A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetõk a magyar fõváros történelmének különbözõ idõszakai. Ez egyike a világ kiemelkedõen szép látképeinek.
A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Mûszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdõ, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petõfi hídig.
Buda település egyidõs a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlõdésnek, amikor IV. Béla király -védekezésül a tatárok támadása ellen -várat épített a dombra. 1347-ben költözött az udvar Budára, s ekkor kezdõdött meg a vár palotává bõvítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentõs károkat okozott a várban és a városban egyaránt.
A középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg az újjáépítés. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 1873-ban jött létre Budapest, melyhez méltó, új, reprezentatív királyi palota épült fel. A II. világháború alatt aztán az épület és a Várnegyed súlyos károkat szenvedett. A romok eltakarításával megindult a még ma is tartó régészeti feltárás, a középkori maradványok helyreállítása is.
Szemben, a pesti oldalon áll a világ egyik legszebb Parlamentje. 268 méteres hosszúságával, 96 méter magas kupolájával, az elõtte hullámzó Dunával impozáns látványt nyújt. Csoportosan látogatható, s nemcsak a gyönyörû belsõ terek, a csillogó arany díszítések, a kor neves mûvészei által készített freskók és szobrok, a díszes lépcsõházak miatt érdemes felkeresni. Itt látható az elsõ magyar király, Szent István 1000 éves koronája is.
A Dunán elsõként megépült kõhíd a Lánchíd, amely a XIX. században Adam Clark angol mérnök tervei alapján készült.
2002-ben a Világörökségi Listára került a már meglévõ helyszín kibõvítéseként az Andrássy út és történelmi környezete,a millenniumi földalatti és a Hõsök tere Budapest létrejöttével óriási fejl õdés indult meg a városban. Ez egybeesett a magyar Honfoglalás 1000 éves évfordulójára való készülõdéssel. Ekkor épült egységes építészeti koncepció alapján az Andrássy út. A mai Belváros felõli szakaszát 3-4 emeletes, eklektikus, neoreneszánsz bérházak szegélyezik. Középsõ szakasza szélesebb; a három részre osztott úttestet kettõs fasorok között húzódó sétány választja el egymástól. A két szélsõ sávot eredetileg fakockákkal burkolták, itt lovagolhatott az úri közönség. A harmadik szakaszon elõkertes bérházak, illetve parkokban épített nagyobb villák sorakoznak. Az épületek közül kiemelkedik az Operaház és a Balettintézet, a régi Zeneakadémia és a Kodály körönd sgrafittos sarokházai.
A Hõsök tere félköríves kolonnádjának szobrai a magyar történelem kiemelkedõ uralkodóit és vezetõit örökítik meg. A tér két oldalán, egymással szemben áll a Szépmûvészeti Múzeum és a Mûcsarnok. A sugárút alatt húzódik a kontinens elsõ földalatti vasútja.
Ajánlott kirándulások:
Elsõként a Dunakanyart ajánljuk. Történelmi- és kulturális mûemlékekben, értékes múzeumokban gazdag kisvárosok, festõi tájak, túrázásra hívogató hegyek - Budapesttõl északra a Duna mindkét oldala rengeteg látnivalót kínál.
Gödöllõ barokk királyi kastélya Erzsébet királyné, Sissi kedvenc tartózkodási helye volt.
A Savoyai-kastély mellett Ráckeve legjelentõsebb mûemléke a gótikus stílusú, bizánci ikonográfia szerint kifestett templom, mely Magyarország egyetlen középkori szerb temploma.
A nyári melegben érkezõ látogató felfrissülhet Velencei-tónál. Az M7-es autópályán alig félóra alatt elérhetõ.
A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<