2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Dublin - Az ír fõváros

Dublin - Az ír fõváros
Dublin az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fõvárosa volt.

Dublin közigazgatásilag a Dublini Városháza által igazgatott területet jelenti. Mindazonáltal sokszor szintén Dublinként hivatkoznak külvárosi területekre, amelyeket más, helyi közigazgatási szervek igazgatnak. Ilyen terület például Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin. Pontosabb, ha ezen területek összességét dublini agglomerációnak nevezzük.
bohócdoktor vizit szja 1%

A dublini élet

Az ezredfordulóra Dublin hirtelen fejlõdõ ipara és megélénkülõ idegenforgalma miatt a világ egyik legnépszeûbb kirándulóvárosává vált, a rossz hangulatú negyedeket - mint a Temple Bar és Smithfield - építettek ki kulturális szórakozónegyedekké, mindenütt megjelentek az egykori hazafias emlékmûvekhez képest szellemes köztéri szobrok és a hihetetlen építési lázról tanúskodó toronydaru-erdõk. A városközpont délutáni csúcsforgalma és a kocsmazárás utáni emberáradat azt a látszatot kelti, hogy az ír fõváros lakói a nehéz évtizedek után állandó mozgásban akarják pótolni az elmulasztott lehetõségket. A mintegy félmilliós fõváros a csatlakozó külvárosokkal együtt majdnem egymilliós.

A fõváros élete elsõ pillanattól kezdve a nagy mediterrán városok nyüzsgésére emlékeztet. Az utcákon nem túl sietõsen hömpölyögnek a ráérõs emberek. A bevásárló utcákon és a sétáló körzetekben szûnni nem akarónak látszik az emberáradat. A késõ délutáni óráktól a bevásárló embereket felváltják a színházba, koncertre, mozib és fõleg a kocsmai beszélgetésre igyekvõk. Ez a kultúr-vándorlás nagy intenzitással tart majdnem éjfélig, amíg a kocsmákból haza nem térnek a vidám dubliniak. Az átlag ír ember számára a kocsma kulturális intézmény is (nem ritkaság, ha annyian vannak, hogy mozdulni is alig lehet). Dublin nemcsak a pu-nak nevezett kocsmák világfõvárosa. Múzeumai, utcazenészekkel és mutatványosokkal teli sétálóutcái, hangulatos parkjai, tengerparti ösvényei mind-mind növelik a város urbánus értékét.

A mai Dublin

Dublin, amely 1652 óta Írország fõvárosa, még mindig inkább György-korabeli város. A Mansion House a fõpolgármester rezidenciája 1715 óta, innen kiáltották ki 1919-ben az ország függetlenségét. A Leinster Házban ülésezik a dáil, a parlament. Építését 1744-ben kezdték meg, még mint Leinster hercege számára készülõ városi házat. A Vámház (Custom Hous) (1791) és a Four Courts (1786) is ebbõl a korból származik.

Az O'Conell Street Európa egyik legszélesebb és legbarátságosabb útvonala, a Liffey folyótól északra halad. Itt van a postahivatal: az 1916-os Húsvéti-felkelés résztvevõinek egykori fõhadiszállása. A részben normann jegyeket mutató Dublin Castle-ben volt évszázadokig a brit közigazgatás székhelye; kormányhivatalok számára építették újjá. A Liffey-tõl délre található a Christ Church és a Szent Patrick-székesegyház. 1922-ben itt zajlott az Ír Szabadállam támogatói és az IRA közötti összecsapás, a dublini csata.

A mai Dublin a Dublini-öböl két végpontjától, az északi Howth-félsziget-tõl a déli Bray városkáig tart. A napos idõben barátságos, széles öböl dimbes-dombos, házakkal teleszórt látványát G. B. Shaw mindenképp lokálpatrióta túlzással) Nápoly környékénél is szebbnek tartotta. A történeti Dublin a Liffey partjának közvetlen közelében található. A régebbi idõkben szigorúan megkülönböztették a folyó déli partján található gazdag központot a folyótól távolodva egyre jobban szegényedõ északi oldaltól. Mára a két városrész különbsége kezd eltûnni.