A Kínai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világûrbõl is lehet látni. Megépíttetése különös történet… Kína 7, egymással harcoló fejedelemségbõl állt. Az egyik kiemelkedett közülük. 25 év alatt, kegyetlenségének, és diplomáciai érzékének köszönhetõen legyõzte a másik hatot, és egységes birodalmat kovácsolt Kínából, amit négy tenger határolt, egységes jogrendszert alakított ki. Elsõ lépésként "Legfõbb Császárrá" kiáltotta ki magát. Pontosabban Elsõ Császárrá. Nem sokkal ezután összeesküvõk törtek az életére. 
Az északi földmûvelõk mindig is nomádok voltak. Ezeket letelepedésre kényszeríttette, és megadóztatta. Az összes nagyobb folyót és patakot csatornákkal köttette össze, ezzel megalkotta a világ legnagyobb, belföldi, vízi közlekedési rendszerét. Utakat építtetett, hogy hadserege, és annak fegyverzete, a Birodalom minden részébe gyorsan eljuthasson. Egységessé tette a kocsik méreteit, és azokat is megadóztatta. Az utak felügyeletével, a Császár a Birodalom teljes termény, hadsereg és áru mozgását nyomon követhette. Minden út a Császári Fõvárosból indult ki.
Nagyra törõ terveihez adókra volt szüksége. Több mint 700.000 embert kényszeríttet arra, hogy lenyûgözõ síremlékét megépítsék. Hitt abban, hogy a sírjában, harci alakzatban elhelyezett több ezer agyagkatona fogja, halála után megvédeni. A korábbi fejedelmek inkább a palotáik biztonságába húzódtak. De ez a Császár büszke volt alkotásaira, és mindent a saját szemével akart megnézni. Ezért 5 birodalmi körutat is megtett. Az utolsó közel egy évig tartott. Mindez, a hatalmas (több ezer fõs) kíséret, és a szintén Õt kísérõ hadsereg ellátása miatt, hatalmas költséget jelentett. Ezért felemelte az adókat. Ezért nõtt az elégedetlenség.
A belsõ gondokat tetézték, a határ menti nomád törzsek, akik rendszeres rablótámadásokat szerveztek. A Császár attól tartott, hogy a sok támadás miatt elûzik a földmûveseiket, és ekkor nem tudná õket megadóztatni.
Gyorsan cselekedett, hogy a birodalma ne hulljon szét. Tömeges áttelepítési programot hajtott végre. Erõszakkal kényszeríttet több mint 120.000 családot, hogy Északról, a ritkábban lakott Déli részekre költözzenek.
Ettõl azonban az Udvari Tudósok elborzadtak. Õk Konfucius nézeteit vallották, hogy az ember ösztönösen jót cselekszik, ezért minden uralkodó a bölcsesség, és a jóság mintaképe kell, hogy legyen. Az erõszakos áttelepítéssel ez pedig nem állt összhangban.
Velük szemben a Császár, és legfõbb tanácsadója azt a nézetet vallotta, hogy az ember alapvetõen gonosz, és a rend fenntartásához erõs hatalomra van szükség. Nyilvánvaló volt, hogy a kétféle nézet, sokáig nem férhet meg egymás mellett. A tudósok összeesküvést szõttek a Császár ellen, amikor nyilvánosan is kérdõre vonták a Császárt, az feldühödött, és azonnal cselekedett.
Háborút indított a "múlt" ellen, és az összes írást elégettette, mert ha megsemmisíti a hivatalos történelmet, akkor kedve szerint írhatja azt újra. Következetesen mindent elpusztíttatott, ami a régi Konfuciusi hagyományokhoz kötõdött. Elfogatta a tudósokat, és elevenen temettette el mind a 460-at, hogy ezzel is megfélemlítse a többi alattvalóját. Ez a nyilvános rémtett az ellenállás elfojtására szolgált.
A Császár tisztában volt azzal, hogy az értelmiség kiirtásával csak idõt nyert, az Északról fenyegetõ, ellenségei támadását még nem szüntette meg. Ez ihlette a Nagyfal megépíttetésének a tervét.
Krisztus elõtt 214-ben, legmegbízhatóbb hadvezére, parancsot kapott arra, hogy a már meglévõ Északi, határ menti erõdöket összekösse, és bõvítse, hogy azok egyetlen védõvonallá váljanak.
A fal építésének idejére, több ezer életben maradt tudóst, kényszermunkára ítélt. A legtöbbjük meghalt. A fal, a Világ leghosszabb temetõje lett. A Császár legidõsebb fia részvéttel beszélt, a meggyilkolt, Konfucius nézeteit valló tudósokról. Mivel befolyása nõtt, a fal építéséhez számûzte az apja.
A falon, kb. 300.000 ember dolgozott. A hideg, a kimerültség, a betegségek, és az éhezés miatt több ezer ember pusztult el. Testüket a falba temették, azért, hogy szellemük elijessze az Északi Démonokat. A Nagyfalat, ezért a "Könnyek Falának" is hívták.
Elõször 12 méter magas tornyokat építetek, amiket 4 hónapi ostromra elegendõ élelmiszerrel töltöttek meg. Ezeket azután 6 méter magas erõdfalakkal kötötték össze. Mivel a tornyok éppen nyíllövésnyire voltak egymástól, segítségükkel gyorsan tudtak üzenetet küldeni több száz kilométer távolságra is. Egy üzenet 24 óra alatt futott végig a fal teljes hosszán (ez a "csúcs" a telefon feltalálásáig megdöntetlen maradt).
A fal segítségével a hadsereg, és az ellátmány gyorsan eljuthatott a Birodalom egyik végébõl a másikba. A Császár, ravasz módon a hadsereggel õriztette a falat, távol tartva a katonák túlnyomó részét a Fõvárostól, nehogy egy esetleges népfölkelés esetében átálljanak a lázadók oldalára.
Miután ellenfeleit legyõzte, a Császár a hallhatatlanság megszállottja lett. Kitartóan kereste az Élet Elixírt. Rendszeresen kipróbálta a varázslói, és alkimistái által bemutatott italokat. Egyes kotyvalékok halálos mérgeket (pl. higanyt, és foszfort) is tartalmaztak. Valószínûleg ezek mérgezték meg véletlenül…
A Császár legbefolyásosabb tanácsadói tudták, hogy kivégzik õket, ha a számûzött fiú a trónra kerül. Ezért a holtestet gyorsan visszavitték a fõvárosba, hogy mielõbb, a jobban befolyásolható, második fiú közelében legyen apja holteste.
A hosszú utazás alatt, a nyári melegben, nehéz volt eltitkolni, hogy a Császár hintójában, annak holtteste fekszik. Ezért erõsszagú, sózott halakat szállító kocsikat rendeltek a Császár hintója mögé, hogy ne érzõdjön a bomló tetem bûze. Így érkezett vissza a fõvárosba a halott császár. Tanácsadói, hamis aláírással, a Császár nevében levelet küldtek a számûzött elsõ fiúnak, hogy végezzen magával. A Császári parancsnak nem lehetett ellenszegülni. A biztonság kedvéért az összeesküvõk, a levéllel egy kardot is elküldtek.
Az elsõ fiú halála után, a második került hatalomra. Uralkodását véres örökösödési háborúk, parasztfelkelések fémjelezték. A második császár a csatamezõn esett el. Hét évvel késõbb egy másik uralkodócsalád vette át a hatalmat, és megszilárdította a békét Kínában.