Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.
A második világháború alatt fontos támaszpont volt a Németország elleni harcban. Habár a szomszédságában, Spanyolországban a fasiszta jellegû Franco-diktatúra már elõzõleg fenyegette a területet, hisz Franco elvei szerint ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kell szerezni az angoloktól.
Franco azonban nem bízott Hitlerben és a németek késõbbi vereségei még inkább indokoltnak látták a spanyol semlegességet, mert máskülönben éppúgy az amerikai és angol haderõk célpontja lehet. Ezért Franco elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit fenség terület marad.
1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.
2006-ban Nagy-Britannia, Spanyolország és Gibraltár képviselõi Córdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintõ, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.
A lakosság megélhetését a kikötõben, a kõolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.
Jelentõs bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferenciaközpont státuszból.
A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.
