A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni. 
Ha igazi magashegyi üdülőhelyre vágyunk, érdemes kipróbálni az ország északnyugati csücskében megbúvó Bovecet, ahol a sípályák 2300 méter magasról indulnak. Ez garantálja a jó minőségű és sok havat, ha szerencsénk van, akár május végén is csúszhatunk – és aznap még egy tengeri fürdés is belefér.
Szállások baráti áron
Ha Szlovéniát választjuk, nem kell nagyon magas árakkal számolnunk, kivétel talán a Bledi-tó vidéke, ami meglehetősen drága. Itt a sípályákhoz ráadásul nap mint nap buszoznunk kell. A gyönyörű vidék azonban kárpótolhat, mint például a tó közepén álló kastély, ahova, ha az idő engedi, korcsolyával is eljuthatunk.
Aki a sífutás megszállotja, annak érdemes kipróbálnia Krnjaska Gora pályáit. Bár a terep kicsit messze van, egészen az olasz határnál, a csúszható pályák hossza azonban harminc km, és a szállások is baráti áron vannak. Barátságos hely a Ljubljanától alig tíz km-re fekvő Kravec, ahova a szlovén főváros lakói akár naponta kijárhatnak. Itt is bőven találunk szállást, például hangulatos hegyi fogadókban is megszállhatunk.
Az extrém sportok kedvelőit valószínűleg vonzza majd Bohinj és a két síterep, az ezer méteren fekvő Kobla, és az nyolcszáz méterrel magasabban elhelyezkedő Vogel. Itt kipróbálhatjuk azt is, hogyan lehet szöges cipővel fagyott vízesést mászni, de akár ejtőernyős síugrásra is van lehetőség. A kimerítő sportolás után pedig sok sícentrumban van lehetőség szaunázásra és úszásra is..
fn.hu