rss
  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

  • A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

    Az államalapító István királyunk törvénye szerint minden tíz falunak templomot kellett építenie. Az építkezéshez lehetõleg szilárd alapokat kerestek elõdeink. A község közepén azóta áll az Árpád-kori templom, elõtte a régi folyómederben emlékpark épült. A községen keresztül vezetõ folyón elõbb fából, majd kõbõl híd épült. A hídon áthajtáskor 1399 óta vámot kellett fizetni. A község az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékpark létesítésével örökítette meg a névadó helyet. A milleneumi emlékoszlop mellett középen a község mozaikból kirakott címere látható. Tájház épült, a Büdy vár feltárása folyamatban van, az emlékpark folyamatosan épül, szépül.

    A vámszedésrõl

    Az ingatlanokat átruházó korabeli írásos dokumentumok említik Atya falunak a vámszedés jogát már az Árpádházi királyaink korából. A Conscriptio domini Soom címû okirat biztosította a vámosatyai prédikátort illetõ vámtizedet. 1890-ig a király és a földesurak törvényekben meghatározott arányban osztozkodtak a vámjövedelmeken. Az említett évben azonban a község egyik képviselõtestületi ülésén olyan határozatot fogadott el, hogy az gondoskodjon az átjárók, hidak karbantartásáról, aki a vámjövedelmét élvezi. Ettõl a földesurak átengedték jogaikat a községnek. A község a helybeli kereskedõknek 3-3 évre adta bérbe a vámszedési jogot és a bevételbõl gondoskodott a belvizeket áteresztõ hidak létesítésérõl, helyreállításáról. Ezt követõen a sorompót mindig annak a kereskedõnek a háza elõtt állították fel, akinek joga volt a vám szedésére. A más községbõl érkezõ teher nélküli fogat után 6, a terhes fogat után 12 fillér vámot kellett fizetni. Aki vonakodott a vámot megfizetni, a bérlõ a sorompót elõtte lehúzhatta és meggátolhatta további útjában, mindaddig, amíg a vámot meg nem fizette.

    1875-ben épült egy hatalmas kõhíd a község közepén, a templom mellett. A 18-20 méternyi korlátok nélküli fahidat pótolta, amely a falu közepén kialakult lefolyástalan, bûzös tó vízének elvezetéséhez szükséges csatornán ívelt át. 1937-ben omladozása miatt a kõhidat lebontották és az addig keskeny és veszélyes utat megszélesítve új betonhidat építettek. Az átjárás szabaddá válásával a vámszedés joga is megszûnt. A község XXI. századi fejlesztésében a Büdy vár feltárásával, megtekinthetõvé tételével párhuzamosan tájház épült és emlékpark átadására került sor 2010. március 14-én.

    Az emlékpark

    A 2000. évi emlékoszlop és a 2005-ben mozaikból készült címer virágos környezete 2010-ben további emlékmûvekkel bõvült. Közvetlenül a címer mellett jobbról ifj. Büdy Mihály, balról id. Büdy Mihály szobrát láthatjuk.

    Az õsök hõsi emlékmûve a környék aranyából, akácfából készült. Vámosatya és lakosságának életében jeles történelmi eseményeket az Õsi múlt emlékmûvében akácfából faragott kopjafákkal állítottuk sorba a Hõsök emlékmûvén. A község alapításától kiindulva, elpusztítása, újjáépítése, a Büdyek szerepének megörökítésével egyenesen emelkedik a sor. Az oszlopok tetején a föld, a nap, a hold, a tulipán mellett a magból kikelõ élet motívumai láthatók. Az egyszerû faragású kezdetektõl az emlékdomb tetején a szabadságharc, az önállóság, függetlenség legfontosabb eseményei mívesebb fafaragással kerültek megörökítésre. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásakor a tarpai kuruc vezér Esze Tamás seregébe községünkbõl többen jelentkeztek. A falubelieknek részük volt az 1848-49 szabadságharcban az önálló, független haza megvalósításában. A kõhíd megépítésének emlékmûve a sorban legutolsó az emelvényen. Ezzel a község életében egy fejezet lezárult. A hõsi múlt emlékmûvének középpontjában II. Rákóczi Ferenc fejedelem áll.

    A honfoglalásban, a tatárjárásban, törökdúlásban elsõ és második világháborúban résztvevõ nagyszüleinkre, elesett rokonainkra, õseinkre és ezalatt az otthonukat õrzõkre ugyanúgy büszkék vagyunk, mint a hadifogságba, málenykij robotra elhurcoltakra. Emlékmûvük a hõsi múlt árnyékában pihen. 1200-2000 közötti évszámokat találunk a jelképeken. Elõdeink és ellenfeleik kopjafái a hõsök dombjának aljában ziláltan, szétszórtan hevernek szanaszét. A figyelmes szemlélõ azonnal észleli a hõsi oszlopok égbe emelkedõ rendezett sorával szemben az elesettek sokszínûségét, satnyaságát, rendezetlenségét a mélyben. A hõsöket szimbolizáló sorban láthatunk egy oldalággal faragott darabot. Emlékeztetni kíván arra, hogy a történelmi múlt rendezett sorban követi egymást, ám mindig van oldalág-oldalhajtás, ami az útról nem térít le, de a megújulást magában hordozza.

    Távolabb a vámsorompó, vámõrtorony és felé közelítenek az adózók, a lakosok. Az addig vezetõ úton találhatjuk a rendszerváltás és az EU csatlakozás tulipános kopjafáit, majd a sorompó középsõ tartóoszlopa érdemel említést az 1956–os évszámmal. A vámszedés emlékmûve ilyen módon a társadalmi nyitást is szimbolizálja. A vámsorompó díszítése, a faragások és a templomunk õsi tulipános mintája között a kapcsolat, a hagyományõrzés nyilvánvaló. Az itt található évszámok azonban rövid magyarázatra szorulnak. A közelmúlt nagy eseményei, motívumai nem kerültek fel a dicsõség oszlopainak sorába részben a történelmi közelség miatt, másrészt a sorompó, a nyitás, a lehetõség, hogy az 1956, 1989, 2004 és a mai 2010-es év dicsõségét évek múlva majd utódaink ismerjék el és bõvítsék vele az emlékmûvet.

    A vámosatyai templom

    1341-ben írt oklevélben említik elõször az akkor már meglévõ, Szent György mártír tiszteletére emelt kõtemplomot, melyen a mai napig kisebb átalakításokat végeznek. A híres Guthkeled Nemzetség Acsa (Athya) családja koragót stílusban építtette. 1565-ben vált a templom protestánssá. Az egyhajós, gótikus stílusú templom fakazettás mennyezete 1766-ban végzett felújításkor készült, a padokkal és a nyugati karzattal együtt. Belsejében XVII. századi, népi stílusú ornamentális festés, valamint míves, XVIII. századi szószékkorona látható. A szentély élszedett kõbõl faragott diadalívvel kezdõdik és farkasfogas mintába fut össze. Itt található a reformáció korában félig befalazott sekrestye bejárata. Szentélyében megõrzõdött a gótikus pasztofórium és a kegyúri fülke. Az ajtónál balra a falon 1640-bõl, festett, reneszánszkori, tulipánvirágos falképrészlet található a középkorból. Az aranypelikános szószékkoronát „a templom szemén” beáradó fény világítja meg állandóan.

    A Büdy várrom

    A község határában középkori kõvár feltárás alatt álló maradványai vannak 4-5 méter mélyen a földfelszín alatt. 1520 körül a Büdy család birtokot vásárolt Vámosatyán és környékén. Egyes írások szerint 1524-ben felépült a családi kirándulóhelynek szánt Büdy vár. 1539-ben idõsebb Büdy Mihály Bereg vármegye fõispánja lett. 1546-ban fia ifj. Büdy Mihály követte a tisztségben. A székhelyük Munkácson volt, de megtartva a vámosatyai várat és birtokot gyakran jártak e területen a vámok, királyt illetõ adók beszedésének ellenõrzésére és vadászatra is. A mohácsi vész körüli években - a török oda-visszavonulásával az ország három részre szakadt és - e földterület is gyakran cserélt gazdát. A garázdálkodók elõl feltehetõen ide vonult vissza a környék lakossága és a tarlóégetés elõl ide menekítették értékeiket, az élelmiszer tartalékokat. A vizesárok a tûz elõl is menedéket jelenthetett. A vár biztosította a környék lakosságának a megújulást. A Büdyek magántulajdonában lévõ vár az uralkodó ellenzékének megfelelõ menedéket nyújtott, ezért 1564-ben Báthory István a várat leromboltatta. Vár és védekezõhely hiányában 1567-ben a tatárok feldúlták a falut és környékét. Abban az évben még az adófizetés is elmaradt. Az élni akarás, a kereskedelem azonban még e nehéz években is újjáélesztette a községet és 1568-as feljegyzés szerint Atya ismét adót fizet. A vár és dicsõ múltjának feltárása folyamatban van.

    A tájház

    A község vezetése a történelmi emlékek megõrzésére, a falusi élet bemutatására megvásárolt egy területet 2006-ban és a közmunkásokkal elkezdõdött a rendbetétele. Az ingatlanon három épület volt. Egy közel 100 éve épült két szoba, konyhás lakás, tõle 10 méterre a kert felé egy ól, melléképület, valamint a lakással szemben egy nyári konyha. Az udvar közepén gémeskút állt. A felújítás során vesszõbõl font kerítés, kapu készült az utcafrontra. A nyári konyha elõtti részben a vendégek fogadására lócák, padok, asztalok kerültek kiépítésre. A korábban a falusi életet bemutató lakás berendezése hátrébb költözött és átadta helyét a Vám-, rend-, és hadtörténeti állandó kiállításnak. A nyári konyha nádfedését felújítottuk, vakolata kijavítva ma helytörténeti kiállítás látható benne. A lakásban a bejáratnál vámtörténeti kiállítás van berendezve. Az utcai szobában a rablótól a pandúrig, a hátsó szobában a honfoglalástól a világháborúkon át napjainkig kiállítás tekinthetõ meg. A melléképületig beépítettük a teret és itt mutatjuk be a tisztaszobát 20. század eleji bútorzattal, vetett ággyal, díszpárnákkal, rongyszõnyegekkel. A szekrényben ruhák, ágynemû, stafírung, a konyhában az asztal étkezéshez megterítve. Középen kemence épült, így a kenyérkészítés, sütés eszközei és dagasztó, kelesztõ teknõk sora látható itt.

    A melléképület egy-két igás állat tartására szolgált, melyet berendeztünk a gazdálkodás, állatápolás, a kerti gazdaság eszközeivel. A kubikus talicska mellõl nem hiányzik a lapát és a cserép ivóedények sora sem. Hátrébb egy szövõszék és a szövés, fonás tárgyai kerültek elhelyezésre. Az udvaron elõl egy gránátvetõ, a cséplõgép meghajtását biztosító hajtómû, középen gémeskút, majd kas, verem és baromfiól, lejjebb a méhészkedés eszközei találhatók. A kertben fafaragó tábort szervezünk a nyári szünet alatt minden évben a 28.-30. héten. A kiállítás megtekintését követõen ajánljuk a templom és harangláb, az emlékpark és a Büdy vár meglátogatását a Gémes-tanösvény nevû természetvédelmi útvonalon.

    A Büdyek szerepe Vámosatyán

    A két földbirtokos, Büdy Mihály (apa és fia) a kormányzati adminisztráció fontos láncszeme volt, mint Bereg megyei fõispán. A fõispán székhelye Munkács várában volt. 1520-ban a Büdy család vett birtokokat Atyán. Pár éven belül 1524-re a falu határában ideiglenes tartózkodási helyül szolgáló várat építtettek. A XVI. században id. Büdy Mihály 1539-töl 1546-ig, 7 éven át volt fõispán, majd fia ifj. Büdy Mihály követte õt, s egészen 1568-ig 22 éven át töltötte be a tisztséget. Az oklevelekben elõször 1557-ben említik a család várát a falu mellett. A korabeli adóíveken jó adófizetõként szerepelt a település. Feltehetõen ez idõ alatt épülhetett a község határában a vár is, hiszen volt mibõl megtölteni a "feketeládát". Magát a mai kõvárat vélhetõen az idõsebb Büdy Mihály építtette elõtte föld, vagy palánkvár állhatott a helyén. Munkács várának 1557. évi ostroma idején az ifjabb Büdy Mihály az atyai várat elhagyta. A várat a Büdyek 1563-ban kapták vissza. A királypártiak visszavétele után 1563-ban megerõsített és vizesárokkal körülvett várat 1564-ben Báthory István vette ostrom alá, leromboltatta. A várat Báthory vélhetõen ágyúval szétlövette, amit az 1965-ös ásatás idején elõkerült nagyszámú ágyúgolyó töredék is bizonyít.

    1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokat elhurcolták, csak 7 és 1/2 porta maradt meg. 1568-ban Atya újjáépült, adófizetõként ismét jegyzik.1589-ben az Ibrányi család vásárolt Atyán birtokrészeket. 1600-ban fiágon kihalt a Büdy család, a birtokok leányágon a Kubinyi és a Bornemissza családhoz kerültek. A források 1660-ban már, mint elhagyott "puszta vár"-at említik. A vár történelmi szerepe vitatható, de létezése tény. Tervezzük az újjáépítését.

    Árpádházi királyaink korából származik a község és vámszedési joga. A regálék beszedése, megõrzése, a környéken élõk védelme erõdítmények, várak létesítésével történt. Történészek által vitatott, további kutatást igénylõ kérdés az atyai vár keletkezésének kora, formája. A négyzetes alaprajzú kõbõl épült erõsséget az eltelt évszázadok alatt a gaz, lom belepte. A belsõ kõvár a talajszinttel vált egyenlõvé, azonban még pontosan megállapíthatók a falak vonalvezetése. Két vagy három emelet magas lehetett, a feltárt boltívek alatt még ajtónyílások húzódnak meg. A falak magassága azonban a törmelék miatt nem állapítható meg, csak a beomlott kõtörmelékbõl következtethetõ ki. Legújabb kutatások szerint az ágyúzott kõtörmelék jótékonyan borította be az alsóbb szinteket és õrizte meg az utókornak. A várat körülvevõ 5 méter mély szárazárok és a 3-5 méter széles külsõ földsánc szinte érintetlenül megmaradt. Korábban a földsáncon körül a Csaronda és Micz patakok vizébõl vizesárok védte az építményt. A sánc és a várat körül vevõ mocsaras terület óvták meg a mezõgazdasági mûveléstõl.

    A vár feltárása folyamatban van, de látogatható. Az elõttünk elhaladó úton Gelénes felé kiindulva a falu végétõl, mintegy 500 méterre jobbra tábla jelzi a földutat. Egy balra, majd jobbra kanyarodás után az akácliget közepén egyre többet mutat magából a fontos mûemlékünk. Kérjük, szánjanak rá 15 percet és középkori történelmünk eddig feltáratlan részével találkozhatnak a tájház, a mûemléki templom és harangláb után..

    A "fekete láda" tallérjai

    A Büdy várhoz kapcsolódó legenda egy fekete ládáról is szól, ami temérdek kincset rejt. Akkor születhetett a várhoz fûzõdõ kincses láda legendája, amikor 1564-ben, Miksa király uralkodása alatt Zápolya János erdélyi hadaival és a II. Szolimántól mellérendelt krími tatárokkal a gyönge vár alá érkezett. Akkori birtokosai, Büdy Mihály és a vár kapitánya, azzal a feltétellel adták meg magukat, hogy a várból minden ingóságukkal kivonulhassanak. Állítólag Büdy a feleségével együtt tömérdek kincset õrizgetett itt, amelyet Corvin Jánostól örököltek. A nép azt mesélte, hogy a közelgõ erdélyi hadakban bízó Lónyay László, Büdy erdejét szinte teljesen elpusztíttatta, mire a várúr ezt üzente neki: "Békében légy, mert ha megrúgom a fekete ládát, abból rögtön húszezer jó vitéz ugrik elõ és velük majd én jól rendbe szedetlek!" A vár feltárása, láthatóvá tétele, kirándulóhellyé alakítása folyamatban van. A tájházban látható kincses láda méltó utódja elõdjének, benne a Büdy tallérral és az igazi kincs maga az élmény, hogy a történetével helyben megismerkedhet a kedves látogató.

    Kérjük, tekintse meg a Vám-, rendvédelmi-, és hadtörténeti kiállítást a tájházban és a XIX. századi paraszti udvart, majd a községben az Emlékparkot, amellyel a vámszedésnek és a korabeli harcokban elesetteknek, õsöknek és hõsi múltnak állítunk emléket a kopjafákkal.

    Szeretettel várjuk látogatóinkat.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • Buenos Aires: A Szentháromság városa

    Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

    A 19. századi polgárháborúkat követõen a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nõtte ki magát, beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fõvárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevû tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

  • Fedezze fel Britannia legkisebb államát

    Észak-Írország Britain legkisebb állama, az Ír-sziget északkeleti csücskében található. Észak-Írországot méretének köszönhetõen könnyen körbeutazhatja - ha "alaptábort ver" valahol, laza egynapos kirándulások keretein belül látogathatja meg az állam fõbb látnivalóit.

    A táj változatosságának köszönhetõen az állam nagyobbnak tûnik, mint amilyen; lélegzetelállító hegyek és szurdokok, a Világörökség részét képezõ helyek és egy beltenger - mindez elegánsan egymás mellett elhelyezkedve található. Észak-Írországot történelemben, kultúrában és mítoszban "pácolták".

  • Peru

    Peru maga az élõ történelem. Kevés olyan hely van a Földön, mely olyan múlttal büszkélkedhet, mint ez a dél-amerikai ország. Az õsi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fõvárost Cuzcot, Machu Pichu fenséges romjait vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekmûveit. Ezek önmagukban is elegendõek...

  • Horvátország kevésbé vonzó

    A július közepi határforgalmi adatok alapján mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek az elmúlt napokban Horvátországba, mint a tavaly ilyenkor.

    Ugyanakkor átalakulóban is van a turizmus az Adria partján: egyes helyeken a turisták a korábbinál hosszabb ideig maradnak.

    Az elmúlt hétvégén 1,154 millió utas - közülük 912 ezer külföldi - lépett be az ország területére.

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfûrdõ

    Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 192.000 fõs nagyváros, ennek megfelelõ történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel (Miskolci Egyetem). A nagyváros közvetlen szomszédságában (a városközponttól 7 km-re) található Miskolc-Tapolca üdülõhely, különleges mikroklímájával, helyi jelentõségû, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült Barlangfürdõvel. A üdülõhelyen közel 7 hektáros területû strandfürdõ (4500 m2-es vízfelülettel) is a nyári pihenését, szórakozását biztosítja az évente több százezer Miskolc-Tapolcára látogatónak.

  • Hajós

    Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Assisi

    Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erõdített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idõk emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szûz Mária) templom néven ismeretes.

  • Luxor - Város a Királyok völgyében

    Luxor város Dél-Egyiptomban, Al-Ukszur kormányzóságban, a Nílus partján.

    Az ókorban itt volt Théba, Egyiptom déli fõvárosa, és a város területén, illetve közvetlen közelében olyan híres ókori mûemlékek találhatók, mint a karnaki templom, a luxori templom, a Királyok völgye, a Királynék völgye és az Dejr el-Bahari templom (Hatsepszut halotti temploma). A város gazdaságában jelentõs szerepet játszik a turizmus. A város mai neve az erõdöt jelentõ al-ukszur arab szóból ered; ez a templomra vonatkozik, melyet a római idõkben erõddé alakítottak át.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • A világ végén, Bolíviában

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Zürchi útikalauz (Svájc)

    Zürich nem okoz csalódást látogatóinak: a tó, amelynek kifli alakja a leszálló repülõgépbõl oly szépen kirajzolódik, valóban elképesztõen kék színben tündököl. A folyótorkolatban hattyúk, sirályok, vitorlások, körülötte az Alpok havas hegycsúcsai.

    Nem csak az útleírásokból, a város címerébõl is lehet következtetni, mire büszkék a zürichiek: az átlósan két részre osztott - az ég meg a tó kékjét és a hegy hótakarójának fehérjét összekapcsoló - címert oroszlán tartja. Sokan azonban a hómadarat tekintik városuk jelképének. Ám ez a parányi eltérés megbocsátható, különösen azért, mert az elõzetes elvárások többsége beigazolódik:

  • Madrid a spanyol fõváros

    Spanyolország fõvárosa,a több mint három és fél millió lakosú Madrid,az ország vasúti és közúti csomópontja is. Tengertõl való távolsága és magassága (660 m) miatt a tél hideg, a nyár pedig forró.Madridban három világhírû képtár, egy Királyi Palota, fenséges terek, és Spanyolország történelmének kincseit õrzõ múzeumok várják az érkezõket. A várost körülvevõ kis tartomány,a Comunidad de Madrid nevezetességei közül a Sierra de Guadarrama és az El Escorial a legnevesebbek.

  • Moszkvában vannak a világ legdrágább szállodái

    Továbbra is Moszkvában a legdrágábbak a szállodai szobák - állapította meg elemzésében az üzleti utazások szervezésével foglalkozó brit Hogg Robinson csoport (HRG). Moszkva immáron ötödik alkalommal végzett a lista élén. A beszámoló szerint tavaly Moszkvában egy szállodai éjszaka átlagára 317 euró volt, ami ugyan 13 euróval kevesebb, mint 2008-ban, de még mindig jelentõsen magasabb, mint Abu Dhabi szállodáiban, amelyek 256 eurós átlagárral a második helyet foglalják el. Õket követi New York (233 euró), majd Bahrain fõvárosa Manama (217 euró).

  • Lady Musgrave Island - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében. Mi a Lady Musgrave Island nevezetû szigetet kerestük fel.

  • Aghia Triada, Bird Cay - A világ legdrágább magánszigetei

    Az Aghia Triada meglehetõsen közel esik a görög fõvároshoz, s minden földi jó megtalálható rajta, amit a mediterrán világ csak kínálhat, a gyümölcsfáktól az olajfa-ligetekig.

    Szintén 28 millió dollárért több tengerparti ingatlanhoz is hozzájuthatunk, emellett külön épületben helyezhetjük el személyzetünket. Aghia Triada szigetén még saját temploma is lehet a boldog tulajdonosnak, aki így a világ zaját maga mögött hagyva hálálkodhat az égieknek anyagi jólétéért.

  • Horvátország kedvelt célpontjai a Plitvicei tavak, a Krka folyó vízesései és a Brioni szigetcsoport

    Kétmillió látogató a horvát nemzeti parkokban

    Több mint kétmillió látogatója volt Horvátország nyolc nemzeti parkjának a múlt év elsõ kilenc hónapjában, legtöbben a Plitvicei tavakat, a Krka folyó vízeséseit és a Brioni szigetcsoportot keresték fel - derül ki a Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott adataiból.

    A Plitvicei-tavakhoz 873 ezer turista látogatott el, a dalmáciai Krka Nemzeti Parkban 666 ezer turistát regisztráltak, Brionit pedig 162 ezren keresték fel.

  • Tibet

    Tibet fennsíki terület Közép-Ázsiában (néhány forrás szerint Dél-Ázsiában) és a tibeti nép otthona.

    Az átlagosan 4900 méter tengerszint feletti magassággal a Föld legmagasabban fekvõ sík területe, amelyet az utóbbi néhány évtizedben a „világ teteje”-ként szokás emlegetni. Amikor még Tibet kevésbé volt reflektorfényben, a „világ teteje” kifejezést a Pamír-hegységre alkalmazták. Tibet történelme során valaha független ország volt, több különbözõ királyságra és államra felosztva, egy része pedig Kínához tartozott bizonyos ideig.

  • Bologna, a vörös Bologna Olaszországban

    Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.

    La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

  • Universal Studios Hollywood - Ezt Önnek is látnia kell!

    Ez Hollywood szíve, a szórakoztatás Meccája, ahol az álmok valóra válnak. A mozi készítés világában a filmek varázslatosan életre kelnek és bennük Te játszod a fõszerepet. A kamera másik oldaláról megismerheted a filmkészítés titkait, részese lehetsz lélegzetelállító kalandoknak és szemkápráztató trükköknek. Ehhez hasonló szavakkal köszöntik a mit sem sejtõ látogatókat a hollywoodi Universal Studios-ban. A látvány, a díszleteklenyûgözõk, mintha egy másik világban járnánk.

  • Szentpétervár, a kultúra orosz fõvárosa

    Oroszország második legnépesebb települése a helyiek által csak Pityerként emlegetett Szentpétervár. A 4 468 000 lakosságú várost mindössze háromszáz évvel ezelõtt építtette I. (Nagy) Péter cár kereskedelmi és politikai célokból.

    A turisták csak vízummal léphetnek be, amely kiadásához szükséges a belügyminiszter által hitelesített meghívó vagy „voucher” a szállásfoglalásról.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Túrák Tihanyban

    Az aranyszõrû kecskéket legeltetõ királylány mondája Tihany riadó leányáról szóló Csokonai-vers, vagy Gyulaffy László végvári kapitány tetteirõl szóló történelmi híradások ugyanarra a tájra csábítanak bennünket, mint a téli ruhák között megbújó, "molyûzõ" levendulás zsákocska. Ez a hely a Tihanyi-félsziget, mely a Balaton északi partján mintegy 4 km-re nyúlik be a tó vízébe. Hagyjuk otthon az autót, és utazzunk vonattal Balatonfüredig.

  • Kocogó városnézés Edinburghben

    A városnézõ túra új perspektívából mutatja be Skócia fõvárosát, egyesítve a futás, a városnézés és a történelmi nevezetességek megtekintésének élményét. A kezdeményezés nem a versenyszerû sportolókat állítja a rajtvonalhoz, hanem azokat igyekszik megmozgatni, akik aktívan kívánják felfedezni Edinburgh eddig nem ismert nevezetességeit és környezetének szépségét - adta hírül a Brit Turisztikai Hivatal. A túra útvonala körülbelül öt kilométer hosszú, s a résztvevõk végigkocoghatnak a város történelmi fõutcáján, majd az óvárosból jutnak el Edinburgh legjellegzetesebb dombjára, a Calton Hillre.