2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Badacsony, Badacsonytomaj

Badacsony, Badacsonytomaj
A Balaton partvidékének egyik leglátványosabb kistája, amely félszigetként nyúlik be a tóba. Nagy forgalmú, természeti szépségekben és kultúrtörténeti vonatkozásokban bõvelkedõ üdülõ- és kirándulóhely: nemzetközi hírnevét kiváló borainak köszönheti.

Badacsony néven ma a Badacsony-hegyet és közvetlen környezetét értjük, amely a hegy keleti lábánál települt Badacsonytomaj és a nyugati oldalon Badacsonytördemic község határához tartozik. A közigazgatási központ Badacsonytomajon van, de a térség idegenforgalmi központja a hegy déli lábánál, a Badacsony vasútállomás körül alakult ki.
bohócdoktor vizit szja 1%

A csodaszép környezet évente kétmillió turistát vonz. Az üdülõkörzet legérdekesebb látványossága a 438 m magas Badacsony a vulkanikus tanúhegyek legszebb példája, a Tapolcai-medence tanúhegyeinek leismertebb tagja. Tetejét a hajdani vulkáni tevékenység során felszínre tört bazaltláva ún. bazaltsapka fedte be, s védte meg a lepusztulástól. (A tanúhegyek a több száz millió évvel ezelõtti felszín magasságát „tanúsítják”. Nem kiemelkedtek a felszínbõl, hanem környezetüket gyalulta le, hordta el az erózió.)

A Badacsony tetejét ma sûrû erdõ borítja. A hegytetõ alatti lejtõket helyenként 60-70 m magas bazaltoszlopok övezik. Ezek az ún. bazaltorgonák. Lejjebb a hegyoldalon, az egykori Pannon-tenger agyagos-homokos üledékeibõl és a bazalt málladékából kialakult talajon érlelt szõlõbõl készítik a híres, különleges zamatú badacsonyi borokat.

A hegyet már a bronzkor embere lakta, de a legtöbb régészeti emlék itt is a rómaiak idejébõl származik. Valószínûleg õk ültették el az elsõ szõlõtõkéket. A honfoglalás után a környék a Vér-Bulcsú vagy Lád nemzetség szálláshelyéhez tartozott. Nevüket õrzi a Lábdi-hegy elnevezés. A hegy községei középkori eredetûek. A Badacsony mint üdülõhely azonban csak a XX. sz. elején került az érdeklõdés elõterébe.

A hegy keleti oldalán évtizedekig bányászták a kiváló minõségû bazalt kõzetet. A robbantásos technikával végzett bányászat veszélybe sodorta e páratlan tájképi értékünk fennmaradását. Ezt felismerve szüntették be a kõbányászatot, s hozták létre az országban másodikként 1978-ban a Badacsonyi Tájvédelmi Körzetet. Ezen belül kaptak védettséget a késõbbiekben a Badacsony geológiai képzõdményei, természeti, mûvelõdéstörténeti, valamint néprajzi értékei. Ma az 1997-ben létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

A badacsonyi szõlõkultúra a XVIII. sz.-tól vált ismertté. Bél Mátyás, a jeles történetíró 1730-ban a badacsonyit találta a legjobbnak a Tapolca környéki borok közül. A Badacsony „szoknyáján” termõ bor ereje, zamata elsõsorban a különleges, vulkáni málladékot tartalmazó talajnak és a déli lejtõket érõ napsugárzásnak köszönhetõ. A napfény hatását a tó nagy vízfelülete felerõsíti. Leghíresebb a francia eredetû szürkebarát, de vannak, akik a kéknyelût részesítik elõnyben. Kedvelt a zöldszilváni és az olaszrizling is. A Badacsony nemcsak kitûnõ szõlõt érlel; az egyéb gyümölcsfajták közül az õszibarack és a mandula a legjelentõsebb, de a füge is beérik a hegyoldal déli oldalán fekvõ kertekben.

Badacsonyban nyáron és õsszel gazdag programokkal várják a turistákat. A legfontosabbak: Pünkösdi Eljegyzés- Fiatal Mûvészek Fesztiválja, Kéknyelû Virágzás Ünnepe, Badacsonyi Borhetek, Badacsonyi Rózsakõ Fesztivál, Badacsonyi Szüret.