rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

  • Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

    Az irányzat annyira megváltozott, hogy Resca szerint elõbb-utóbb teljes fordulat következik be: Olaszországba nem a napfényért és a tengerért mennek majd a turisták, hanem elsõsorban a kulturális kínálat miatt.

    A minisztériumi statisztikák szerint a múzeumokban is érezhetõ a változás: a válság után, 2010 elsõ öt hónapjában az olasz és külföldi látogatók száma 10 százalékkal emelkedett. Tavaly az olaszországi állami, városi és magánkézben levõ, illetve az egyházmegyék által fenntartott múzeumokat összesen 93 millióan keresték fel.

    "Ez azonban még kevés" - hangsúlyozta a fõosztályvezetõ, aki a németországi múzeumok 125 milliós látogatottságához képest sokkal többet vár el a szerinte kínálatban gazdagabb olasz múzeumoktól. Elmondta azt is, hogy Olaszországban minden egyes múzeumi látogató a belépõjegyen kívül csupán 3 eurót költ el a létesítmény könyvesboltjában vagy presszójában, esetleg külön múzeumi idegenvezetésre. A német és a brit múzeumok látogatói 18 eurót költenek ugyanezekre a célokra.

    A korábban egy amerikai gyorsbüféláncnál menedzserként dolgozó Resca szerint a megoldás a marketing - a múzeum logójával díszített tárgyaktól kezdve a neves szakácsok összeállította múzeumi menüig. "Bõvíteni kell a múzeumi könyvkiadás kínálatát is. A nápolyi régészeti múzeumban például a legjobb régészeti kiadványokat kellene árusítani" - magyarázta elképzeléseit.

    Olaszország leglátogatottabb szabadtéri múzeuma 2009-ben a római Colosseum, a Forum Romanum és a Palatinus-domb egybefüggõ régészeti területe volt 4 millió 655 ezer látogatóval (bruttó 30,4 millió eurós - hozzávetõleg 8,4 milliárd forintnyi - bevétellel). Második a pompeji régészeti ásatás volt valamivel több mint kétmillió turistával (16,3 millió euró), harmadik pedig Firenzében az Uffizi-képtár a Vasariról elnevezett folyosóval együtt (7,5 millió euró).


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Uralkodók vendéglátója, a Karapancsa kastély

    Királyi célpont volt a gemenci vad

    II. Vilmos német és Ferenc József osztrák-magyar császár és király is koptatta azokat a padlólapokat, melyek a Hercegszántó közelében, a szerb határ mentén fekvõ, teljesen felújított Karapancsa Kastély és Major épületegyüttesében ma is fellelhetõk. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Zrt. tulajdonában lévõ, a szerb határtól pár kilométerre fekvõ komplexum két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekbõl és lóistállóból áll egy õsfás terület közepén.

  • Aghia Triada, Bird Cay - A világ legdrágább magánszigetei

    Az Aghia Triada meglehetõsen közel esik a görög fõvároshoz, s minden földi jó megtalálható rajta, amit a mediterrán világ csak kínálhat, a gyümölcsfáktól az olajfa-ligetekig.

    Szintén 28 millió dollárért több tengerparti ingatlanhoz is hozzájuthatunk, emellett külön épületben helyezhetjük el személyzetünket. Aghia Triada szigetén még saját temploma is lehet a boldog tulajdonosnak, aki így a világ zaját maga mögött hagyva hálálkodhat az égieknek anyagi jólétéért.

  • A francia Riviera: Nizzatól Antibesig

    Ki gondolná, hogy ez a parádés tengerpart, amely Franciaországtól szinte külön életet él, jó száz esztendeje téli pihenõhely volt, ahol a fagyok elõl menekülõ tehetõsebbek élvezték a különleges klíma gyógyító hatását. Azóta a francia Riviéra kinõtte magát, a mintegy ötven kilométeres, Mentontói Cannes-ig tartó partszakasz legendája sokkal nagyobb, mint fizikai mérete. Sokak számára az európai álomvilág színtere. A bájos, de jellegtelen San Remo, a kissé nyálas olasz slágerfesztiválok színtere ehhez képest tépett verébnek tûnik.

  • Lignano

    Lignano az észak-adriai tengerpart legszebb része Igazi nyüzsgõ, modern tengerparti üdülõhely, arany színû homokos tengerparttal, hatalmas zöld területekkel, természetesen meghagyott fenyõerdõkkel, nyugodt helyen épített szálloda- és bungalónegyeddel. Legfõbb vonzereje a 100 m széles, kb 8 km hosszan elterülõ homokos strandja, mely a laguna és a tenger közötti földnyelven fekszik, valamint modern kikötõje, ahonnan a közeli városokba, így Velencére is kirándulhatnak a strandolásban megfáradt nyaralók.

  • Cseh köztársaság: nyugalom és kikapcsolódás

    Nyugalom és kikapcsolódás, ezek a szinonimák merülnek fel a legtöbb embernek a fejében, akik már egyszer ellátogattak a Cseh Köztársaságba, ebbe az elbûvölõ közép-európai országba.

    Õk már felismerték, hogy az Európai Unió eme új tagja több ezer kilométernyi turistaút által átszõtt gyönyörû természetet, hihetetlen mennyiségû kulturális mûemléket, festõi történelmi városokat és olyan nagy hírû fürdõket kínál az odalátogatóknak, melyekbe nemcsak gyógyulás, hanem pihenés céljával is érkeznek a vendégek.

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.

  • Tokio - Faházak és felhõkarcolók

    A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói. Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Lady Musgrave Island - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében. Mi a Lady Musgrave Island nevezetû szigetet kerestük fel.

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Horvátország kevésbé vonzó

    A július közepi határforgalmi adatok alapján mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek az elmúlt napokban Horvátországba, mint a tavaly ilyenkor.

    Ugyanakkor átalakulóban is van a turizmus az Adria partján: egyes helyeken a turisták a korábbinál hosszabb ideig maradnak.

    Az elmúlt hétvégén 1,154 millió utas - közülük 912 ezer külföldi - lépett be az ország területére.

  • Katmandu

    Amikor a magasan fekvõ völgybõl felszáll a hajnali köd a Himalája jeges hegycsúcsaihoz, Katmandu mitikus hellyé változik. A templomok és istenszobrok fehér tengerbe merülnek, a távolból tompa gongütéseket vél hallani az ember, és a korhadás meg az elszenesedett fa hideg szaga csap az orrába. A nevar nép hite szerint ezekben a valószerûtlen pillanatokban megy végbe az ember spirituális megtisztulása. Minden bûn és gonosz gondolat eltávozik belõle, elviszi a tovahömpölygõ köd.

  • Szállodák szokatlan pótdíjakkal súlytanak

    Óvatosságra inti az olvasóit a TripAdvisor utazási portál, mert a megfigyeléseibõl kiderült, hogy a fórumon a szállodák hamis információkat tesznek közzé magukról, ugyanakkor rossz hírét keltik a konkurenciának.

    A világhírû utazási portál feltételezése szerint sima csalásról van szó, ami a pozitív hozzászólásért cserébe kedvezményes tarifákat és ingyen éjszakákat jelent a "megbízható" vendégek és alkalmazottak számára.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

  • Iszkaszentgyörgy

    Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

    Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.

  • Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa

    Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa, a térség legnagyobb települése, a Tisza bal partján, a Hortobágy szélén fekszik, Budapesttõl 150, az M3-as autópályától 35 km-re. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni, nyugodt családi körben kikapcsolódni és pihenni vágyók, valamint a mozgásszervi gyógyulást keresõk számára.

    A Tisza-tó ezen területe igazi horgászparadicsom, kapitális harcsák, pontyok és csukák birodalma. Kenu- és motorcsónakos túra keretében tekinthetik meg az érdeklõdõk a ritka, védett növényeket és madarakat.

  • Hihetetlen helyszínek, amiket mindenképp érdemes megnézni

    Hihetetlen helyszínek, amiket mindenképp érdemes megnézniSzinte minden embernek van egy bakancslistája arról, hová szeretne eljutni, milyen helyeket szeretne meglátogatni a világban az élete során. A világ telis-tele van leírhatatlanul szép dolgokkal, legyen az a természet, vagy akár az ember műve. Egy élethossz valószínűleg nem is elég idő ahhoz, hogy minden szépséget megtapasztaljunk. Életünk alatt valószínűleg nem is fogunk mindent látni, amit kellene, de azért próbálkozni lehet. Íme néhány ízelítő vagy egy kis ötlet, mi is kerülhet még fel a bakancslistára.

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti étterme

    Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti éttermeA Maldív-szigeteken található a világ első víz alatti étterme, ahol közel öt méteres mélységben várja vendégeiket egy különleges vacsorára. A 2005-ben megnyitott Ithaa Undersea étterem lenyűgöző tengeri kilátással rendelkezik. A víz alatti vendéglő része a Conrad Maldives Rangali Island hotelnek. Az 5 méter széles és 9 méter hosszú építészeti különlegesség 14 fő befogadására alkalmas. A hotel egyik mólójának a végén található csigalépcsőn keresztül lehet lejutni az étterembe. Különleges kérés esetén az étkezde hálószobává is átalakítható. Az biztos, hogy felejthetetlen élmény lehet.

  • Vietnám

    Vietnám az a hely Dél-Kelet Ázsiában, amelyet sokan csak a hadijelentésekbõl ismernek, de igazából mégis nagyon keveset tudunk róla.

    Az ország olyan kincseket tartogat az utazó számára, melyek egy életre rabul ejtik õt.

    Egészségügyi elõírások: fertõzött területekrõl érkezõknek kötelezõ a sárgaláz elleni védettség igazolása. Palackozott víz fogyasztása ajánlott. A vietnámi konyha változatos és laktató.

  • Inkább kempingben száll meg a magyar

    A balatoni kempinglánc tulajdonos Balatontourist Zrt. sorra nyíló egységeiben a válság ellenére 7-8 százalékkal nõtt az elõfoglalások száma, ugyanakkor az elõleg befizetések elmaradtak a tavalyi évhez képest.

    Jó elõjel lehet a kempingturizmus iránt növekvõ érdeklõdés olyankor, amikor a balatoni szállodaüzemeltetõknek jó okuk van a borúlátásra, fõként a konferenciaturizmus jelentõs visszaesése miatt.

  • Karlovy Vary

    Karlovy Vary, a legnagyobb cseh fürdõváros Csehország legnyugatibb régiójában fekszik, nem messze a német határtól. Világszerte páratlan az erre a vidékre jellemzõ gyógyhatású ásványi források sokasága. 12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak. Azonban nem csak a fürdõkúráknak van gyógyító hatásuk, hanem magának a mûemlékek együttese...

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Aruba

    Aruba egy 33 kilóméter hosszúságú sziget a Karib-tenger déli részén.

    Hollandia fennhatósága alatt áll, ahogy az adminisztrációt is õk kezelik. A legtöbb karibi területtõl eltérõen Aruba-nak száraz éghajlata van, és kaktuszokkal benõtt tájai. Itt bátran álmodozhatunk véget nem érõ napsütésrõl és gyönyörû tájakról, lélegzetelállítóan kék és kristálytiszta óceánról, fehér, homokos tengerparttal. Ez a hely az egyik legmegfelelõbb arra, hogy ide szervezzük a családi vakációt, esküvõt vagy a mézesheteket, vagy akár egyszerûen csak elvonuljunk a megszokott otthontól egy másik, színes világba.

  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

  • Canary Wharf - London új látnivalója

    Az egykori londoni dokk negyedre épült Canary Wharf Európa, és a világ egyik legbefolyásosabb üzleti központja lett.

    A ma már naponta közel 100.000 embernek munkát adó központnak külön vasúti összeköttetése van a belvárossal, önálló rádió állomása, 3 napilapja (ebbõl 2 üzleti), és több havi magazinja is van. A Canary Wharf a turisták számára is érdekes lehet, hiszen itt lehetõség van a speciális gyalogos hidakon bejárni az egykori "sötét mólókat", csak most 30-50 emeletes kivilágított üvegpaloták között tehetnek egy kis sétát.

  • New York, New York!

    New York városa már a megérkezésünk pillanatától kezdve ismerõsnek tûnik, hiszen számos sikerfilmnek nyújtott hátteret, hogy a véget nem érõ sorozatokról ne is beszéljünk.
    A legújabb szabályok szerint a magyar állampolgárok is kaphatnak több évre szóló, több belépést engedõ vízumot, ezt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén szerezhetjük meg (1054 Szabadság Tér 12., tel.: 06-1/267-4400).

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Utazási tippek lottómilliárdosoknak

    Az utazunk.com csapata tippeket ad a mindenkori lottónyerteseknek, hogy mire is költsék a pénzüket, ha utazni szeretnének. Lehet, hogy Ön lesz a következõ lottónyertes!

    Sajnos magán repülõgépek, tengeri hajók, és szigetek megvételére egy néhány milliárdos nyeremény kevés lehet, de alkalmi luxus utazások beleférhetnek ebbe az összegbe. Tervezzen egy luxus utat Dubaiba, vagy Abu Dhabi-ba, és élvezze a keleti élet varázslatos világát. A repülõjegy 1 fõnek 1,5 millió, ha nem szeretne turista osztályon utazni.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.