2024.03.29. - Auguszta

Világítótoronyban vagy bányában is nyaralhatunk

Világítótoronyban vagy bányában is nyaralhatunk
Ha nyárról és Olaszországról van szó, az arany színû homok, az azúr ég és a kék minden árnyalatában csillogó tengervíz jut az eszünkbe.

A lehetõségek száma azonban sokkal szélesebb az országban. Világítótoronyban, kolostorból átalakított luxushotelben vagy bányában is megszállhatunk, ha unjuk a hagyományos apartmanokat. A németek az Adriai-tengerpartot kedvelik a napernyõk és nyugágyak soraival, ahol a szálloda ajtaja egyenesen a strandra nyílik.
bohócdoktor vizit szja 1%

A kalandvágyóbb holland lakókocsisok egészen az olasz csizma sarkáig utaznak, ahol érintetlen tengeri oázisok várják a fürdõzõket, de mindenféle kényelem nélkül. Puglia áttetszõ tengere Szardíniáéval vetekszik, azzal a különbséggel, hogy Dél-Olaszországnak ez a része nem ismeri a tömegturizmust és a luxust kínáló szolgáltatásokat sem. Ha Pugliát választjuk, le kell mondanunk az árnyékot nyújtó ernyõrõl, a parti tusolásról és a koktélról naplemente közben. Természetesen sok függ a látogató pénztárcájától is. Aki többet akar, annak Olaszország a lehetõségek tárháza, a kínálat zavarában szebbnél szebb helyek közül válogathat - a szállás tekintetében is.

Szálloda helyett világítótorony vagy bánya

Felejthetetlen vakációt kínál Olaszország még akkor is, ha a hagyományos szállodák helyett exkluzív, de eredetileg nem vendéglátásra szánt helyeket választunk. Például volt világítótoronyban vagy egykori bányában szállunk meg.

Így arra is van például lehetõség, hogy Szardínia tengerpartjának legrégebbi világítótornyában töltsük az éjszakát. A sziget délnyugati csücskén, az azúrkék tenger feletti sziklákon magasodó, Capo Spartivento 1856-ban épített tornya és az azt övezõ épület harmincöt évig elhagyatva állt; 2006-ban állították helyre, és most hat lakosztállyal várja a látogatókat. A vulkánvörös épület szépsége, felette az ismét mûködõ világítótoronnyal, körülötte a mediterrán növényzettel a világ bármelyik luxusszállodájával felveheti a versenyt. Egyedül a megközelítése bizonyul nehézkesnek: Milánóból vagy Rómából egy óráig tart a repülõút a szardíniai Cagliariig, innen pedig további egy óra autóút a tengerparti sziklák mentén.

Világítótoronyban is megszállhatunk

Nem könnyen tudunk eljutni a szintén Szardíniában, Ingurtosu tengerpartján található egykori bányaépületekig sem. A nyugati parton hét kilométeren át földúton kell vezetnünk, de megéri. A mostani szálloda a nyolcvanas évekig a közeli ezüstbányák raktáraként szolgált. A bányák bezártak, a bányászok a környékrõl elköltöztek: itt is a civilizációtól teljesen elszigetelve pihenhetünk, egyedüli szomszédaink a homokdûnék és a tenger.

Hasonló múlttal büszkélkedik a keleti parton, a La Maddalena szigetén nyitott hotel, amely Szardínia legelsõ luxusszállója. Az olasz haditengerészet kikötõje volt, olasz és nemzetközi kortárs mûvészek varázsolták újjá: a belsõ dízájn a szárd divattervezõ, Antonio Marras elképzelése, a szálló halljának hatalmas csillára az iráni építész, Záha Hadid alkotása.

A legkülönlegesebb vendéglátásért érdemes elmenni egészen az olasz csizma sarkáig. A déli Pugliában, Monopolitól nem messze, a Bourbon-uralkodóház egykori halas medencéiben fürödhetünk. A tengervízzel feltöltött, egykor élõ halak tárolására használt medencék körül sorakoznak a szobák, amelyek teraszáról egyenesen a tengerbe is beleléphetünk

Vakáció kolostorban

A szálláskínálat egyre szélesedik, ugyanis egykori vasútállomások, tornyok, erõdök, hidak, malmok és évtizedek óta használaton kívüli vágóhidak vásárolhatók meg olcsó áron, csak befektetõk kellenek.

Jó bizonyíték a legutolsóként emelt velencei luxushotel, a Stucky Molino. Egzotikus a neve, valójában a svájci vállalkozó, Giovanni Stucky 1895-ben malomnak és tésztagyárnak építtette a vörös kõ- és téglalétesítményt. Az ötvenes évekig ezzel a funkcióval mûködött, utána üresen állt, ma mûemlék és szálloda.

A Castel Monastero ma már wellness-központ

A tulajdonosok - többnyire önkormányzatok - szívesen szabadulnak meg a romos, elhagyatott épületektõl, amelyek aztán rövid idõn belül idegenforgalmi célra alakulnak át. 780 ezer euróért (223 millió forintért) árulnak például egy 170 négyzetméteres középkori templomromot Toszkánában. Ugyanitt, a Siena közeli Castel Monastero egykori kolostorerõdje szõlõültetvények, olajfák és illatos levendula bokrok rengetegében ma már wellness központként várja a látogatókat.

Nemcsak elhagyott templomot alakítanak át szállodává, hanem mûködõ kolostorok is megnyitották kapuikat az idegenforgalom elõtt. Olaszországban egyre nagyobb divat a szerzetesek között töltött pihenés. Elsõsorban azért, mivel a kolostorok az ország legszebb pontjain állnak. Elég a Rómától gépkocsival egy órányira levõ Subiacóra gondolni, a Szent Benedek alapította sziklakolostorra, vagy szintén az olasz fõvárostól nem messzi Fara Sabina kolostorára, az egykor szabinok lakta hegyekben.

A kolostorszállók gyönyörû környezetet, csendet és nyugalmat kínálnak; nem véletlen, hogy az olasz politikusok is elõszeretettel választják a kolostorba való visszavonulást a nyári munkaszünetben. A szerzetes vendéglátók büszkén hangsúlyozzák, hogy a kánikulában hûsítést adó középkori falakon túl a kolostorkertbõl származó biotermékek is növelik a szállás értékét.

Végül, aki a maximumra vágyik, azt a Róma közeli Palo Lazialéban, a La Posta Vecchia várja. A név megtévesztõ, mivel nem egy régi postahivatalra utal, hanem a milliárdos amerikai olajmágnás és mûgyûjtõ, Jean Paul Getty villájára. Eredetileg 1640-ben az Orsini hercegi család építtette, Getty pedig tengerparti villacsodává varázsolta. A restaurálás során, miként ez Itáliában lenni szokott, egy II. századi ókori római villa romjai is felszínre kerültek, ráadásul mozaikokkal. Ha a Régi Postát választjuk, a mozaikpadlón álló asztalokon vacsorázhatunk. 


Luxusszínvonalú nyaralásra az olasz csizma szinte minden pontja alkalmas, de lehetõség van saját, "egyedi" hely felfedezésére is.