Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levõ mélyvizû tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.
Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolombusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.
A 16. század elejétõl a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékérõl.
Port-au-Prince-t is a franciák alapították 1706-ban, mikor egy francia hajóraj horgonyzott le a Szent Márk-csatornában, s a flotta zászlóshajójáról, a Le Prince-rõl (nevezték el az általuk létesített kis telepet Port-au-Prince-nek (a herceg kikötõje).
1749-ben a gyarmat – akkori neve Saint-Dominicue – székhelye lett L 'Hopital néven, s csak 1811-ben kapta vissza a város eredeti nevét.
A 2010-es haiti földrengés során a város épületeinek nagyrésze súlyosan megrongálódott.
A fõváros nevezetességei közé tartozik az egykori elnöki palota, melyet egy dombtetõn emeltek, és amely a Nemzeti Múzeumnak ad helyet. Itt látható a számos emléken kívül Kolombusz egykori vezérhajójának az 1492 december 2-án zátonyra futott Santa Máriának a horgonya, és a Place de l' Indépendance-on található az Archeológiai Múzeum is.
A város otthont ad egy kikötõnek, valamint az ország egyetlen jelentõsebb repülõterének, a Port-au-Prince nemzetközi repülõtérnek, mely a város középpontjától 6 km-re északkeletre található, ahol minden oldalról lakott terület veszi körül, a tengerparttól 4 km-re keletre van.
