Gábor Áron Fényfolyam címû tárlata lényegében egyetlen mûalkotásként is felfogható - a „Fényfolyamat”-sorozat darabjai körülölelik a termet, egymásba kapcsolódva a fénnyel való utazás illúzióját keltve.
A festményekbõl a fény prizmákon, lencséken, szûrõkön keresztül történõ, bukdácsoló, mégis töretlen útja sejlik fel. Ami a fény útjába kerül, az látható, tudható - amit a fény elkerül, láthatatlan, ismeretlen; ami árnyékban van, az a sejtelem maga.
G. Heller Zsuzsa „Életvonal az elmentek emlékére” címû installációja különbözõ életszimbólumokat (utazás, út, láng, élet-regény) mozgat meg. Az alkotás a „memento mori” egy különösen szép, a befogadót szelíden magához emelõ példája.