Turizmus-e a zarándoklat?

A nyugat-európai példa hatására Magyarországon is egyre többen indulnak útnak akár vallási, akár önismereti célokkal, bár a zarándoklat és a profán turizmus közötti határ egyre inkább elmosódik – köszönhetõen a reklámoknak és az utazási irodáknak. A konferencia-, a katasztrófa- és wellnessturizmus mellé az utóbbi években felzárkózott, és egyre szélesebb tömegeket vonz az úgynevezett „zarándokturizmus”, a különbözõ vallások szent helyeinek meglátogatása.A zarándoklatok leginkább a muzulmán és a keresztény valláshoz köthetõek, de egyre többen vannak, akik vallási meggyõzõdés nélkül, csupán kulturális érdeklõdésbõl vágnak neki egy-egy nagy útnak.

Hogy miért egyre népszerûbbek a zarándokutak, arra több magyarázat is kínálkozik. Madari Gyula, a Makrovilág utazási iroda vezetõje például arra emlékeztet, hogy a szocializmus éveiben nem lehetett kimondottan vallási célzatú utakat szervezni. A rendszerváltás óta eltelt tizenhét év azonban a vallásgyakorlásban is érzékelhetõ változásokat hozott. Ma az emberek nyíltan vállalják vallásosságukat, és örömmel keresik fel a számukra fontos kegyhelyeket. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy megváltoztak az utazási szokások, és ma már elérhetõ áron juthatunk el a leglátogatottabb szent helyekre, Izraelbe, Rómába, Lourdes-ba, Spanyolországba vagy akár Mexikóba.