2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Madrid - De Madrid al Cielo

Madrid - De Madrid al Cielo
"De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.
bohócdoktor vizit szja 1%

A mûemlékek közül kiemelkedik a város központjában található, a XVI. század közepén épült Plaza Mayor, vagyis a Fõtér, amely a Kasztíliára jellemzõ, zárt, négyszögletes, árkádokkal, kapuboltozatokkal körülvett terek egyik legjellemzõbb példája. Az árkádok alatt vasárnap délelõttönként bélyeg- és érmebörzét tartanak, de az idelátogató mindennap találkozhat portréfestõkkel, zenészekkel, bohócokkal és komédiásokkal, akiket akár órákon át szemlélhet a téren található éttermek és kávéházak teraszáról.

Innen indul a város egyik legjellegzetesebb utcája, a Calle Mayor, vagyis a Fõutca, amely a közelben található másik jellegzetes térrõl, a Puerta del Solról indul. A Calle Mayor másik végén található a Palacio Real (Királyi Palota), mely csak bizonyos órákban, csoporttal és vezetõvel látogatható. A palotához tartozik Madrid egyik legszebb parkja, a Campo de Moro (a Mór mezõ), és a közelben terül el a Plaza de Espana, ahol Don Quijote és Sancho Panza szoborba öntve tekint az új kalandok felé.

Errõl a térrõl indul Madrid egyik legfenségesebb sugárútja, a Gran Via (Nagy út), amelynek másik végében csobog az 1781-ben készült Cibeles szökõkút, amely Kübélét, a termékenység istenasszonyát ábrázolja oroszlán húzta gyõzelmi kocsiján. A madridiak ezt tartják a város igazi jelképének, olyannyira, hogy a Real Madrid csapatának fontosabb gyõzelmeit a drukkerek a szökõkút vizében való megmártózással szokták ünnepelni.

Madrid parkoknak sincs híján. Közülük talán a Retiro a legismertebb. Kis mesterséges taván csónakázni lehet, vasárnap délelõttönként - illetve nyáron mindennap - a gyermekek ingyenes bábelõadást élvezhetnek, a park ilyenkor megtelik zenészekkel, árusokkal, kártyavetõkkel és jósnõkkel és sétáló, hûsölõ városlakókkal. A Retiróban áll a világ állítólag egyetlen, ördögöt ábrázoló szobra, a Bukott angyal.

A másik, a városközponttól távolabb esõ, hatalmas park, a Casa de Campo a budapesti Városligethez hasonlítható: itt található Madrid egyik legnépszerûbb uszodája, az állatkert (Zoológico) és a vidámpark (Parque de Atracciones). Érdemes meglátogatni a Prado múzeum melletti botanikus kertet is (Jardin Botánico), és betérni a Plaza de Espana mellett kezdõdõ Parque de Orientébe, amelynek közepén egy egyiptomi piramis emelkedik.

A spanyol fõváros múzeumai közül a Prado a leghíresebb. Megtekintéséhez több hétre lenne szükség, de elsõ megközelítésben bõségesen elegendõ El Greco, Velázquez és Goya mûveinek megtekintése, s kihagyhatatlanok Hieronimus Bosch itt található alkotásai is. A másik, "kötelezõ" képtár a Thyssen-Bornemisza magánmúzeum, amelynek gyûjteményébõl a középkori és reneszánsz alkotások, valamint a XX. századi festmények emelkednek ki. A "múzeum háromszög" harmadik darabja a Centro de Arte Reina Sofia, vagyis a Zsófia Királyné Mûvészeti Központ, ahol többek közt Dalí és Picasso képei láthatók. Akik gyermekeik kíséretében látogatnak a spanyol fõvárosba, ne hagyják ki a természettudományi múzeumot (museo de Ciencias naturales), illetve az Alcobendas külvárosban található "Próbáld ki" interaktív tudományos múzeumot (Acciona Museo Interactivo de la Ciencia).

A Madrid környékén tehetõ, egynapos kirándulások közül elengedhetetlen Toledo meglátogatása, amely busszal és vonattal egyaránt elérhetõ. A város mindenkit elbûvöl és meghódít mûemlékeivel, a keresztény-zsidó-mohamedán kultúra együttélésének káprázatos maradványaival. Aranjuezben a királyi palota a legcsodálatosabb, Segoviában a római kori vízvezeték, Alcalá de Henaresben az egyetem, San Lorenzo de El Escorialban pedig II. Fülöp palotája. Aki kirándulni vágyik, látogasson el a Sierre de Guadarrama hegységébe, Cercedilla vagy Navacerrada kisvárosaiba és környékére, amelyek helyiérdekû vasúttal is megközelíthetõk.

Végül, de nem utolsósorban szót kell ejteni a spanyol gasztronómia örömeirõl, a madridi éttermek, kávéházak, büfék, sörözõk és borozók kínálatáról is. Az elegáns éttermek mellett Madrid tele van viszonylag olcsó kisvendéglõkkel, ahol delente megfizethetõ áron lehet bõséges, háromfogásos, az italt is magában foglaló menüt kapni. Sokféle finomságot megkóstolhatunk úgy is, ha a vendéglõk pultján kiállított ételekbõl választhatunk kisebb adagot ("raciones" illetve "tapas"). Madridi - illetve kasztíliai - különlegesség a kemencében sült, szopósmalac-pecsenye (cochinillo), a báránysült (cordero asado), a pacal (callos), illetve a hússal és zöldségekkel fõzött csicseriborsó (cocido). A spanyolok kedvencei - a tengeri halak mellett - a tenger gyümölcsei, vagyis a garnélák, a polip, a tintahal, és a sonkakagyló, illetve a csirkehússal vagy hallal készült rizses étel, a paella.

A nyári italok közül - a kitûnõ borok mellett - nagyon népszerû a sangria (narancsos-citromos vörösbor), a "tinto de verano", vagyis a "nyári vörösbor", ami nem más, mint frissítõ, buborékos üdítõvel kevert vörösbor. Sokan a sört is ilyen keverékben isszák: ennek az italnak, "clara", vagyis "világos" a neve. A nyáresti italozgatás kedvelt színhelyei a Pasco de la Castellana sugárút középsõ, sétáló részén felállított teraszok.

Ajándék vásárlására legalkalmasabbak talán a Corte Inglés áruházláncolat üzletei: ezekben mindent megtalál a vásárló. Aki Madridba látogat, ne hagyja ki az itteni bolhapiac, a Rastro meglátogatását, amelyet a Tirso de Molina metrómegálló közelében lévõ utcákon állítnak fel vasárnap délelõttönként.

Xantus Judit