Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.
Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.
Az elmúlt évtizedekben nagy fejlõdésen ment keresztül ez az ifjú város: felépült 5 új temploma, utak, járdák, közterek készültek, teljes a víz és földgáz ellátottság, az egész várost átölelõ telefonhálózat kiépítése megtörtént. Szépreményû, impozáns városfejlesztési tervek készülnek, melyek közül kiemelkedik a 24 tantermes általános iskola, zeneiskola, 6 foglalkoztató termes óvoda sport- és rendezvénycsarnok folyamatban lévõ projektje.
A városban évrõl-évre gazdagabb a társadalmi élet, amely jól érzékelhetõ intézményeinek fejlõdésében, civil és sportszervezeteinek megsokasodásában. A három általános iskolában 2300 fõt meghaladó a tanulók száma. A településen középiskolai oktatásban több mint 1100 tanuló vesz részt. A középiskola elvégzése után lehetõség van helyben különbözõ szakmai képzéseken való részvételre. Az iskolák nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek idegen nyelvi oktatására és az egészséges életmódra való nevelésre, a sportéletre.
A társadalmi kihívásokhoz illeszkedve több intézményben folyik felnõttoktatás. A város közösségi életét jelentõsen befolyásoló, alakító intézmény a Városi Könyvtár és a Közmûvelõdési Intézményhálózat, amelyben több civil és társadalmi szervezet is helyet kapott. A Városi Galériában helyi és országos hírû mûvészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklõdõk.
A III. Szabacsi nap, – ami a Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásár idején zajlik – a település összetartozását jelképezõ hagyományõrzõ eseménye. Szigetszentmiklós legõsibb, István király idejébõl származó település részén, Szabacson rendezik meg. Az idelátogatók betekintést nyerhetnek a népi mesterségek rejtelmeibe, valamint kipróbálhatják a tehetségüket a különféle kézmûves foglalkozásokon. A nyitott portákon az õszi termésbõl láthatnak kínálatot, az utcán pedig népi kirakodóvásár, kemencés lángos, kürtös kalács, birkapörkölt, lacikonyha színes forgataga fogadja az idelátogató vendégeket.
A város történelmi emlékeit õrzi a Helytörténeti Gyûjtemény és az Ádám Jenõ Emlékház. Egyetlen ipartörténeti mûemléke a városnak a Lakihegyi Rádió-adótorony, amely érdekes rácsos tartórendszerével, 314 méter magasságával a század elsõ felének bravúros technikai újdonsága volt Európában.
Az idegenforgalmi és turisztikai élet fellendülése jellemzõ a városra az önkormányzat 7 országgal kötött testvérszerzõdést. Az iskolák az idegen nyelvek gyakorlásához szintén több külföldi kapcsolatot ápolnak.
Szigetszentmiklósnak ma is nagy vonzereje a Ráckevei (Soroksári)-Duna. Ez a nádasokkal benõtt parti nyaralóhely kedvelt a horgászok és a vízi sportolók körében. Itt gyönyörködhetünk a természet csodáiban. A természetvédõk harcos kiállása eredményeképpen a közeli úszólápon még ritka orchideafajok is élnek.
A Duna vizének minõségét szakemberek folyamatosan ellenõrzik. Az ún. RSD projekt megvalósulása jóvoltából a Kis-Duna mentének csatornázása, valamint a Bucka városrész szennyvízcsatornázása eredményeként – mérések szerint – a 2010-es évek elején a Kis-Dunában ismét lehetséges lesz a fürdõzés, ami új távlatokat nyithat a város turisztikai életében.
A Budapestet megkerülõ M0-s autóút meghosszabbításával lényegesen javult Szigetszentmiklós közúti megközelíthetõsége. A szomszédos Tököl településen repülõtér van. Szigetszentmiklós felismerve a kedvezõ lehetõségeket, kialakította a vállalkozók fogadásához szükséges feltételeket. Az M0-s autóút mellett közmûvesített ipari, vállalkozói területet alakított ki. Az önkormányzat által kidolgozott kedvezõ adózási feltételek egyre több nagyvállalkozást vonzanak a városba. A terület egy részét már birtokba vették, eddig fõként olasz és német érdekeltségû cégek telepedtek le. A város nagy ipari vállalata a Csepel Autógyár a 80-as évek végén tízezer embert foglalkoztatott. Mára ezen a helyen az ÁTI Sziget Ipari park mûködik kb. ezer fõ foglalkoztatottal. Az ipari park folyamatosan fogadja az itt vállalkozni kívánó cégeket.
A külföldi tõke megjelenése nem csupán új munkahelyet teremt a miklósiak és a környezõ településeken élõk számára, hanem új lendületet is adhat Szigetszentmiklós további fejlõdéséhez. Városunk a Csepel-szigeti kistérség meghatározó városa lett, melynek lakói szívesen látják az idelátogató vendégeket.
