rss
  • Amszterdam - Észak Velencéje

  • A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

    A látvány újra és újra visszatérésre késztet - mert minden napszakban más a fény, a víz másként tükrözõdik, de nem egyforma a kép a partról, vagy a vízrõl.

    Amikor az idõ engedi, zsúfoltak a parti kávéházak, kis kiülõs vendéglõk. Boldogság, ha süt a nap, de az amszterdamiaknak nem okoz depressziót a gyakori esõ sem.

    Ebben a városban nehéz útikönyvet olvasgatva járkálni, az ember tekintetét mindig elvonja valami. Igaz, a puszta látványból is kikövetkeztethetõ, hogy például a Herengracht a gazdagok negyede, bebocsátást legfeljebb a 605-ös szám alatti Willet-Holthuyzen múzeumba nyer az idegen - s oda se a porcelángyûjtemény miatt érdemes igazán betérni, hanem mert a csatorna menti tipikus házbelsõ valamennyi szépségét megcsodálhatjuk ebben az 1687-ben Hop báró részére emelt épületben, amely a múlt századig egyre bõvült és szépült.

    Megbámulni való palotából akad ezen a csatornaparton bõségesen, s történelmi látnivalóban nincs hiány a következõ, a Keizergracht mentén sem. Nevezetességbõl kevesebbet, gyönyörködnivalóból annál többet nyújt a Prinsengracht - és itt van Anna Frank háza is. A Rotzengracht egyik házán tábla hirdeti, hogy itt hunyt el 1669-ben Rembrandt. Más élményt ad a Singel - amelynek nevéhez nem biggyesztik a gracht szócskát. A félkörívû csatorna a virágpiacot veszi körül: vidám napraforgók, harmatos tulipáncsokrok, fantasztikus növények csalogatják a bámészkodókat. És hogy ne kelljen messze földrõl érkezettnek megfosztania magát egy növényemléktõl, vehet itt minden vámellenõrzés próbáját kiálló virághagymát, magot, különleges módszerrel szárított bujtványt.

    A nyüzsgés itt is folyamatos, de mi ez ahhoz képest, ami kicsit odébb, az igazi városközpontban, az oda vezetõ utcákon, tereken van. A Leidsepelin, a Rembrandtplein folyamatos látványosságok helyszíne: mutatványosok, alkalmi zenészek vernek itt tanyát. A fõ mûsor persze késõ délután kezdõdik, félkörben áll a tömeg, és lesi a bûvészeket, tûznyelõket, akik keveréknyelven tapsért esedezve mutatják be tudományukat. A közönség hálás, itt senki sem siet. Egész nap - éjszaka is - lüktet a város, vibrál a levegõ - és mégis árad a nyugalom.

    A terekbõl nyíló mellékutcákat semmiképpen nem szabad, de nem is lehet elkerülni. Ételillatok a levegõben, egymás mellett sorjáznak a nemzeti vendéglõk, csak a választás nehéz. A világ talán legjobb indonéz, thaiföldi ízeiben gyönyörködhetünk, az elmaradhatatlan indiai, olasz, a görög, a francia éttermek kínálatáról már nem is beszélve. Itt békésen megfér a sokféle illat és íz, s nincs abban semmi rendkívüli, ha az orosz tangóharmonikás bécsi operettet is játszik.

    A hollandok nyitottak, és nem csak a sokféleséget fogadják be, magukat is megmutatják. A magas, keskeny házak ablakán nincs függöny, estefelé égnek a villanyok, a lakók nem rejtik el titkaikat, szinte kitárulkoznak. Az ablakok meztelensége vonzza a tekintetet, a képzelet meglódul, olyan könnyû mesét keríteni egy-egy elegánsabb, avagy éppen szerényebb berendezésû szoba láttán. Pedig ezek a keskeny épületek hátrafelé terjeszkednek, s a legizgalmasabb helyiségek éppen hogy rejtve maradnak az illetéktelenek elõl. Mint ahogy a piroslámpás negyedben is csak a kínálat látható a kirakatban: ott ülnek a hölgyek, fiatalok, idõsebbek, szebbek, csúnyácskák, kövérek, soványak, kirívó - vagy taszító - egy szál fehérnemûben, de ha jön a kuncsaft, a függönyt behúzzák.

    Ha Hollandia - Németalföld -, akkor Rembrandt. Olyan hatalmas anyag gyûlt össze, hogy két részletben mutatják: a második, az októbertõl az év végéig nyitva tartó rendkívüli kiállításon Rembrandt kései korszakában készült, ritkán mutatott rézkarcai, rajzai láthatók. Ha valaki lemarad róla, nincs oka aggodalomra: a Rijks állandó kiállításán Rembrandt, Vermeer, Hals, Jan Steen festményei mindig megcsodálhatók, s érdemes benézni a Rembrandt-házba - avagy más kor más gyönyörûségéért a Van Gogh Múzeumba. Csalódás itt sem éri az utazót.

    Szászi Júlia / Bodó Gábor


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Buenos Aires: A Szentháromság városa

    Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

    A 19. századi polgárháborúkat követõen a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nõtte ki magát, beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fõvárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevû tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

  • Moszkva

    Nagy falu - így minõsítették sokan, különösen a nyugati városiasságukra olyan büszke rátarti szentpéterváriak, örök riválisukat, Moszkvát. Ha meg is õrzött egy-egy szöglete valami orosz vidékiességet, a volt szovjet birodalom központja hatalmas világváros volt, az egy évtizede lezajlott változások elõtt is.

    Több mint 1000 négyzetkilométeren 10 millió lakos, 250 kilométer hosszú, 150 állomást magába foglaló kitûnõ metróhálózat - ezek Moszkva adatai - és még megannyi valódi világvároshoz illõ tartozék.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • A bolgár tenger

    Aki az utóbbi 20 évben nem járt a bolgár tengerparton, nem ismerne rá. Nyoma sincs a kopott szállodáknak, az élelmiszerhiánynak, a hosszú soroknak. Ma tisztaság, árubõség, zsúfolt éttermek és szórakozóhelyek, csillogó szállodák várják a tengerpartot újra felfedezõket. Nyugati színvonal keleti árakon. Nem is csoda, hogy már évek óta visszajárnak az angolok, franciák, németek. A végtelen hosszúságú, aranysárga homokos strandok, a nagyon tiszta, smaragdzöld víz, a kiváló közbiztonság és az alacsony árak mind utazásra csábítanak. A Fekete-tenger bolgár szakaszán egymást váltják a homokos strandok és a sziklás partszakaszok.

  • Brazília - Szuvenírek a forró ritmusok földjérõl

    Egy utazás során elõbb-utóbb felmerül, hogy az otthon maradt, munkában megkeseredett rokonoknak milyen ajándékot vigyünk. Bár egyre nehezebb autentikus szuveníreket beszerezni, igyekszünk segíteni abban, Brazíliában hol és mit érdemes venni magunknak, illetve szeretteinknek. Brazíliában rengeteg a kis üzlet (még a nagyvárosokban is), de vannak többemeletes nagyáruházak és hipermodern...

  • Velence: Álmok és valóság

    Velence. Már maga a név is csupa história. Évi tízmillió látogatója számára a város álomszerû hangulata azt sugallja, hogy régóta elszigetelt világ ez, afféle ködbe veszõ látomás. Pedig Velence nagyon is valóságos kisváros, hiába rejtõzik a mûemlékek díszlete mögé. Elõször is: Velence tényleg kicsi. A velencei lagúna ívére nyíló panoráma, a roppant égbolt szeszélyesen változó képe, az épület pazar homlokzata mind-mind a tágasság, a végtelen kiterjedés illúzióját keltik.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • Dubailand

    Alig két négyzetkilométeres lesz a City of Arabia, vagyis Dubailand központja, méretéhez képest azonban jóval nagyobb szerepet játszik a kétmilliárd dolláros projekt, ahol a legkülönlegesebb épületeken kívül kulcsfontosságú irodák is helyet kapnak. Dubaj egyik legdinamikusabban fejlõdõ városrésze a 280 négyzetkilométeres Dubailand, amely a dúsgazdag arab emirátus szárazföldi részén épül, és a hétcsillagos Burj al Arab szállodától, a pálma alakú mesterséges szigetek bejáratától, illetve a nemzetközi reptértõl egyaránt tíz percnyi autóútra található.

  • Egyre népszerűbb úticél Dánia

    Egyre népszerűbb úticél DániaDánia Skandinávia második leglátogatottabb országa Svédország után. A legkedveltebb turisztikai látnivalók Sjælland és Fyn szigetén találhatók, ezenkívül számos kisebb sziget nyújt még a természetjáróknak kiváló kirándulási lehetőséget. Nyaranta az Északi-tenger a barátságos arcát mutatja, és a strandokon lázas tevékenység folyik: homokvárak épülnek, strandröplabda meccsek zajlanak, sokan fürdőznek vagy a dűnék között napoznak. Ősszel és télen a tenger kimutatja a foga fehérjét, egészen más élményekkel szolgálva a természetszerető utazónak.

  • Tippek és hasznos tudnivalók repülõutakhoz

    A jet lag (hosszú repülõút után az idõeltolódás okozta levertség, kimerültség, fáradtság) könnyen elronthatja a repülést követõ napokat. Jellemzõ tünetei 2 naptól akár egy hétig is eltarthatnak.

    Ha szeretné elkerülni, hogy kifacsart citromnak érezze magát egy üzleti út vagy nyaralás során, elõzze meg a problémákat alábbi tippjeink segítségével. 2-3 nappal az utazás elõtt állítsa át az ébresztõóráját vagy a számítógépén az órát néhány órával elõbbre vagy késõbbre.

  • A Vatikán

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágból

    Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágbólA világ nemcsak meseszép hegyvidékeket, vízeséseket, erdőket és izgalmas nagyvárosokat tartogat számunkra, hanem egészen elképesztő tengerpartokat is. Ha valaki kimondja azt a szót, hogy tengerpart, az ember automatikusan a klasszikus fehér homokos, vagy kavicsos változatra gondol. Pedig nem csak ilyen partok léteznek. Az alábbiakban olyan furcsa és meghökkentő partszakaszokat mutatunk meg, melyek szokatlanságuk ellenére is egészen biztos, hogy életre szóló élménnyel ajándékozzák meg az odalátogatókat.

  • Csongrád megye - Kincsek a nap alatt

    Csongrád megye turisztikai vonzerejét természeti adottságai, élénk kulturális és szellemi élete, kultúrtörténeti értékei, néprajzi és gazdálkodási hagyományai, valamint a mindezeket a turisták elé táró programok adják.

    Gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezünk, amelyre fejlõdõ egészségturisztikai kínálat épül. Szegeden az 1896-ban létesült Anna Gyógy-, Termál és Élményfürdõhöz – melynek gyógyvizét mind fürdõ-, mind ivókúraként ajánlják – egy modern, komplex rehabilitációs ellátást nyújtó Fizio- és Balneoterápiás Központ kapcsolódik, reumatológiai járóbeteg ellátással.

  • Mezõkövesd, a Matyó fõváros

    A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.

    Az új Matyó Múzeumban a látogató többek közt a három matyó település – Mezõkövesd, Tard, Szentistván – viseleteit, lakodalmas menetet, 3 osztatú matyó ház berendezsését csodálhatja meg. Közelében az impozáns Szent László templomban városunk szülöttjének, Takács Istvánnak a freskóiban gyönyörködhet a látogató.

  • Dél-Afrika egzotikus varázsa

    Dél-Afrika az utóbbi években az egyik legjelentõsebb fogadó országa lett a nemzetközi turizmusnak. Ehhez hozzájárultak a jó szállodák, a kiváló infrastruktúra, a kellemes éghajlat, a barátságos emberek, a megfizethetõ árak és a látnivalók sokasága: a csodálatos tájak, a nemzeti parkok hihetetlenül gazdag állatvilága, a különleges vegetáció, az õslakosság egzotikus kultúrája, a történelmi emlékek bõsége és a gyönyörû városok szebbnél szebb épületei. E sokféleség és az itt élõ emberek legkülönfélébb bõrszíne és származása miatt szokták Dél-Afrikát szivárványországnak nevezni.

  • Nem mindennapi látvány: ezen az autópályán nem unalmas végighaladni

    Nem mindennapi látvány: ezen az autópályán nem unalmas végighaladniA Serra do Mar egy 1500 km hosszú, sűrűn benőtt hegyvonulat Brazíliában, ami a São Paulo-fennsíkot választja el a tengerparti síkságtól. Ezen a hegyvidéken halad keresztül ez a különleges autópálya, aminek egy jó része a dzsungel felett épült és sokszor teljesen külön útszakasz fut két irányba. Hivatalos megnevezése SP-160, de mindenki csak Rodovia dos Imigrantesnek nevezi, vagyis a bevándorlók autópályájának. Ez az 58,5 km hosszú autópálya köti össze São Paulot a tengerparttal. A Rodovia dos Imigrantes autópályán 44 viadukton, 7 hídon, és 11 alagúton kelhetünk át.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • Las Vegas: a giccs városa

    A világ legnagyobb giccsvárosa egy éven keresztül hatalmas látványossággal várja a látogatókat. A világ valószínûleg legnagyobb giccse, a piramismásolatokkal, újonnan épített velencei lagúnákkal és saját Eiffel-toronnyal büszkélkedõ kaliforniai Las Vegas, a szerencsejáték és a szex városa. A maffiavállalkozásnak indult, mára tisztára mosott tõkeszerkezetû Las Vegas elsõsorban gazdasági vállalkozás. Május 15-tõl egy éven át Las Vegas ünnepelni fog. Ünnepli saját magát és persze a turistákat és a szerencsejátékosokat is, akik rengeteg pénzt hagynak a városban.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

  • Bangkok, Délkelet-Ázsia legnépszerûbb városa

    Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Látogatható lesz Montecristo szigete

    Negyven éven át védett állatok és növények bölcsõje volt a toszkán tengeren levõ Montecristo szigete, ahova kizárólag engedéllyel lehetett belépni: a természetvédelmi terület most megnyitja kapuit, a tervek szerint fejenként 50 eurós belépõdíjat kérve a látogatóktól. Még a kalandregényét errõl a szigetrõl elnevezõ idõsebb Alexandre Dumas sem járt soha Montecristón. Amikor a XIX. század közepén megírta könyvét (Monte Cristo grófja), a Toszkána partjaival szemközti sziget lakatlan volt. Az olasz egységesítést követõen, 1878-tól börtönként mûködött, késõbb pedig III. Viktor Emánuel király vadászbirtoka lett.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Indonézia

    A majdnem 3700 szigetbõl álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzõbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésû tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fõvárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentõs a vulkanikus mûködés.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.

  • Barbados: A barátságos paradicsom

    Barbados egy korall-sziget, amit a vulkáni tevékenység hozott a tengerfelszínre. A nyugati parton fehér homokos strandok nyúlnak végig a kékben és zöldben játszó tenger mellett.

    Korallzátonyok csipkézik a Barbados partvonalát, ezzel kitûnõ lehetõséget biztosítva a könnyû- és mélybúvárkodóknak. A keleti part mentén erõs és állandó széljárás és a sziklás partnak csapódó hullámok teremtettek lehetõséget a szörfözésre. Az ugyancsak állandó, ám lágy szellõ adja Barbados kellemes trópusi klímáját.

  • 5 látnivaló Romániában

    Palatul Parlamentului

    Ceausescu, a "Kárpátok Géniusza", elhatározta, hogy felépítteti a Nép Palotáját, Európa legnagyobb épületét. Kezdetnek leromboltatott egy egész városnegyedet, majd a nem éppen túltermeléssel küzdõ román népgazdaság szinte minden erejét ennek az egy épületnek az építésére fordította.

    Az eredmény: egy 12 emeletes, 3100 szobás, 330 ezer négyzetméteres, teljességgel kihasználhatatlan monstrum, amelynél csak a washingtoni Pentagon nagyobb.

  • Egyre népszerûbb idegenforgalmi célpont a csernobili tiltott övezet - jó csámcsogni mások nyomorán?!

    Ungvár - Mind több turista látogat a felrobbant Csernobili Atomerõmû körül elkülönített, sugárszennyezett 30 kilométeres tiltott zónába, ahová ukrán utazási irodák egyéni és csoportos kirándulásokat is szerveznek.

    A csernobili tiltott övezet nemcsak az ukrán katasztrófaturisták körében népszerû utazási célpont, sokan keresik fel a bekerített és állandó õrizet alatt lévõ zónát Oroszországból, Fehéroroszországból, Csehországból és a balti államokból is.

  • Dánia a világ legboldogabb országa

    Dánia

    Demokráciájával, társadalmi egyenlõségével és békés légkörével Dánia a világ legboldogabb országa - közölték amerikai kutatók.

    A politikai és társadalmi harcokkal sújtott Zimbabwe a legkevésbé boldog, míg a világ leggazdagabb nemzete, az Egyesült Államok a 16. helyet foglalja el a World Values Survey (WVS) legfrissebb listáján.

  • Kapuvár - A hanság fõvárosa

    A 11.000 lakosú Kapuvár - melyet a Hanság fõvárosaként is emlegetnek - , Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság - medencének - találkozásánál, kedvezõ közlekedésföldrajzi helyzetben, a 85-ös fõ út két oldalán Gyõrtõl 49, Soprontól mintegy 39 km-re található.

    A város központjától 12 km-re észak felé található a pamhageni határátkelõ. Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehetõ.