A község lakóinak száma jelenleg 1800 fõ, kis mértékben növekedést mutat. Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózatunk (adsl - internet ) van.
A községben kábel -TV társaság nyújt szolgáltatást. Vasútállomással, és jó buszközlekedéssel ellátott a település. Községünk lakói, akik helyben nem tudtak elhelyezkedni, Körmendre, Szentgotthárdra és Szombathelyre /megyeszékhelyünk/ járnak dolgozni.
Csákány földjébõl számos utódfalu keletkezett, mint például Magyar, - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, és Doroszló. Csákánynak egy részét a Rumy család birtokolta már a 13. században. Csákány mint a Németújvár várának tartozéka 1525-ben a Batthyany családé lett.
Templom
Mûemlék a falu római katolikus temploma, mely a XVII. században épült. Különösen érdekes a barokk fõoltár. Joachim és Szent Anna szobra áll rajta. A szószék a rokokó jeles alkotása. 1760-ból való a rokokó talapzaton álló mûemlék Nepomuki Szent János szobor. A millenniumi év alkalmából a templom oratóriumában Batthyányi emlékszobát rendezett be a község plébánosa.
A templom kertjében pedig Batthyány-emlékparkot létesített diszkúttal, mely a falu központjában igazán kellemes látványt és pihenési lehetõséget biztosít. A díszkút a Nemzeti Kulturális Örökségünk Minisztériumának támogatásával készült 2000-ben Ezenkívül az emlékparkban a díszcserjék és örökzöldek között találhatók a honfoglalási, és az 1848/49-es szabadságharcosok emlékmûvei.A 48/49-es emlékmû képe emlékhelyeink között látható. Községünk plébánosa 2009. augusztus 1-tõl Dr. Stift Zoltán.
Kastély
A volt Batthyány kastély az egykori Nagycsákányban állt a Fõ utca 4-es szám alatt. A kastély birtokosai részben helyi nemesek, majd 1433 után a Héderváriak voltak. II. Lajos király 1524-ben adományozta Batthyány Ferencnek, majd a XX század közepéig annak utódai kezén maradt. 1610 körül tornyot építettek hozzá, 1646-ban Batthyány Ádám végvárrá alakította, majd Batthyány Imre 1728-ban bõvítette. 1853-ban romantikus stílusban átalakították, ekkor épült a sokszög alaprajzú lépcsõház. Az U-alakú, árkádos udvarú kastély barokk összhatású, de a romantikus részletek eléggé hangsúlyosak. Az épület teteje 1967 - ben teljesen leégett. Akkor az épület az Állami Erdõgazdaság használatában volt, így a helyreállítást Õk vállalták.
Kertjének értékes a faállománya. Innen kerültek növényritkaságok a kámoni, sárvári arborétumba és a Soproni Egyetem botanikus kertjébe. Kertjét jelenleg községünkben Várkertnek hívják, ahol községünk lakóin kívül az ide látogatók is sétálhatnak, pihenhetnek. A Várkertrõl néhány kép látható oldalainkon, valamint emlékhelyeink között is található még írás errõl a területrõl.
A volt Batthyány kastély, a képen, ami 2002. júliusában készült, csak az egyik oldal látható, mivel az idõközben felnõtt fák a bal oldalt teljesen eltakarják.
