2024.03.29. - Auguszta

Geszt - A balladák földjén

Geszt - A balladák földjén
Geszt község, Békés megye keleti részén Romániával határos részén fekszik „zsáktelepülés”.

A csiszoltkő korszak időszakától számít lakott helynek. Nevével 1213-ban találkozunk először a váradi regestrumban. A Rákóczi szabadságharc bukása után a település birtokjogáért több főúr pereskedett. A pert végül is Tisza László nyerte meg és 1766. augusztus 9-től birtokolta.
bohócdoktor vizit szja 1%

A Tisza család birtoka korábban Borosjenőben volt. A grófi család nevezetes tagjai: Tisza László, Bihar megye nagyhatalmú adminisztora. Tisza Kálmán, a szabadelvű párt élén 1875-től 15 éven át miniszterelnök, Tisza István, következetes államférfi, a dualizmus legkoncepciózusabb védelmezője.

Az osztrák-magyar monarchia idején apja és fia egyaránt betöltötték miniszterelnöki tisztjüket, ez egyedülálló a magyartörténelemben.

A nevezetes történelmi személyiségek között kimagasló irodalmi örökséget hagyott ránk a XIX. század költőóriása, Arany János. A költő szívesen emlékezett mindig Gesztre. 1851. május 13-án érkezett meg, mint a Tisza család legkisebb fiának házi nevelője. Szállást a kastély emeleti „pavilon”- szobájában kapott, de ő szívesebben tartózkodott a kis kerti lakban. Négy verse Geszten született: a Hajnali kürt, A dajka sírja, A gyermek és szivárvány és a Domokos napra.

A község nevezetesebb pontjai: A község közepén 37 méter magas templom emelkedik ki a gesztenyefák közül. A templom és a lelkészlak között keskeny gyalogút vezet a Tisza-család hajdani kastélyához. A kastély klasszicista stílusban épült egy erkéllyel és két terasszal. Magasföldszintes, középső része emeletes, kupolás tetejű épület. Hozzá nagy kiterjedésű park tartozik.

A kastélyt a háború során kifosztották, a könyveket elégették. 1945 után egy ideig diáküdülő volt. Az 50-es években csirkét neveltek, gabonát tartottak benne. Ma itt működik az Általános Művelődési Központ (általános iskola, könyvtár, művelődési ház). A kastély parkjának szívében húzódik meg Arany János hajdani házikójának újjáépített mása, melyet 1971. június 8-án avatták fel, mint Arany János Emlékmúzeumot. Az emlékház gyakori látogatottságát a vendégkönyv tanúsítja.

A házikótól kőhajításnyira emlékoszlop őrzi halhatatlan költőnk nevét. A falutól észak-nyugatra van a régi temető, ahol a Tisza-család sírboltja is található. Az ó temetőben található Tipold Antal Honvéd ezredes és édesanyja sírja, aki a szabadságharc bukása után Geszten, a Tisza-családnál kapott menedéket. Az ezredes sírját az általános iskola tanulói tartják rendbe. Híres személyként emlegetik még a faluba Rózsa Sándort is, aki a Tisza család konvenciósa volt. Nevét ma is őrzi a Rózsa sikátor és a Rózsakút. A kút is sokáig meg volt, ahol a lovát itatta. Ma még él olyan idős ember a faluban, aki megtudja mutatni a helyét is!

A lakosság jelentős része mezőgazdaságból élt, 1960-tól a legtöbben a termelőszövetkezetben dolgoztak. A szövetkezet felszámolása után egyre több a munkanélküli. Most aki tud másfele elmegy keresni, mert nehéz a megélhetés. Pár éve a Tisza-kriptánál egy emlékművet is állítottak, amin tájékoztató van a Tiszákról. 2006. szeptember 2-án a kastélynál emléktáblát avattunk.
De híresek vagyunk még a geszti pálinkáról is.

Ez volt Geszt régen és ma!

Nagy Irén