushwick (1661).
Új Hollandiát 1664-ben meghódították az angolok, Brooklyn is New York-i gyarmat része lett. A hat eredeti települést az angolok 1683-ban összevonták Kings County néven, ez volt az akkori New York egyik megyéje a tizenkettõ közül.
Itt zajlott az Amerikai Függetlenségi Háború egyik elsõ nagy csatája a Long Island-i csata 1776. augusztus 27-én. Ennek során a britek, kiszorították a felkelõket Brooklyn-ból, megtartva az ellenõrzést az Öböl felett. Brooklyn csak az 1783-as párizsi egyezménnyel került a britektõl amerikai kézre.