rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Hajós

  • Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

    Történelmi bemutatás

    A település korai történelmérõl kevés emlék maradt. A török hódoltság elõtt már létezett település Hajós neve valószínûleg a hajó köznévbõl ered, és arra utal, hogy az akkoriban itt élõ lakosság megélhetésében a víz jelentõs szerepet játszott. A terület 1710-1732 között gróf Csáky Imre kalocsai érsek birtokában volt. Kérésére és javaslatára német telepesekkel népesítették be a területet. 1722-1770-ig kb. 120 családot telepítettek be, két nagyobb hullámban. Az egyik csoport a Bodeni-tótól északra fekvõ Dietelhofen, Niederbiegen, Umlingen községekbõl és környékükrõl érkezett. A másik csoport a Duna menti településekrõl jött Biberach, Ehingen, Offingen, Riedlingen, Saulgau, Ulm és Dunawört környékérõl. A szorosan vett sváb földön kívül német területrõl, Württemberg tartomány déli részérõl, Zellbõl is jöttek családok. A Rajna középsõ részérõl, Frankóniából, valmint Bajorországból és Ausztriából is érkeztek betelepülõk. Õk tekinthetõk a település második honfoglalóinak.

    A falut a telepesek közösségei két patak partjára építették, az egyik mellett volt az érseki vízimalom. 1724-ben már kápolna állt a községben, 1728-ban megépült a hajósi templom egy romos klastrom helyén, ezt 1879-ben megnagyobbították.

    A Bussen-Öffenbõl hozott templomkegytárgy miatt búcsújáró hellyé vált a város. A templom fõoltárán található Mária szobornak is külön története van: Az Ulm környéki síkságon lévõ Bussen szent hegyen áll a környékbeli svábok kápolnája, ahol egy névtelen helybéli fafaragó mester 1400-as években készült szobrát helyezték el az oltáron. Amikor Bussen-hegyi kápolna 1720-ban leégett, a pap nagynénje hazavitte a paplakba, s ott õrizték egészen addig, amíg megindult az Ulm és Freiburg környékén élõ svábok bevándorlása Magyarországra, akik magukkal hozták a Mária-szobrot, és amikor 1728-ban felszentelték a hajósi templomot, a fõoltáron helyezték el.

    A betelepült telepesek a betelepüléstõl hazájuknak tekintették Magyarországot és benne Hajóst. Ezt a történelem során minden alkalommal bebizonyították, ha szükség volt rá. Részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban ugyanúgy mint 1956-ban a forradalom dicsõ napjaiban is és mindig a jó oldalon álltak. A templom mellett épült fel Gróf Patasich Gábor kalocsai érsek barokk stílusú vadászkastélya.

    A kastély 1907-tõl árvaházként, napjainkig gyermekotthonként mûködött. Az érseki kastély felújítása folyamatban van. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat új funkciót adnak a Dél-Alföld egyik legszebb mûemlékének, visszaadva azt a magyar és külföldi érdeklõdõknek. A település õrzi a sváb népi hagyományokat. Ünnepi alkalmakkor a helyi néptánc csoport táncosainak mûsora színesíti a programokat, és egy emberként hallgatják végig fúvós zenekar elõadásait.

    A városban megépült a Német Nemzetiségi Tájház, melynek megtekintésekor, bepillantást nyerhetnek az idelátogatók a sváb kultúra szépségeibe, régi népmûvészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak õseink életérõl.

    Az évente sok ezer látogatót fogadó tájház, állandó karbantartást és az anyagok megóvását szem elõtt tartva sok évig tudja bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét. Hajós aktív közösségi életét jelzik az öntevékeny szervezõdések is: a tûzoltó egyesület, a sportkör, a horgászok egyesülete, vallási közösségek, a hajósi népdalkör és a hajósi fúvós zenekar.

    A várostól 2 kilométerre található Hajós legismertebb, és egyben leglátogatottabb része, a löszhátra épített pincefalu.

    Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggõ pincefaluját alkotják. A löszfalba 20-50 méter hosszú pincealagutakat vájtak, melyek télen-nyáron kedvezõ, közel azonos hõmérsékletet biztosítanak az itt tárolt Hajósi borok számára. Ezek a mesterségesen létrehozott "pincelyukak" többnyire boltívesek, téglával kirakottak.

    A löszfalba vájt "pincelyukak" fölé présházakat építettek, melyek azon kívül, hogy itt dolgozzák fel a szõlõt, üde színfoltjai a falunak, és kellemes kikapcsolódást nyújtanak a vendégeknek. A hetvenes évektõl számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege. Mára egyre több pince vendégek fogadására, elszállásolására alkalmas: megjelentek a padlástér beépítésével a vendégszobák, miniatûr de teljes komforttal. A nyolcvanas évektõl megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a Pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektõl a családi borházak.

    A pincék a helyi társadalom számára a közösségi élet kedvelt színterei, de gazdasági funkciójuk is változatlanul jelentõs a bortárolás, és az idegenforgalom szempontjából. A Pincefaluban található a Borok Háza, ahol a tulajdonos kádármester múzeumát is megcsodálhatják a betérõ vendégek. A régi hagyományos hordókészítés szerszámait bemutató gyûjteménybõl, betekintést nyerhetnek e szakma rejtelmeibe

    1982-tõl minden év májusában megrendezik itt az Orbán-napi borünnepet. Az ünnepen a város apraja nagyja mellett több ezer idelátogató vendég vesz részt. Az ünnepséget megelõzõ estét a Pincefaluban utcabálok, zenés programok színesítik. Vasárnap az ünnepélyes megnyitót a borversenyek eredményhirdetése, a borlovagok avatása majd a színes nemzetközi néptánc fesztivál követi. A hordó emelõ verseny csak egy-egy a sok vidám programból mellyel várjuk az ide látogatókat.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vietnám

    Vietnám az a hely Dél-Kelet Ázsiában, amelyet sokan csak a hadijelentésekbõl ismernek, de igazából mégis nagyon keveset tudunk róla.

    Az ország olyan kincseket tartogat az utazó számára, melyek egy életre rabul ejtik õt.

    Egészségügyi elõírások: fertõzött területekrõl érkezõknek kötelezõ a sárgaláz elleni védettség igazolása. Palackozott víz fogyasztása ajánlott. A vietnámi konyha változatos és laktató.

  • A Vatikán

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

    Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

  • Luxor - Város a Királyok völgyében

    Luxor város Dél-Egyiptomban, Al-Ukszur kormányzóságban, a Nílus partján.

    Az ókorban itt volt Théba, Egyiptom déli fõvárosa, és a város területén, illetve közvetlen közelében olyan híres ókori mûemlékek találhatók, mint a karnaki templom, a luxori templom, a Királyok völgye, a Királynék völgye és az Dejr el-Bahari templom (Hatsepszut halotti temploma). A város gazdaságában jelentõs szerepet játszik a turizmus. A város mai neve az erõdöt jelentõ al-ukszur arab szóból ered; ez a templomra vonatkozik, melyet a római idõkben erõddé alakítottak át.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Goa, India gyöngye

    Különbözõképp ismert; "Kelet Gyöngye" és a "Turisták Paradicsoma" - Goa állam India nyugati partjain húzódik, a Konkan szorosban. A fenséges, festõi szépség és az építészeti pompázatossága a templomoknak, szentélyeknek, õsi épületeknek tette Goát a nemzetközi turizmus kedvencévé. Goa sokkal több, mint csupán tengerpart és napsütés. Goának lelke van, mely az egyedi történelembõl a gazdag kultúrából és lenyûgözõ természeti értékekbõl nyeri erejét.

  • Kultúra és divat: Velence és Milánó

    Kultúra és divat: Velence és MilánóOlaszország mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok után. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá. Az Olaszországba utazók leglátogatottabb városai között szerepel Velence és Milánó. Velence a világ egyik legromantikusabb, legszebb városa. Köszönheti ezt csodálatos elhelyezkedésének, építészeti és művészeti szépségeinek

  • Horvátország kevésbé vonzó

    A július közepi határforgalmi adatok alapján mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek az elmúlt napokban Horvátországba, mint a tavaly ilyenkor.

    Ugyanakkor átalakulóban is van a turizmus az Adria partján: egyes helyeken a turisták a korábbinál hosszabb ideig maradnak.

    Az elmúlt hétvégén 1,154 millió utas - közülük 912 ezer külföldi - lépett be az ország területére.

  • Verona

    Az "urbs nobilissima" (legnemesebb város) kiemelkedik az adriai partvidék és a Pó-síkság gyönyörû városai közül. Õsi kereskedelmi útvonalak találkozási pontjánál épült, jelentõs nemzetközi vásárok helyszíne, joggal nevezték e1 Itália kapujának. Egyeteme, történelmi emlékei, múzeumai révén a térség kulturális centruma.

    Alapításáról nem szólnak legendák, de Kr. elõtt az 1. században már fontos római kolónia volt. Itt született a latin aranykor legnagyobb költõje, Catullus. Szerepét, fontosságát a korai középkor évszázadaiban is megõrzi. Nagy Károly fia, Kis Pipin, majd I. Ottó német-római császár szívesen idõzik itt.

  • Tripoli - Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt. A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • A NYT Budapest újjászületett nyolcadik kerületérõl ír

    A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar fõváros üde kulturális-mûvészeti színfoltja - írta a The New York Times.

    Józsefváros - ahol az épületek falain helyenként még ma is látszanak golyónyomok az 1956 forradalomból - egykor a lopás és prostitúció szinonimája volt. Az utóbbi tíz évben viszont más lett a pesti kerület: a biztonsági kamerák felszerelésével jelentõsen visszaszorult a bûnözés, galériák és kávézók tûntek fel, megélénkült az éjszakai élet a pompás 19. századi épületek között.

  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsõsorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdõk borítják. Mozaikszerûen elhelyezkedõ tisztások, sziklagyepek, kõkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen elõforduló több mint 220 madárfajnak.

    A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Mosonmagyaróvár

    Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstõl 80, Pozsonytól 30 km-re fekszik. Közúton, kerékpárúton, vasúton és vízen könnyen megközelíthetõ, kedvezõ fekvésû város. A városon át vezet a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

    A város fontos turisztikai vonzereje a gyógyvize. Az egész évben nyitva tartó fürdõ termálvize elismert gyógyvíz, amely – besorolása szerint – Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik. Mosonmagyaróvár története több mint 2000 évre tekinthet vissza.

  • Burano: az élénk színű házak és a csipke otthona

    Burano: az élénk színű házak és a csipke otthonaAz olaszországi Burano a velencei lagúna északi részén fekvő kis sziget, mely 7 kilométerre található Velencétől. Burano öt városrészre tagolódik, ezek: San Martino Destro, San Martino Sinistro, San Mauro, Giudecca és Terranova. A városrészeket csatornák választják el egymástól, ezek: a Rio Ponticello, a Rio Zuecca és a Rio Terranova. Burano területe mindössze 0,21 km², részeit hidak kötik össze egymással. Burano főként színes, élénk színű házairól és a több évszázados hagyományú csipkekészítéséről nevezetes.

  • Szállodai bõvítés Bulgáriában

    A Bolgár Statisztikai Intézet adatai szerint az elmúlt évben az átlagos foglaltság a kereskedelmi szálláshelyeken 24,9% volt, ami 5,2%-kal marad el az elõzõ évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei a 2008. évi adatokhoz képest 15,5%-kal, 323 millió euróra csökkentek. A külföldi állampolgárok vendégéjszakák utáni bevételek 18,8%-kal, 211 millió euróra csökkentek. A múlt évben a kereskedelmi szálláshelyek, a 10 ágyat meghaladó szállodák, motelek, kempingek, turistaszállások és egyéb szálláshelyet szolgáltatók száma elérte a 3533-t. Ezek 126 100 szobát és 287 400 ágyat foglaltak magukba.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 1.)

    Pilzen vidéke

    Az enyhén lankás, erdõs vidék ölelte Pilzen (Plzeò) városa Nyugat-Csehország gazdasági, kulturális és társadalmi életének központja. Pilzen mindenekelõtt a Pilsner Urquell sör gyártásának köszönheti világhírét. Érdemes megtekinteni a történelmi belvárost is a Szent Bertalan-székesegyházzal, a történelmi katakombákat, a zsinagógát, az egyedülálló dinóparkkal rendelkezõ állatkertet, valamint a számos múzeumot és galériát.

  • Trogir

    Splittõl 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvõ kisváros és kikötõ. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Ciovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festõi öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép. Elõször az illírek alapítottak itt települést, õk voltak az õslakosok amikor elsõ gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr.e. 3. században Traguriont. E görög településeket görög geográfusok is megemlítik.

  • Kókusz (Keeling) - szigetek

    A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétõl a Csendes-óceánban fekszik.

    Területe 24 km². A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elõdeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a XVII. század végén helyezte el itt elõször értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük.

  • San Marino

    San Marino a világ egyik legkisebb állama s egyik legõsibb köztársasága. Az országocska Olaszország területén van, alig tíz kilométerre Riminitõl és az Adria partjától. Története a kora keresztény idõkbe nyúlik vissza. A legenda szerint Marinus, egy keresztény kõfaragó rabszolga Dalmáciából, üldöztetései elõl menekülve átkelt az Adrián, s remeteként letelepedett az akkor még vad, úttalan Monte Titanón. Ott alapította meg - így szól a történet - a San Marino-kolostort. A jámbor Marinust egyébként nagy tisztelet övezte, s röviddel halála után, a szentté is avatták.

  • A Salamon-szigetek

    A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagyfokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérõ kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhetõ. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelõtti civilizáció jelenlétérõl tesznek tanúbizonyságot. A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az õsi tradíciókat.

  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park

    A Balaton-felvidéki Nemzeti Park változatos tájaira hívjuk, ahol mindenki élményekkel teli napokat tölthet el. Barangoljon az Európa Diplomával kitüntetett Tihanyi-félsziget gejzírkúpjai között, lesse meg a selyemgém mindennapjait a nemzetközi hírnevû Kis-Balaton berkeiben, vagy hallgassa meg a Szent György-hegy bazaltorgonáinak „hangját”, mely évmilliók üzenetét adja át. Szeretettel várjuk túráinkon, rendezvényeinken, bemutatóhelyeinken és tanösvényeinken. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességû sávban.

  • Thaiföld - A keleti királyok birodalma

    Az ország központi része földrajzilag a Burma határolta nyugati hegyvidékes területtõl kelet felé, az északkeleti síkságig terjed; észak felé pedig Nakhon Sawanig, ahol a Ping, Wang, Nan és Yom folyók a Chao Phraya folyóban egyesülnek (Királyok folyója).

    Dél felé a Parchuap Khirikhanig terjed, mely Thaiföld legkeskenyebb része, szélessége mintegy 60 km a nyugati hegyek és a Thai-öböl között. A Chao Phraya folyó nagyrészt a Középsõsíkságot, a világ egyik legnagyobb rizs- és gyümölcstermelõ vidékét öntözi.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • Larnaka - A vándorok városa

    A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.

  • Majestic Imperator luxusvonatok Bécs és Budapest között

    Bemutatták annak a luxus nosztalgiavonatnak a vagonjait Budapesten, amely az egykori osztrák-magyar monarchia fõvárosai között szállítja a turistákat.

    Ünnepélyes keretek között, tûzoltózenekari kísérettel várták a fõvárosi Nyugati pályaudvarra nyolcvanöt utassal érkezõ Majestic Imperator-Train de Luxe osztrák nosztalgiavonatot vasárnap. A Majestic Imperator nevû cég modernizált császári luxusvagonjai már 1991 óta szolgálják a turisták igényeit.

  • Peking - Sárkányok az égen

    A kínai bölcsek szerint aki teát iszik, annak szellemi képességei tiszták és frissek lesznek. A kínaiak törekvése a test és a lélek örökös ápolására azonban nem merül ki pusztán a teázásban: naponta gyakorolják a taj csi mozdulatokat a parkokban, de akár az utcán vagy a buszmegállóban is.

    A pekingiek közvetlenek, mosolygósak, gyermeki ártatlansággal gondolkodnak. Kedvesen, segítõkészen és nagyon kíváncsian állnak a külföldiekhez. Rendszeresen meditálnak, szabadidejükben pedig - gyermekként és felnõttként is - kedvenc foglalatosságuk a sárkányeregetés. Igen rendszeretõk: naponta háromszor, ugyanabban az idõpontban étkeznek, és a déli ebéd után mindig lepihennek egy-két órára. Ennyibõl is kiderül, milyen távol áll az övékétõl a mi zaklatott nyugati kultúránk.

  • Az Alpok országa: Svájc

    Mennyi mindent takar: büszkeséget, örömöt,elégtételt, de talán rezignációt, szomorúságot és sajnálkozást is.

    Svájc mindenekelõtt a tisztaság, a rend és a jólét szinonimája, a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Paradicsom, a boldogság szigete ebben a kavargó, tengernyi szükségtõl és nyomortól, háborúságtól és kétségbeeséstõl terhes világban.Valljuk be - a németek kicsit irigylik a svájciakat, akiktõl rossz néven veszik, hogy néha németebbek a németeknél. De ki szereti, ha saját jó tulajdonságait mások felülmúlják?

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.