Példaként említette Gemencet, Kardoskutat, a Kiskunságot, a Hortobágyot, Aggtelek cseppkõbarlangrendszerét, a Kis-Balatont és persze Kõszeget, valamint a jelenleg igazgatásilag az Õrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Írottkõ Natúrparkot. "Ha ezeket a helyeket sorolom, nemcsak a magyar természetvédelem gyöngyszemeirõl beszélek, hanem az elmúlt néhány év élõhely-rekonstrukcióiról, amelyek a magyar természeti és kulturális örökség megõrzésére, revitalizálására tett lépéseket demonstrálják" - mondta a miniszter.
Persányi Miklós hangsúlyozta, a következõ hét év során az Új Magyarország Fejlesztési tervben 30 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra, amihez más fejlesztési forrásokból további 30-40 milliárd forintnyi fejlesztési lehetõség társul, így összesen 60-70 milliárd forintot fordíthatunk a természet megóvására. Szavai szerint a korábbi évek évi 1-2 milliárd forintnyi lehetõségéhez mérve a jövõben a természetvédelem területén "robbanásszerû fejlõdés várható".
Markovics Tibor, az Õrségi Nemzeti Park igazgatója elmondta: az 540 négyzetméter alapterületû természetvédelmi látogatóközpontban természetismereti állandó és idõszaki kiállításokkal várják a turistákat, iskolai csoportokat, családokat. A központban információs szolgálat áll rendelkezésükre, foglalkoztató- és elõadótermek, korszerû multimédiás eszközök szolgálják a tudományos igényû tájékoztatást. Nagy figyelmet szenteltek a látogatóközpont épületének akadálymentesítésére, a kiállítások anyagát látásfogyatékossággal élõk számára hangosított formában hozzáférhetõvé tették.
A látogatóközpont közvetlen szomszédságában található a 3 hektáros kõszegi Chernel-kert arborétuma, de a túrázók felkereshetik a Kõszegi-hegység területének számos turisztikai látnivalóját is, amelyekrõl a látogatóközpontban részletes tájékoztatást kaphatnak.
mti