2024.03.28. - Gedeon, Johanna

A kék és zöld világban

A kék és zöld világban
Ahol az ég összeér a földdel – így jellemzik lakóhelyüket a guadeloupe-iak. Földi Paradicsom – mondják rá a turisták.

Guadeloupe kétségkívül az egyik legszebb hely bolygónkon: az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál fekszik. Az öt fõ és közel 30 kis szigetbõl álló csoport igazi turistaparadicsom, hiszen a fehérhomokos tengerparton, a vízbe hajló kókuszpálmákon és a türkizkék vízen kívül is számtalan látnivaló akad.
bohócdoktor vizit szja 1%

Mindenek elõtt a Soufrière vulkán, melynek lankáira trópusi õserdõ kúszik fel. A nemzeti parkká nyilvánított területen különbözõ nehézségû útvonalak közül választhatnak a túrázók. Útjukat gyönyörû vízesések, zuhatagok kísérik, változatos a növényzet, és ami nagyon fontos: itt nem élnek veszélyes állatok. Víz alatti világa is káprázatos: a világhírû kutatóról, Cousteau-ról elnevezett rezervátumban azok is képet kaphatnak a vízilények világáról, akik nem búvárkodnak.

Az építészet és kulturális örökség szinte minden szigeten más és más. Katolikus és hindu templomok, az õslakos indiánok épületeinek romjai, 17.századi katonai erõdök késztetnek megállásra. A francia és brit gyarmati múlt építészeti stílusa mellett az épületeken lépten-nyomon tetten érhetõ a spanyol hatás is. Van olyan sziget, amelyen szinte csak cukornádültetvényeket találunk: a barnacukor és a rum a turizmus mellett a legfõbb megélhetési forrás.

A lakosság túlnyomó többsége mulatt: az Afrikából idehurcolt rabszolgák és a gyarmatosítók leszármazottai. Úgy tartják: a mulattok szenvedélyesek, és ez ünnepeiken mutatkozik meg leginkább. A karibi hangulatra nem kell sokáig várni: a helyiek az év minden hónapjában találnak okot a táncra, zenélésre, vigasságra. Zenéjük tipikusan karibi: afrikai ritmusok és az európai többszólamú éneklés ötvözete. A táncok azonban már a legközelebbi kontinens: Latin-Amerika mozgáskultúráját idézik.

Színesek az ünnepek

A számos ünnep közül a legfontosabb a karnevál, amelyet a 17.században honosítottak meg a francia telepesek. A karneváli forgatag négynapos, és hamvazószerdáig tart. Az elsõ nap a tematikus parádéé: színpompás jelmezekbe öltözött lakosok vonulnak fel dob- és füttyszó, valamint rézfúvósok kíséretében. Az utolsó nap fekete-fehérbe öltöznek a felvonulók. Ekkor égetik el a karnevál szellemét jelképezõ hatalmas bábut, hogy a következõ évben újjá születhessen.

Ugyancsak érdekes ünnep a szakácsok fesztiválja, melynek során az idegenek betekintést nyerhetnek a sziget jól megõrzött hagyományaiba. A fesztivál során az összes szigetrõl összegyûlnek a kreol szakácsok, népviseletbe bújnak, és a kosarukkal együtt templomba vonulnak, ahol áldást kérnek az általuk fõzött ételekre.