A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig. 
A háztetõk e tengerének középpontjában madártávlatból jól felismerhetõ a császári palota kertje. Az ójapán stílusú palotákat egy 15. századi szamurájvár maradványaira emelték, 1868-ban pedig császári rezidenciává építették ki, amikor az akkori tennó Kyotóból Tokióba költözött át udvarával. Tokiónak számos nagy és kisebb parkja van, a legnevezetesebb az Ueno. Itt áll a Nemzeti Múzeum pagoda alakú épülete, a Japán Tudományos Akadémia székháza és a Le Corbusier tervei alapján épült Szépmûvészeti Múzeum. Parkok veszik körül Tokió legtöbb szakrális építményét is, így a város védõistennõjének szentélyét és a Gokokuji-templomot, melyben az irgalom istennõjének, Kannonnak a szobra látható. Ugyanennek az istennõnek szentelték az asakurai templomot és a "skarlátvörös pagodát" is.
Nagyobb bevásárlások céljára a legtöbb pályaudvar alatt többszintes, óriási bevásárlóközpontokat alakítottak ki. A legnépszerûbb bevásárlónegyed azonban még mindig a híres Ginza, nagy áruházaival és elegáns butikjaival. Ezen a környéken találhatók a divatos színházak és vendéglõk is. A Kanda-negyed iskolai és egyetemi negyed, tele fõiskolával, modern könyvkereskedéssel és antikváriummal.
Nagyutazas.hu