Rábapatona

Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik. A települést történelme folyamán többször pusztították török és Habsburg csapatok, sõt 1809-ben Napóleon hadserege is átvonult a falun. A község korabeli jelentõségét bizonyítja többek között, hogy a török idõkben a rábai átkelõ védelmében földvárat építettek, valamint, hogy 1655-ben III. Ferdinándtól két vásár tartására kapott kiváltságot Patona.

A falu római katolikus templomát 1650 körül építette a gyõri káptalan, a tornyát csak a XVIII. Század közepén építették föl. A templomot 1929-ben román stílusban átalakították, és bõvítették. 1920-tól, két évtizeden keresztül a község plébánosa Harsányi Lajos, a korszak legkiemelkedõbb papköltõje.

Napjainkban a település népéletének emlékeit Néprajzi Kiállítás mutatja be. Rábapatona emellett számos természeti látnivalóval is lenyûgözi a látogatókat. Csodálatos a Rába vadregényes árterülete, valamint a Holt-Rábának a falun belül kanyargó zegzugos ágai. A szinte érintetlen környezet megannyi kikapcsolódási lehetõséget kínál a horgászat és a vízi sportok kedvelõinek.

Községünkben kerül megrendezésre 18 éve, minden évben a nemzetközi hírû Bilibáncs Népi Hagyományõrzõ Tábor-és Fesztivál.

Szintén Rábapatonán található a Közép-Európában is párját ritkító agárversenypálya, melynek rendezvényei sok érdeklõdõt vonzanak.