2024.03.29. - Auguszta

Gönyû

Gönyû
Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.
bohócdoktor vizit szja 1%

Településünk a rómaiak idején is lakott volt. Helyén elõször az „Ad statuas” nevû római katonai állomás volt. A község területén vezetett át az a fontos út is, mely Gyõrt, az akkori Arrabonát Brigétiommal (Ószõnyeggel) kötötte össze. Ez az út képezi alapját az immár mûemlék értékû macskaköves útnak (Kossuth Lajos út), mely a régi fõút volt Budapest és Gyõr között, és nem véletlenül építette ennek az útnak Mária Terézia azt a postakocsi állomást, mely Európában már szinte egyedülálló, mûemlék, de állapota kétségbeejtõ sajnos.

Elsõ királyaink alatt város és várszerû erõséggel bírt. Lakói a gyõri várszolgák és udvarnokok voltak. Az 1400-as években a Héderváry család tulajdonaként, várral rendelkezõ mezõvárosként emlegetik. Gönyû virágzását a XVI. Század eseményei tönkretették. Elõbb német, majd a török hadak dúlták fel. Gyõr ostrománál teljesen elpusztult 1621-ig lakatlan, ekkor gróf Eszterházy nádor birtokába került, aki jobbágyokat telepített erre a területre. Az 1780-as években a falu ismét fellendülõben volt, köszönhette földrajzi adottságainak és ezek szerencsés kihasználásának. A Duna egységes medrû lesz és kitûnõ átkelési lehetõség nyílik.

A folyó, mint vízi út is jelentõs, ekkor már hajóvontató állomás mûködött itt, és a felrobbantott osztrák hajó, mely lõport szállított, a parthoz közelesõ házakat romba döntötte és a távolabbiakat is erõsen megrongálta. Az 1850-es években a falu ismét fejlõdésnek indult, mivel a Dunán megjelentek a gõzhajók és egy új foglalkozásra nyílt lehetõség, a hajózásra.

Gönyû ennek következtében gõzhajó kikötõvé és Gyõr elõ kikötõjévé vált. A Duna hajózhatósága, a kikötõ létesítése, a Postakocsi fogadó felépítése és az egyre növekvõ vízi forgalom fellendítette a falut. Gönyû legnagyobb fejlõdését az 1920-as években érte el. Keresõ lakosainak több mint fele hajós volt. Naponta több mint 12 hajó és 30 uszály fordult meg a kikötõben. Élelmet, szenet vettel fel. Itt történt a vámvizsgálat, és itt szálltak be a hajókra a kalauzok, akik Bécsig, vagy tovább vezették a hajókat.

Községünkben nagyon sokan éltek a hajózásból. Ez a mesterség egyes családokban apáról fiúra szállt és hajós családok alakultak ki, akiknek, bár Magyarországon hanyatlik ez az iparág, leszármazottaik közül még sokan dolgoznak hajókon. A község határában lévõ és folyamatosan bõvülõ nemzetközi kikötõ új lendületet adhat ismét a község vízi életének.