rss
  • Tiszavid

  • Már az Árpádházi királyaink korában ismert település volt. 1038-ban vám és sóhivatal mûködött itt. A Munkács- Beregszász- Kisvárda kereskedelmi útvonal keresztezte itt a Tiszát. Akkor még Vídtelke nevû településen keresztül mûködõ kompon szállították a vágómarhát, árucikkeket.

    A település nevének elõtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínû, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt. Személynévi eredetû helynév; a Gut-Keled nemzetség családfáján is szerepel Vid ispán a XI. században.

    1298-ban örökös nélkül elhalt nemes birtoka. Vid neve az oklevelekben 1298-ban tûnik fel elõször, amikor itt egyezkednek a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Aladár fiai Káta nemzetségbeli Gabrianus fiaival Márok (Márokpapi) ügyében.

    1312-ben Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhunyt Ranold fia Péter birtokait - melyeket Aba nemzetségbeli Omodeus és fiai foglaltak el - Apagyi Péter-nek adta.

    1312-ben királyi adománnyal Apagyi Péter kapta, és ettõl kezdve a Balog-Semjén nembeli családok tartottak igényt rá.

    1381-ben vette meg a Nagysemjéni család, de a Gut-Keled nb. Butykaiak is bírták egy részét egészen 1417-ig.

    A XVI. század közepén Büdi Mihály beregi fõispán kapta meg, majd a század végén a Csapiak is részesek belõle.

    1600-ban Melith Péter kapta meg egy részét, 1634-ben Vidtelekét Kálnoki Székely Ferenc pusztította.

    Kis és középnemesség élt a vidéken nagybirtokosság nélkül. Kicsi, de mégis gazdag település volt ez évszázadokon keresztül a helybeliek szorgos munkájának eredményeként. Legrégebbi családok a Gyõrffyek, Lipcseiek, Koszték, Bogátiak, Péterek.

    A Rákóczi szabadságharcból is kivette részét a falu. A nagyságos Rákóczi fejedelem zászlaja alá nem kevesen vonultak be a községbõl. A hadak és a hadtáp többször kelt át itt a Tiszán.

    Az 1848-as szabadságharc idején az utolsó még álló vár – Komárom - falait védte a falu szülötte nemes, nemzetes Péter Tamás.

    A reformáció után 100 évvel református egyház mûködött itt, amelyet az 1646-os bélyegzõlenyomat bizonyít. 1913-ban épült a faluban az eklektikus stílusú templom fõként Tiba Béla vezérõrnagy adományaiból.

    A helytörténeti kutatók szerint a falu valamikor orsós alaprajzú lehetett, mert a református templom a régi fõutca kiszélesedésében áll, korábban itt egy szárazmalom is volt. Az általában soros elrendezésû szalagtelkeken lévõ házak a régi nagycsaládi rendszert idézik. Az 1983. évi földrengés a templom falaiban, a középületekben és a lakásokban kisebb károkat okozott, de szerencsére nem döntötte romba a népi építészet emlékeit. Még látható néhány favázas, sövényfalas lakóház. Tiszavid 1978-ig önálló község volt, majd 1989-ig egyesítették Tiszaszalkával, 1990-ben ismét külön községgé alakult a gátõrházhoz tartozó területtel együtt.

    A Tisza árterülete félkörben öleli át Tiszavidet. A falu nevének elõtagja a folyó melletti helyét jelöli, az utótag névadója talán Keled fia, Vid ispán, Salamon király tanácsosa (1063) volt. A község jeles szülötte: Arday Aladár Nagyszalonta, majd Nagyvárad püspöke.

    Látnivalók : mûemlék templom, Tiszapart, gémes kút, közkút.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • India legyõzte Olaszországot

    Indiát hozta ki a legnépszerûbb exkluzív utazások versenyében gyõztesnek a Condé Nast Traveller. A luxusutazások bibliájaként számon tartott brit újság felmérésében az ázsiai ország három helyet lépett elõre, leszorítva ezzel a dobogó felsõ fokáról a tavalyi gyõztes Olaszországot. Kihirdette a világ egyik legtekintélyesebb angol nyelvû magazinja, a Condé Nast Traveller a Best of The Best felmérés gyõzteseit. A luxusutazások területén a legjobb úti céloknak számító országok rangsorát szeptember 3-án, a Londoni Claridges Hotelben ismertették ünnepélyes keretek között.

  • A Niagara-vízesés

    Az USA és Kanada közötti államhatárt a Niagara-vízesés alkotja. Ezt a természeti csodát, a világ egyik legkedveltebb turistacélját emberi kéz szelídítette meg. Az USAOntario- és Erie-tó között kialakult Niagara-vízesés: a kanadai oldalon a "lópatkó-zuhatag" Észak-Amerika leginkább megcsodált látványossága. A Goat Island (magyarul Kecskesziget) a határfolyó közepén, az amerikai oldalon fekszik, és a vízesést két félre osztja. Az American Falls (amerikai vízesés) a maga 51 méterével két méterrel magasabb...

  • A Shogun Birodalom központja: Tokió

    A néhai halászfaluból nõtte ki magát a Shogun Birodalom központjává Tokió, amely mára már nem csupán Japán szíve, hanem a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja.

    Modern irodaházak, felhõkarcolók, több emeletes autópályákon cikázó eszeveszett forgalom, 12 millió ember, rohanás, pezsgés, örült tempó. Ez ma Tokió. Nyugodtság, fegyelem, tradíciók, öreg faházak, japán fogadó és kimonót viselõ asszony, amint épp a járdát söpri. Ez is Tokió. Egy élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekbõl. Nehéz elhinni, hogy a város már kétszer épült újra romjaiból.

  • A kínai piramisok

    A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.

    Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.

  • Katmandu

    Amikor a magasan fekvõ völgybõl felszáll a hajnali köd a Himalája jeges hegycsúcsaihoz, Katmandu mitikus hellyé változik. A templomok és istenszobrok fehér tengerbe merülnek, a távolból tompa gongütéseket vél hallani az ember, és a korhadás meg az elszenesedett fa hideg szaga csap az orrába. A nevar nép hite szerint ezekben a valószerûtlen pillanatokban megy végbe az ember spirituális megtisztulása. Minden bûn és gonosz gondolat eltávozik belõle, elviszi a tovahömpölygõ köd.

  • Az utazás nem csak ma veszélyes, régen is az volt

    Nem csak a száguldó autók vagy repülõgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelõtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.

    A vezetõ halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvesszõ általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • Gibraltár, az Ibériai-félsziget legdélibb pontja

    Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

    A második világháború alatt fontos támaszpont volt a Németország elleni harcban. Habár a szomszédságában, Spanyolországban a fasiszta jellegû Franco-diktatúra már elõzõleg fenyegette a területet, hisz Franco elvei szerint ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kell szerezni az angoloktól.

  • Maastricht nem kér többet a drogturizmusból

    Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság kijelölt fõtanácsnoka egy elé került jogvitában.

    A drogturisták jelentõs és egyre növekvõ áradata miatt a belga határ közvetlen közelében található Maastricht egyetemváros úgy döntött, hogy a "kávézókba" való belépést kizárólag a Hollandiában lakó személyek számára teszi lehetõvé.

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • A Dominikai Köztársaság

    Ha választani lehetne a Föld legvonzóbb országai között, a Dominikai Köztársaság minden bizonnyal elõkelõ helyen végezne.

    Kolumbusz Kristóf Indiát kereste és egy „földi édenkertre” talált, melyet a következõ szavakkal illetett: „Ez a Föld legjobb, legtermékenyebb, legkellemesebb, legkiegyensúlyozottabb tája, a leggyönyörûbb föld, amelyet emberi szem valaha látott”.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

  • Hurghada, El Gouna, Luxor, Karnak - Egyiptom varázslatos vidékei

    Egyiptom egyik legszebb üdülőhelye a Vöröstenger partján, a fővárostól körülbelül 500 km-re délkeletre fekszik Hurghada. A kristálytiszta tengerpartot finomhomokkal borított hosszú strandok szegélyezik, sok helyen találhatóak korallzátonyok, amelyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. A tenger vizének hőmérséklete ritkán csökken 22 C° alá, így ideális feltételeket biztosít az üdülni vágyók számára.

  • Tatabánya és környéke

    Budapest felõl a Vértes és a Gerecse hegység találkozásának völgyeibõl kilépve, míg nyugati irányból a Kisalföld síkja után a Gerecse zöldellõ vonulatának tövében pillantják meg városunkat a hozzánk érkezõ látogatók.

    A Turul emlékmû és a Szelim-barlang látványa messzirõl vonzza a tekintetet, s idéz fel régmúltra utaló emlékeket, legendákat. Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye, 3 település egyesülésekor kapott városi rangot. Évtizedeken át a bányászat és a hozzá kapcsoló ipar határozta meg az itteniek életét.

  • Hajóúton Görögországban

    Sokan mondják, hogy Görögország megismeréséhez kevés egy élet, és valószínûleg igazuk van. A rengeteg kisebb-nagyobb sziget mind egy külön világ, és akkor még nem szóltunk a szárazföld szinte megszámlálhatatlan nevezetességérõl. Mi egy hajóút során néhány szigetet látogattunk meg, és megnéztünk pár fontos történelmi emléket a szárazföldön - ennyire tellett a pár napból. Kalandvágyó magyarok kis csoportja gyülekezett egy csütörtök délután a Ferihegyi repülõtéren.

  • Vancouver

    Csillogóan tiszta vizû fjordok és a Fraser folyó szalagja foglalja keretbe a szaggatott vonalú félszigeten elterülõ várost, mögötte grandiózus kulisszaként a parti hegység hófedte csúcsai emelkednek. A nagyváros szíve az Angol-öböl, a Burrard Inlet és a False Creek fjordok által körülvett félszigeten lüktet. A Chinatown - mintegy az élénk forgalmú üzleti negyed kirakataként - közvetlenül a félsziget "nyakánál" helyezkedik el, és ízelítõt nyújt a város kozmopolita légkörébõl.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Fejlõdõ Afrika: Kenya

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk.

    Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni. Az elsõ kenyai látogatás csodálatos és emlékezetes lehet, mivel az ország természeti látványosságokban gazdag, éghajlata változatos.

  • Albánia

    Az Adriai-tenger partvidékén fekvõ Albánia Kelet-Európa leghosszabb diktatúrájával büszkélkedhet, mely sajátos módon visszafogta a fejlõdésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24 természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van, melyek önmagában elegendõek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba. Az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Kocogó városnézés Edinburghben

    A városnézõ túra új perspektívából mutatja be Skócia fõvárosát, egyesítve a futás, a városnézés és a történelmi nevezetességek megtekintésének élményét. A kezdeményezés nem a versenyszerû sportolókat állítja a rajtvonalhoz, hanem azokat igyekszik megmozgatni, akik aktívan kívánják felfedezni Edinburgh eddig nem ismert nevezetességeit és környezetének szépségét - adta hírül a Brit Turisztikai Hivatal. A túra útvonala körülbelül öt kilométer hosszú, s a résztvevõk végigkocoghatnak a város történelmi fõutcáján, majd az óvárosból jutnak el Edinburgh legjellegzetesebb dombjára, a Calton Hillre.

  • Törökország: Ízek és Imák a keleti világban

    Törökország évezredeken át a világ egyik legfontosabb összekötõ útja volt: a keletrõl érkezõ, fûszerekkel és selyemmel megrakott karavánok a ma Isztambul néven ismert városon át vonultak a nyugati vásárterekre.

    Mégis, ez az Európába is átnyúló nagy kiterje­désû ázsiai ország egészen az utóbbi idõkig ismeretlen volt a turizmus számára, 8000 km hosszú csodálatos tengerpartja, képeslapra kívánkozó halászkikötõi, kristálytiszta tenge­rei és a megejtõen szép táj mind elkerülte a nyaralni készülõk figyelmét.

  • Tirana - a Balkán szíve

    Albániát érintetlen természeti kincsei, az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszik igazán vonzóvá a turisták számára.

    Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás. Látnivalói a fõutcára összpontosulnak.

    A város fõterén, a Skander bég téren áll az 1830-ban épült óratorony. Mellette látható az Ethem Bey mecset, amely kupolájával és minaretével a város legjellegzetesebb épülete.

  • Bruges – kirándulás csokivárosban

    Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.

  • Iszkaszentgyörgy

    Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

    Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.

  • Jordánia, kis ország a Közel-Keleten

    Jordánia bibliai események színhelye. Õsi városok földje, a Holt-tenger varázsa, a Wadi Rum lélegzetelállító színjátéka, a Vörös-tenger egyedülálló élõvilága és az ország fõ látványossága, az õsi nabateus város, Petra várja a kalandvágyó turistákat. Jordánia igazi meglepetés az európai utazó számára.Szomszédos országai: Izrael, Szaud-Arábia, Palesztína, Irak és északon Szíria. Két évszak közül a nyár áprilistól-októberig tart. Ebben az évszakban egy csepp esõ sem esik, viszont a meleg...

  • Közlekedési információk: Párizs

    A párizsi közlekedési vállalat (RATP) 1949-ben a francia fõvárosi és a Párizs környéki régió tömegközlekedését ellátó, két állami vállalat összevonásából jött létre azzal a céllal, hogy egységesen irányítsa Párizs és agglomerációjának föld alatti és föld feletti tömegközlekedését, amelyet 1944-ig magáncégek biztosítottak.

    Az RATP elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az RATP-t egy külön szervezet, az egyéb közlekedési cégeket is dotáló, állami tulajdonú Párizs környéki Ile-de-France régió közlekedési szervezete (STIF) szubvencionálja.