2024.04.20. - Tivadar

Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park
A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.
bohócdoktor vizit szja 1%

Északi peremébe keskeny, meredek falú, a magashegységek hangulatát idézõ hûvös-párás levegõjû szurdokvölgyek mélyülnek, mint az „ördög-bordákat” rejtõ Leány-völgy és az Ablakos-kõ-völgy. Déli határát hatalmas sziklafalak láncolatából ál-ló napsütötte mészkõvonulat alkotja. A bükki „kövek” fehér sziklaormai alatt alacsonyabb térszín, a déli-Bükk hosszú, völgyekkel tagolt hegyvonulatai sorakoznak. A hegységet gallérszerûen öleli körbe dél felõl a Bükkalja riolittufából álló dombvidéke, északon pedig a fõleg tengeri üledékekbõl felépülõ Bükkhát.

A Bükkben található a magyarországi barlangok negyede, a több mint ezer barlang közül 49 foko-zottan védett. Az István-lápai-barlang az ország legmélyebb, egyben a Bükk leghosszabb barlangja. A hegységben folytatott barlangi ásatások során elõkerült õsmaradvány és régészeti leletek járultak hoz-zá az emberré válás folyamatának, valamint a bükki fauna kialakulásának megismeréséhez.

A hûvös, hegyvidéki terület a viszonylag bõséges csapadék ellenére folyóvizekben szegény, a karsztba szivárgó víz a mészkõterületek peremén karsztforrások formájában bukkan a felszínre. Az in-nen eredõ patakok vizébõl mésztufa válik ki; ilyen forrásmészkõ lépcsõkön alakult ki a Szalajka-patak Fátyol-vízesése is. A Szinva-patak vízesése hatalmas forrásmészkõ-dombot épített, melynek természe-tes üregei Anna-barlang néven messze földön híresek.

A hegység páratlanul gazdag élõvilágát az éghajlati sajátosságok, valamint az igen változatos dom-borzati viszonyok határozzák meg. A hûvös, magashegységi, kontinentális fajok és jégkorszaki ma-radványfajok egyaránt elõfordulnak. A sziklagyeptõl a zárt erdõkig a növénytársulások széles skálája tanulmányozható még természetes fajösszetételben. Hazai viszonylatban ritkaságnak számító fajok: Vrabélyi estike, Hazslinszky berkenye, bérci ibolya, havasi ikravirág stb.

A Bükk a legkülönfélébb faunaelemek gyûjtõhelye, igen értékesek a csak itt élõ endemikus fajok, mint például a Gebhardt vakfutrinka, illetve a szubendemikus lepkefajok, mint pl. a bükki hegyiaraszoló vagy a bükki szerecsenboglárka. Gazdag puhatestû-fauna és számos ritka rovarfaj elõ-fordulása (Havasi cincér, Kárpáti kék meztelencsiga, Fûrészlábú szöcske stb.) jellemzõ. A ritka, veszé-lyeztetett fajok sorába tartozik a Pannon gyík, a Petényi márna, az Alpesi gõte, a Miller vizicickány és számos denevérfajunk. A ragadozó madarak közül aktív védelmet élvez a parlagi sas, a vándorsólyom, valamint hazánk féltett madártani ritkasága, a kerecsensólyom.

A Bükkalja területén rejtõzködõ kaptárkövek ma még rejtélyes kultúrtörténeti emlékek; a közép-kort a várak mellett az erdõk mélyén megbújó kolostorromok idézik. Az üveghuták, a vasolvasztó massák, vasverõ hámorok, a különféle bányák és manufaktúrák története napjainkig ível, utunk során egy-kettõvel találkozhatunk itt. A bükki kisvasutak felejthetetlen élményt kínálnak, amelyekkel a hegység több pontján is gazdagíthatják kirándulásaikat.

A nemzeti park a természeti és kultúrtörténeti értékeirõl, valamint a természetvédelmi tevékenysé-gérõl tanösvényeken, bemutatóhelyeken, múzeumokban, kiállítóhelyeken ad tájékoztatást. Segítenek az eligazodásban a tájékoztató füzetek, ismeretterjesztõ kiadványok.
A természetvédelmi oktatás és a környezeti nevelés céljait szolgáló programok skálája a szakvezetéses túráktól az elõadásokon át a felnõtt továbbképzésekig terjed.


2005 õszétõl nagyon szép természeti környezetben, a Bükki Nemzeti Park felsõtárkányi kapujában megkezdte mûködését a Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontunk, ahol erdei iskolai szolgáltatás-sal, táborokkal, természetismereti programokkal és a karsztterületek természeti értékeit bemutató „Karszt és élõvilága” kiállítással várjuk vendégeinket.

A nagyközönség számára kínált látnivalók között szerepelnek olyan kiemelt bemutatóhelyek, mint az Európa Diplomás Ipolytarnóci Õsmaradványok Természetvédelmi Terület Bemutatóhelye, a lillafü-redi Anna- és Szt. István-barlangok, a hollókõi világörökség ófalujában található Tájvédelmi Körzet tájháza is.