Egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Pálos kolostorok Magyarországon elnevezésû túramozgalom, amelyhez hozzájárul a 2008. júniustól 2009 júniusáig tartó Szent Pál-év, valamint az, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok pápai jóváhagyásának 700. évfordulója tavaly volt - mondta az utazunk.com-nak Fabók Julianna túravezetõ.
A Vasas SC természetbarát szakosztályának túravezetõje, Fabók Julianna azzal kezdte ismertetõjét, hogy felhívta a figyelmet: a mozgalomhoz mindenki kapcsolódhat azzal, hogy felkeresi a kiírt látnivalókat.
- A kezdeményezés célja, hogy Magyarország feledésbe merülõ kincseire újra felhívjuk a figyelmet, és a túrázók képet kapjanak az ország természeti és történelmi értékeirõl. Így a mûvelõdésre is jut lehetõség, a természet felfedezésén túl - folytatta Fabók Julianna, s utalt arra, hogy az idõk során mintegy 260 pálos kolostor volt a történelmi Magyarországon, amelybõl 25 "maradt fenn a szûrõn", egyrészt az ország területének csökkenése, másrészt az azóta lezajlott, a felszínt érintõ változások miatt.
Utóbbihoz sorolta például azt, hogy a Sümeg melletti Uzsabányán csak bányamérnöki engedéllyel lehet megtekinteni a kolostorromot, mert az a kitermelés helyszínére esik, ugyanígy más okból Balatonszéplakon sem tekinthetõ meg szabadon a pálos emlékhely, ezért eltekintettek ezeknek a listába való felvételétõl.
- A helyszínek kiválogatásánál sokat segített Guzsik Tamás A pálos rend építészete a középkori Magyarországon címû könyve - tette hozzá.
A túramozgalom keretében megtekintendõ pálos látnivalók három kategóriába oszthatók: úgynevezett "élõ pálos helyek", ahol még most is mûködik a rend, volt pálos templomok és kolostorok, amelyek ma jellemzõen egyházközségek plébániatemplomaként mûködnek, valamint a csak romjaikban létezõ pálos építészeti emlékek. Az élõ pálos helyek listáján szerepel többek között Márianosztra és a budapesti sziklatemplom, a volt pálos templomok között a fõvárosi egyetemi templom, a pápai, a sátoraljaújhelyi és a sopronbánfalvai templom, a csak romjaiban létezõ kolostorok és templomok között pedig a nagyvázsonyi, a salföldi, a Jakab-hegyi és a gönci egyházi épületek.
A túrázók két fokozatot szerezhetnek, az elsõhöz az szükséges, hogy a 25 kijelölt helybõl két élõ pálos hely, négy mûködõ templom és hét rom felkeresését igazolják, ha az összeshez eljutottak, kiérdemlik a második fokozatot, kitûzõvel és emléklappal.
Fabók Julianna arról is tájékoztatott, hogy több más túramozgalmat is szervez, így a Szentkutak Magyarországon elnevezésût, melynek keretében a katolikus búcsújáróhelyeket veszik sora az érdeklõdõk.
- A szentkutak olyan gyógyvízzel rendelkezõ helyek, amelyekhez a népi vallásos hagyomány csodákat köt, így zarándoklatok célpontjává váltak az idõk során. Ilyen például a Komárom-Esztergom megyei Csatka község is, amely egy állítólagos csodálatos gyógyulás miatt roma búcsújáróhellyé vált - magyarázta, s még azt is elmondta, hogy 2008-ban a zsidó emlékhelyekre is indított túramozgalmat, amely hasonló rendszerû a pálosokéhoz és a szentkutakéhoz, és egyebek mellett a vidéki zsinagógák felkeresését célozza meg. Ezenkívül a Dunán inneni és a dunántúli templomromokra is szervezett két külön túrarendszert. Tervei között szerepel továbbá, hogy a protestáns gályarabok emlékét idézõ helyekre is kialakítja az ugyanilyen rendszerû túramozgalmat.
- Miután a hét túramozgalom - amelyekben eddig összességében több százan vettek részt - kialakul, lesz egy összesítõ elismerés - emléklap formájában - azok számára, akik a hétbõl legalább ötben valamilyen igazolható teljesítményt elértek - szólt végül a továbbfejlesztett mozgalomban résztvevõk értékelésérõl.