Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.
A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.
Lakatos István, a mátrai település polgármestere elmondta: az alsóvár és a felvezetõ sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával Magyarország egy jelentõs mûemlékét újítják fel. Rehabilitálják a kaput és környezetét, kilátóteraszokat, kiállításokra és bemutatókra alkalmas fedett és zárt tereket építenek ki. Mindennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre.
A korábban felújított tájházban a helyi hagyományokat, mesterségeket mutatják be, illetve a gyerekek szórakoztatását szolgálja a hátsó kertben megépülõ várjátszótér.
Egy négycsillagos szálloda építése is megkezdõdik a településen. Az ehhez szükséges 1,2 hektáros telek adásvételérõl szóló szerzõdést már aláírta a község a befektetõvel - közölte a polgármester.
A versenyképesség erõsítése mellett a turizmus fejlesztését fogalmazza meg a második legfontosabb stratégiai célként az ÉMOP - emlékeztetett Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyûlés elnöke. - A siroki várrekonstrukció fokozza a kétezer lelkes település turisztikai vonzerejét és sokaknak teremthet megélhetést a 22 ezer lakosú pétervásárai kistérségben - mondta.
Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén egy sziklatömb tetejére építették. Ugyanakkor a riolittufából álló hegy gyomrában hatalmas járatokat, lépcsõket és termeket is vájtak az építetõk a XIII. században.
Az alsó- és felsõvárból álló siroki erõsség a törökkor idején Eger elõváraként kapott jelentõs szerepet, majd az erõd pusztulása a XVI-XVII. században kezdõdött meg.
Napjaikban a felsõvár 4-5 méteres falai, udvara, épületmaradványai és az alsóvár kazamatajáratai tekinthetõek meg. Ezt segíti, hogy 2004-ben a Széchenyi-terv támogatásával elészült a várhoz vezetõ betonút és a terület közmûvesítése.
A várromot 2006-ban vette át a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága, amely 2007-ban kezdte meg az uniós projekt kidolgozását.