A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvezõ adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetõen virágzik.
Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenõrzés a helyi Urgel grófjáé lett, késõbb Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendõrök kiebrudalták az országból.
Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern idõkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.
Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezõgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 elõtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Andorra nem ver saját euróérméket, mint más eurót használó államok, ám az EU 2009-tõl valószínûleg engedélyt ad majd erre.
Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is. Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelmûen felismerhetõek benne a katalán kultúra jegyei. A régióban két kiemelkedõ író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.
Andorra különbözõ néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek fõleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetõek a katalán zene egyes sajátosságai. Nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.
