rss
  • A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonala

  • A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonalaAz alábbi képeken egy Kínában található hegyet láthatunk, neve Hua Shan hegy. A tövében egy hosszú kőlépcsőt található, amit a sziklába vájtak. Ezeket a lépcsőket Mennyei lépcsőknek nevezték el. Olyan magasra fut fel, hogy lentről nem látni a tetejét, ezért az elnevezés. Ha valaki felmegy a lépcsőkön, bizonyára a világ egyik legveszélyesebb útvonala előtt találja magát, a Hua Shan deszka útvonalnál. A deszkákon még fentebb lehet jutni a hegyen. Nem kell biztonsági felszerelést viselni, de nem árt…A csúcsig vezető út érdekes, de egyben veszélyes is, de nem hiábavaló.

    A sziklába vájt lépcsőzet gyönyörű, de egyben meredek és ijesztő. De ez még semmi ahhoz képest, hogy mi jön később. Útközben kis házikók és faluk mellett is elhaladunk. A lépcső végén egy gondolával kelhetünk át a déli csúcsra, ott lesz igazán izgalmas a túra. Ne nézz le, és kapaszkodj! Van ahol deszka sincs, a sziklafalba vájt lyukakba kell rakosgatni a lábat. Az utolsó szakasz már gyerekjáték, a hegygerincen kell végiglépcsőzni. Végezetül a 2100 méteres csúcson egy Taoista templom található, amit teaházzá alakítottak át. Évente sok ezer turista teszi meg ezt az utat, hogy itt teázhasson. Persze nem valószínű, hogy a teára fognak leginkább emlékezni. Sok Taoista templomot építettek a hegyre, ez csak az egyik közülük. A templom eredeti lakói naphosszat meditáltak, és sok teát ittak. Ezért is lett teaházzá alakítva a Templom.






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

  • Varsó a legromantikusabb úticél

    Kétszáz éve született a lengyelek büszkesége, a romantika korának jelentõs alakja: Fryderyk Chopin.

    Az évforduló kapcsán úton-útfélen a zeneszerzõ nyomára bukkanhatsz a városban és környékén. És közben szinte végig szól a zene. Máris közelebb kerülhetsz Chopin romantikus dallamvilágához, ha utadat ¯elazowa Wola-i szülõi házában kezded. A zeneszerzõ egy õsfákkal tarkított parkban álló udvarházban jött a világra, francia származású édesapja ugyanis házitanító volt a Skarbek grófi családnál.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Málta tengeri keresztezõdésben

    Málta csupán néhány éve jelent meg az utazási irodák prospektusaiban. Az idén már mintegy 5000 honfitársuk látogatja meg ezt a Budapest méretû országot. A terület tulajdonképpen három földdarab, Málta a fõsziget, Gozo a kistestvér, Comino a szinte lakatlan, kedvelt kirándulóhely. Málta egy évben csaknem másfél millió turistát fogad, mégis misztikum lengi körül. Okkal. Merthogy Málta nem a szokásos tengerparti nyaralóhely aranysárga homokkal.

  • Törökország: Ízek és Imák a keleti világban

    Törökország évezredeken át a világ egyik legfontosabb összekötõ útja volt: a keletrõl érkezõ, fûszerekkel és selyemmel megrakott karavánok a ma Isztambul néven ismert városon át vonultak a nyugati vásárterekre.

    Mégis, ez az Európába is átnyúló nagy kiterje­désû ázsiai ország egészen az utóbbi idõkig ismeretlen volt a turizmus számára, 8000 km hosszú csodálatos tengerpartja, képeslapra kívánkozó halászkikötõi, kristálytiszta tenge­rei és a megejtõen szép táj mind elkerülte a nyaralni készülõk figyelmét.

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • A világ 7 új csodája - a mexikói Chichén Itzá

    Kr. elõtt 2000 táján a maják népesítették be a Délnyugat-Mexikóban található partvidéki területet, a Yucatánt. A közép-amerikai indián kultúra Kr. u. 200 és 900 között érte el fejlõdésének csúcsát. Teotihuacán városa a maga 200 000 lakosával hajdan a világ egyik legnagyobb települése volt. A kereskedelem és a mezõgazdaság a virágkorát élte, melynek elõször a Hernán Cortes által vezetett spanyol hódítás vetett véget 1519-ben. A Yukatán félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fõvárosa, Chichén Itzá, amely megõrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit.

  • Ciprus

    Ciprus a szépség szigete és az éles kontrasztok országa. Az aranyló, napsütötte tengerparti strandok után hûvös, fenyvesekkel borított hegyvidéki területek tárulnak a látogató szeme elé, a békés, idõtlenséget sugárzó kis falvak gyökeres ellentétben állnak a modern, kozmopolita nagyvárosokkal, a tengerparti luxushotelekbõl kiterjedt, érintetlen tájakra érkezik a látogató. Ciprus azonban mindenekelõtt a béke szigete.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Riga, a Baltikum ékszerdoboza

    Akit a szerencséje akár egy-két napra Lettország fõvárosába, Rigába vezérel, kellemes meglepetésekre készülhet fel. Az alig 15 éve független állam fõvárosa, annak is az óvárosa, valódi ékszerdoboz a turista számára. Már a repülõtérrõl bevezetõ út békés, nyugodt város képét mutatja. Ha vannak is a fõvárosban a látképet elcsúfító lakónegyedek, azokat sem a bevezetõ úton, sem késõbb a Szent Péter templom 72 méteres tornyából belátható városképben nem lehet észrevenni.

  • Milánó: A Piazza del Duomo és a Piazza della Scala

    A Piazza del Duomo vagy Dóm tér Milánó szíve és egyben geometriai középpontja, melyet a dóm hatalmas tömege ural.

    A korábbi évszázadokban a dómot szegényes épületek sokasága vette körül, hiszen a város korábbi központja a mindössze száz méterrel távolabb fekvõ Piazza dei Mercanti volt. Vincenzo Seregni már a 16. században át akarta alakítani a teret, azaz le akarta bontatni a szegényes lakóházakat és pompás palotákat akart helyettük építtetni. Terve azonban nem valósult meg, akárcsak Napóleon terve sem, aki 1807-ben ambiciózus tervek alapján szintén újra akarta rendezni Milánó központját.

  • Eger és a csillagok története

    Bizonyára sokaknak az egri várról az Egri csillagok jut eszünkbe. Van akinek tovább pörög az agya, fõleg akkor amikor a várhoz ér.

    Hogy miért? Az MTV és a MAFILM által gyártott magyar játékfilmet, az Egri csillagokat, hogy tudták itt leforgatni, ha ennyire ráépült a város a várra. Ha látni akarunk két Egri várat, akkor megtehetjük ezt. A 2. egri vár Pilisborosjenõ környékén található, ugyanis akkor még volt pénz a magyar filmekre, így felépítették az egri vár pontos mását.

  • Peru

    Peru maga az élõ történelem. Kevés olyan hely van a Földön, mely olyan múlttal büszkélkedhet, mint ez a dél-amerikai ország. Az õsi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fõvárost Cuzcot, Machu Pichu fenséges romjait vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekmûveit. Ezek önmagukban is elegendõek...

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • Védõoltás nélkül utaznak külföldre a magyarok

    Egy felmérés szerint a magyar utazók felelõtlennek számítanak, mert nem tartanak eléggé a fertõzésektõl, kevésbé népszerûek körükben a védõoltások, és nem ismerkednek meg behatóbban az esetleges betegségek elleni védekezési módszerekkel sem.

    Pedig Európában is egyre gyakoribbak a hepatitis járványok - állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely felhívást közölt a járványos betegség elleni védekezés fontosságáról.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Hajdúböszörmény - a hajdúk fõvárosa

    Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.

    Írásos források elõször 1248-ban említik a települést, Nagyböszörmény néven. A helyi társadalom szellemiségében meghatározó szerepet játszott a református egyház, és annak iskolája, a mai gimnázium õse. Városunkban ma is döntõ szerepe van a kultúrának, a tudásnak.

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Dubai Land, az újabb milliomos csalogató

    Dubai nem arról híres, hogy ha valamit elterveznek, akkor az papíron is marad. Jó példa erre az a tengeren álló hétcsillagos (a világ egyetlen ilyen) szállodája, ahová több mint 10(!) sávos autópálya vezet. Itt a legolcsóbb szoba közel félmillió forint. A legújabb ötlet kapcsán a nyugati szakértõk csak nevettek, de most már az arcukra fagy a mosoly, hiszen már félig elkészült a Dubai Land, amely több millió forintos belépõjegyeivel olyan élményt ad az embernek, amelyet egy életen át õrizni fog.

  • A bolgár tenger

    Aki az utóbbi 20 évben nem járt a bolgár tengerparton, nem ismerne rá. Nyoma sincs a kopott szállodáknak, az élelmiszerhiánynak, a hosszú soroknak. Ma tisztaság, árubõség, zsúfolt éttermek és szórakozóhelyek, csillogó szállodák várják a tengerpartot újra felfedezõket. Nyugati színvonal keleti árakon. Nem is csoda, hogy már évek óta visszajárnak az angolok, franciák, németek. A végtelen hosszúságú, aranysárga homokos strandok, a nagyon tiszta, smaragdzöld víz, a kiváló közbiztonság és az alacsony árak mind utazásra csábítanak. A Fekete-tenger bolgár szakaszán egymást váltják a homokos strandok és a sziklás partszakaszok.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • Városkép-romboló felhõkarcoló

    Szentpétervár Szmolnij kerületének bírósága hétfõn törvényesnek minõsítette a városi önkormányzat döntését, amelynek értelmében felépíthetõ a város elõírásait sértõ, úgynevezett Ohta Központ felhõkarcoló.

    Az önkormányzat tavaly szeptemberben döntött úgy, hogy a Gazprom beruházásában épülõ Ohta Központ meghaladhatja a város egyéb építkezéseire vonatkozó magassági elõírásokat. A felhõkarcoló a tervek szerint 406 méter magas lesz, és így a felperesek - a parlamenten kívüli, liberális Jabloko párt szentpétervári vezetõi - szerint a város történelmi központjából mindenhonnan látható lesz - adta hírül az MTI.

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • A világ 7 új csodája - a római Colosseum

    Colosseum az egyik legnagyobb amfiteátrum (Amphitheatrum Flavium) Rómában, 50 ezer nézõ befogadására épült az i.sz. 80-as években. Alapja 188 x 156 méter, magassága 50 méter. A Colosseum elnevezését a közelében felállított hatalmas („kolosszális”) méretû Nero-szoborról kapta. A Colosseumban végezték ki a keresztény üldözések során a keresztényeket, akiket arra kényszerítettek, hogy fegyvertelenül megbirkózzanak a kiéhezett vadállatokkal.

  • Luxemburg

    A nagyhercegség fõvárosát 963-ban alapították, a kormány és a nagyherceg hivatalos székhelye. Az ECSC (Európai Szén és Acél Közösség) 1952-ben történt luxemburgi megalakítása óta egy sereg európai intézmény jött itt létre, az Európai Parlament Fõtitkársága, Európai Törvényszék, Európai Számvevõszék, Európai Beruházási Bank, valamint az Európa Tanács számos igazgatósága. Luxemburgot szokás az Európa Fõvárosa jelzõvel illetni, nem csupán földrajzilag központi fekvése alapján, de többnyelvûsége okán is: a "luxembourgish"-on túl a mindenhol beszélt és valóban alkalmazott francia és német a hivatalos nyelv.

  • Uralkodók vendéglátója, a Karapancsa kastély

    Királyi célpont volt a gemenci vad

    II. Vilmos német és Ferenc József osztrák-magyar császár és király is koptatta azokat a padlólapokat, melyek a Hercegszántó közelében, a szerb határ mentén fekvõ, teljesen felújított Karapancsa Kastély és Major épületegyüttesében ma is fellelhetõk. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Zrt. tulajdonában lévõ, a szerb határtól pár kilométerre fekvõ komplexum két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekbõl és lóistállóból áll egy õsfás terület közepén.

  • Élményben Utazunk! – Pest Megye

    Pest megye, mely körülöleli Budapestet, fontos szerepet tölt be e kis országban. Akár kirándulni, pihenni, sportolni, múzeumba menni, kulturális programokon részt venni, fürdõzni szeretne – bármit megtalál.

    Sokaknak azonnal a Dunakanyar jut eszükbe, melyen nem is kell meglepõdni. Érdemes egy- vagy akár többnapos túrát tervezni e festõi tájra, mely minden évszakban a maga sajátosságaival együtt gyönyörû. A Pilisben megismerkedhet az egyedülálló növényvilággal, csodálatos ösvényeket barangolhat be akár gyalogszerrel, akár kerékpárral, egyénileg vagy szervezett túrák keretein belül.