Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülõ szultanátus az utóbbi idõben rengeteget áldozott a fõváros csinosítgatására, az ottani szolgáltatások fejlesztésére, szem elõtt tartva a környezetvédelmi kívánalmakat is.
Maszkatban (Muscat) az olajvagyonból emelt modern épületkomplexumok és iszlám mûemlékek látványa fogadja a turistákat. A Perzsa-öböl menti országok közül Omán turisztikai kínálata a legszínesebb. A többi elõbb említett országnál gazdagabb a történelmi múltja. A fõbb vonzerõket az ökoturizmus, a kalandturizmus, valamint az üdülõturizmus köré lehet csoportosítani.
Az ország fekvésének köszönhetõen itt keresztezik egymást Európa Ázsia és Afrika madárvonulási útjai,amely az ornitológusok „Mekkájává” teszik Ománt. Az ország négyötöd részét sivatag borítja, de találhatók itt 3000 méter feletti hegyek is. Népszerûek a vádik, az idõszakos vízfolyások völgyei, amelyek trópusi vegetációjukkal idilli környezet a túrázóknak.
Az itt ezer éve mûködõ, és használatos öntözõ- és vízszállító rendszerek (Falajrendszer) részei a kulturális örökségnek. A Hormuzi-szoros és fölé emelkedõ Musandam-félsziget és az Ománi-Öböl partvidéke során nagy stratégiai fontossággal bírt. Itt találhatók az Arab-félsziget (Bahla az UNESCO világörökség része, Maszkat Nizwa). A tengerparti üdülés szerelmeseinek 1.700 km hosszú tengerpart nyújt lehetõségeket.
Mindezekhez kitûnõ minõségû infrastruktúra járul. 1970-ben 12 km kövezett úttal rendelkezett, addig ma a 35.000 km úthálózatából, 10000 km éjjel is kivilágított gyorsforgalmi út, amelyet állandóan öntöznek, s üde növényzet szegélyezi. 1970 elõtt egyetlen missziós kórháza mûködött, ma a világ élvonalához tartozik, ingyenes kezeléssel és gyógyszer ellátással. Az oktatás színvonala is kiemelkedõ szintû.
