Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.
La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.
Az etruszkok városa: Felsina
Emilia Romagna tartomány mai fõvárosát, Bolognát az etruszkok alapították Kr. e. a 6. században Felsina néven. 400 évvel késõbb ugyanazon a helyen római kolónia jött létre: Bononia, mely stratégiai helyzete folytán - a Via Aemilia közelében feküdt - hamarosan fejlõdésnek indult. Késõbb Bizánc és a longobárdok uralma alá került.
A Lombard Liga tagjaként harcban állott II. (Hohenstauffen) Frigyessel, és 1249-ben a fossaltai csatában aratott gyõzelem után a város kivívta önállóságát, és meg is tartotta 1506-ig, amikor is II. Gyula pápa bekebelezte az egyházi államba. 1860 óta az egyesült Itáliához tartozik.
