Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek. 
Louvre
A Louvre-t körülbelül 1200 körül építették erõdnek, késõbb a XVI. században újjáépítették, majd királyi palotának használták. Múzeumként 1793-ban kezdett mûködni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbehozták, és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére. A Louvre-hoz stílusában egyáltalán nem illõ üvegpiramis megosztja a párizsiakat: sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a több száz éves épületet. A szebbnél szebb képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa és a Miloi Vénusz körül állandóan akkora tömeg lesz, hogy aki nem elég kitartó, az csak a kép tetejét láthatja. Bár tilos fényképezni, mindenki fotózik, úgyhogy még a kevésbé bátrak is készíthetnek néhány fotót. Arra feltétlenül készüljük fel, hogy az udvaron megtámadnak minket a hihetetlenül szemtelen galambok.
Notre Dame
A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország szimbóluma. Történelme szorosan összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekmûvét 1163-ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be. Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívõt képes befogadni. A belsõ részen lenyûgözõ rózsaablakokat láthatunk. A hatalmas, 7800 sípos orgonát bár felújították, még mindig nem mûködik rendesen. Érdemes felmenni a nyugati homlokzatra, ahonnan Párizs gyönyörû látképe tárul elénk.
Pompidou Centre
A meglehetõsen különleges épület a '70-es években készült, a modern és a kortárs mûvészet támogatására és bemutatására, az akkori köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére. Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepõ, hogy ez az épület az egyik leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és közmûberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A negyedik és ötödik szinten van kiállítva a Modern Mûvészeti Múzeum több mint 40 000 munkájának harmada. A központban mûködõ könyvtárnak 2500 folyóirata van, köztük számos angol nyelvû újság és magazin. Találhatók itt mozik, CD- és videóközpont, táncos és színházi elõadásokra alkalmas helyek. A központ elõtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektõl.
Diadal-ív
Napóleon kezdeményezésére kezdték építeni 1806-ban az Austerlitzi gyõzelem emlékére. Csak 30 évvel késõbb, 1836-ban fejezték be. Az építmény négy pillérén négy szobor található. Ezek az 1810-es diadalra, az ellenállásra, a békére és az önkéntesek hazaérkezésére emlékeztetnek. Az épületben egy kis múzeum van, amely múltját mutatja be. A Diadal-ív tetejérõl Párizs csodás képe látható, a Champs Elysées, kicsit távolabb a Louvre, majd a Concorde tér. Az ív tetején a kõbe vésve megtaláljuk a napóleoni idõk és a forradalom alatt vívott csaták helyszínét. Szintén megtalálható itt 558 hadvezér neve, melyek közül a csatában elesettek neve alá van húzva. A Diadal-ív alá helyezték el az ismeretlen katona sírját, és örökmécses állít emléket a két világháborúban elhunytaknak.
Champs-Élysées sugárút
Egykor a hivalkodó arisztokraták népszerû sétánya volt a Champs-Élysées sugárút, amely a párizsiak életörömét szimbolizálta. Az ide betolakodott gyorséttermek, autószalonok és mozik elfakítják a régi ragyogást, de a két kilométer hosszú és 70 méter széles út még mindig ideális hely esti sétákhoz és megfûszerezi az éttermek túl drága ételeit.
Érdemes megnézni a kis gótikus Udvari Kápolnát (Sainte-Chapelle), amit 1240-ben építtetett IX. Lajos. A kápolnát körülveszi az Igazságügyi Palota (Palace de Justice). A kétszintes épület alsó része elég sötét, és zárt, a második viszont gyönyörû, hatalmas ablakaival és kis erkélyével.
Nem szabad kihagyni az 1862-75 között épült Operaházat. A 11 ezer négyzetméteres épület színpadán közel 450 színész elfér. Maga az elõadótér durván az épület felét teszi ki, ezért a vendégeknek csupán 2200 hely marad. A legenda szerint amikor megkérdezték Charles Garnier tervezõtõl, hogy görög vagy római stílusban épült-e az Opera, csak annyit mondott "Ez harmadik Napóleon Stílusa"
Hasonlóan látványos a Városháza (Hotel de Ville), melynek épületébe már az 1300-as években beköltözött a város elöljárósága. A Kommün alatt felgyújtották, majd helyreállították. A gótikus épületszerkezetet aprólékosan és gazdagon díszítették, helyenként az olasz reneszánsz motívumait is viseli. Az épület ma is a városi közigazgatás központja, itt van a fõpolgármester hivatala is.
Párizsnak számos utcája és tere ismert, biztosan sokak számára ismerõsen hangzik a korábban már említett Champs-Élysées mellett a Concord tér, a Vendome tér, és a Bastille tér. A francia történelem híres épületét, a Bastille-t 1789-ben rombolták le a forradalom kezdetekor. A börtönre emlékezik a róla elnevezett tér, mely alatt a metróállomáson még láthatók az épület egykori kövei. A Concord tér Párizs legnagyobb tere, a Champs-Élysées kezdeténél található.
Az Ile de France térségében, amely Párizst veszi körül, tucatnyi kastély található. Itt látható Párizs nemrég épült városrésze, ahol csak modern felhõkarcolók vannak. Megépítették a Diadal-ív modern mását is. Az új és a régi épületet egy sugárút köti össze. Párizs mellett található az EuroDisney is, és a várostól nem messze a Versailles-i kastély. Sok turista ellátogat a D'Alma alagúthoz is, amely arról ismert, hogy Diana Walesi hercegnõt itt érte halálos autóbaleset. Ha pihenésre vágyunk, akkor a Luxemburg-ketet érdemes meglátogatnunk (Jardin du Luxembourg).
(malév)