rss
  • Chicago

  • Az óriási Michigan-tó déli partján magasba törõ, könnyed körvonalaikkal a végtelen égboltra rajzolódó felhõkarcolók büszke önkifejezései annak a városnak, amelyben minden lehetséges. Chicago merész, játékosan könnyed toronyszerkezetei az amerikai magasépítészet iskolapéldái. Soha nem hatnak nyomasztóan, mindenütt széles sugárutak, kényelmes járdák, hívogató parkok és híres mûvészek szobraival büszkélkedõ terek veszik körül õket. A városképet templomok, alacsonyabb háztömbök, sõt két-háromemeletes városi paloták, villák teszik változatosabbá.

    A városközpont, akárcsak a többi városnegyed is, mindazt nyújtja, amire az embereknek mindennapi életükhöz szükségük van: kényelmes lakások, munkahelyek, vásárlási és szórakozási lehetõségek. Chicago szeret élni. A különféle bõrszínû emberek pezsgõ élettel, a sokkultúrájú városokra jellemzõ hangulattal töltik meg a hatalmas metropolist. Világhírû múzeumok, színházak, zenekarok és elsõsorban a mindenütt jelenvaló blues és dzsessz termékeny talajra talált itt.

    Az elsõ állandó települést Jean-Baptiste Point du Sable francia-afrikai származású Santo Domingó-i prémkereskedõ létesítette 1779-ben a Chicago folyó mocsaras torkolatánál. 1833-ban a helységet Chicagónak nevezték el, és lakosainak száma 1837-re már elérte a négyezret.

    A nyugatra irányuló utas- és áruforgalom átszálló-, illetve átrakodóhelyeként Chicago hamarosan fontos központtá vált, és jelentõsége az Illinois-Michigan-csatorna megnyitásával (1848) még inkább megnövekedett. 1850-ben az elsõ vasútvonal is elérte a várost.

    A nagy tûzvész után

    A város vezetõsége 1855-tõl a közérdeklõdésre számot tartó Downtown Improvements, azaz a belváros felújítását célzó programmal igyekezett eleget tenni a rohamosan növekvõ lakosság igényeinek. Mivel a mocsaras talajra épült város utcáit gyakran borította el az iszap, az épületeket nagy költségráfordítással 1,2-4,5 méterrel megemelték, és egyúttal beljebb is vitték, hogy szélesebb utcákat és tereket alakíthassanak ki.

    Az 1871. október 8-ai nagy tûzvész után mindössze néhány év leforgása alatt megszületett a "második Chicago", mégpedig a lehetõ legkedvezõbb idõben: az újjáépítés során már a legmodernebb technológiákat alkalmazhatták. 1887-ben itt helyezték üzembe az elsõ telefonhálózatok egyikét, és alig két évvel az izzólámpa feltalálása után, 1879-ben már az új fényszolgáltató berendezéssel világították az utcákat. 1881-ben Chicagóban is megindult a San Franciscóban jól bevált cable car, a sikló.

    A tûzvész után meginduló építkezési láz az építészek Eldorádójává tette Chicagót. Ebben az idõben, 1889-ben érkezett a városba Frank Lloyd Wright is. Az újonnan nyíló vállalkozások - gabonasilók, vágóhidak, nehézipari üzemek - egész munkáshadsereget foglalkoztattak, a város lélekszáma 1890-ben már túllépte az egymilliót - s ez új városnegyedek építését tette szükségessé, a népességgyarapodás pedig a közlekedés korszerûsítését. 1897-ben a központi fekvésû üzleti negyed körül megépült a magasvasút, az "El" gyûrûje.

    Az elsõ felhõkarcolók

    A 20. század fordulóján már minden technológia rendelkezésre állt az acélvázas építkezéshez, és megkezdõdött a felhõkarcolók kora. A "chicagói iskolának" köszönhetõen az építõmûvészet történetében most elõször megszûnt a szakadék az építészet és a konstrukció között, mert az új acélvázak nem pusztán tartószerkezetek voltak, hanem szerkezeti alapelvvé váltak.
    A "chicagói iskola" rangját fémjelzõ legszebb épületek a város központjában emelkednek. A magasvasút gyûrûjén belül elhelyezkedõ Loop-negyedben áll a neoromán stílusú, elõadótermeket magában foglaló épület és az art deco jegyében fogant Kereskedelmi Kamara. A magasház-óváros másik része a Chicago folyó északi partján elterülõ River North. Az élénk forgalmú üzleti negyedben impozáns víztorony õrzi a múlt emlékét: egykor innen látták el ivóvízzel a város lakosságát.

    A bevásárlóparadicsomban, a Magnificent Mile - a Michigan Avenue egyik szakasza - mentén magasodik az 1925-ben épített neogótikus Tribune-torony, a híres napilap, a Chicago Tribune szerkesztõségének székháza.

    A 442 méter magas, 110 emeletes Sears-torony 1996-ig a világ legmagasabb épülete volt. A 103. emeleten levõ kilátóteraszról messzire kalandozhat a szem a Michigan-tó és a középnyugat tágas prérividékei felé.

    Nagyutazas.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • Tudnivalók Horvátországi nyaraláshoz

    Egy friss felmérés szerint Törökország, Horvátország és Bulgária a legnépszerûbb utazási célpontok a magyar nyaralók számára. Most a Horvátországba utazók számára adunk néhány fontos és aktuális információt.

    A Horvát Idegenforgalmi Közösség tájékoztatása szerint a korábbiaknál szigorúbban büntetik a vadkempingezést Horvátországban, ahol a táborozásra be nem jelentett magánterületen két hónapra zár alá veszik a kempingezõk felszereléseit.

  • Barbados

    Barbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethetõ vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek.

    Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentõs idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi. A sziget nagy részét korallzátonyok övezik. Van egy egyértelmûen szélcsendes és egy szél felöli oldala.

  • A világ 7 új csodája - a mexikói Chichén Itzá

    Kr. elõtt 2000 táján a maják népesítették be a Délnyugat-Mexikóban található partvidéki területet, a Yucatánt. A közép-amerikai indián kultúra Kr. u. 200 és 900 között érte el fejlõdésének csúcsát. Teotihuacán városa a maga 200 000 lakosával hajdan a világ egyik legnagyobb települése volt. A kereskedelem és a mezõgazdaság a virágkorát élte, melynek elõször a Hernán Cortes által vezetett spanyol hódítás vetett véget 1519-ben. A Yukatán félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fõvárosa, Chichén Itzá, amely megõrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Dánia, Feröer szigetek

    A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörû autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselõ is helyet kapott.

    A szigeteken nincsenek erdõk, fák csak a településeken nõnek. Az aljnövényzet tundra jellegû, mohák, gombák, zuzmók, fûfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a fõváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

  • Nem ért célba a Titanic

    Sokan egy nagy utazást, sokan a megváltást - egy új világot - remélték a hajóúttól. A hihetetlen méretekkel rendelkezõ vízi jármû gazdagokat, szegényeket, fehéreket, feketéket, egyszóval a társadalom minden rétegébõl származó utasokat vitt volna gyomrában. 1912. április 10-én indult elsõ útjára a világ talán leghíresebb és legrövidebb életû hajója, a Titanic. Amerikába menet tört ketté, és merült el a leküzdhetetlennek hitt hajó pontosan 1912. április 14-én. Jéghegynek ütközött, és elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A szerencsétlenségnek 1513 halálos áldozata volt.

  • Hiroshima és Nagasaki 1945-ben és napjaink japán túrizmusa

    Mint tudjuk a Japán Hiroshimát és Nagasakit az amerikai atombomba robbanása 1945 augusztusában teljesen megsemmisítette.

    Ha valaki most ellátogat Japánba, akkor láthatja, hogy a néppusztítás nyomai sehol sem láthatók. Sõt: Japán egy varázslatos, csodavilággá nõtte ki magát. Ha meg kellene fogalmaznom egy mondatban Japánról alkotott véleményemet, akkor azt mondanám, hogy az ország "a jövõ a jelenben - mély hagyományokkal övezve". A cikkben látható képek 2007-ben készültek.

  • Gibraltár, az Ibériai-félsziget legdélibb pontja

    Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

    A második világháború alatt fontos támaszpont volt a Németország elleni harcban. Habár a szomszédságában, Spanyolországban a fasiszta jellegû Franco-diktatúra már elõzõleg fenyegette a területet, hisz Franco elvei szerint ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kell szerezni az angoloktól.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Várak, kastélyok és Prága

    Dél-Csehországban számos gyönyörû történelmi város található, melyek mindegyike megér legalább egy hétvégi kirándulást.

    Cesky Krumlov szabad királyi város, ahol több mint háromszáz történelmi jelentõségû egyházi és világi épületet maradt az utókorra. A városban jóformán alig lehet olyan épületet találni, amelyet ne hatna át a történelem. Az egykori városi sörfõzdében mûvészeti galériát rendeztek be. Telc városa kereskedelmi útvonalak keresztezõdésében jött létre szintén a XIII században.

  • Wiyanawanda – Borvidék az Égei-tengernél

    Minõségi és mennyiségi boom a bortermelésben – A borkultúra reneszánsza Törökországban

    Bécs/Budapest, 29.07.2008 – Dimrit, Sergikarasi, Narine. Ilyen ragyogó neveket viselnek azok a termékeny, nemesített szõlõfajták, amelyeket napjainkban Törökországban termesztenek. A Boszporusz országában reneszánszát ünnepli az évezredes borászati hagyományokra épülõ borkultúra.

  • Hova utazzunk kisgyerekekkel

    Kigyerekes családok sokat gondolkodnak azon, hová menjenek nyaralni kisgyerekekkel. A legfõbb szempont általában az, hogy elsõsorban a gyermek élvezze a nyaralást, de azért a szülõk is tudjanak pihenni, ne legyen túl messze és ne kerüljön sokba. Egy szóbajöhetõ uticél lehet az olaszországi Jesolo! Velencébe repülhetünk skyeurope-pal (szinte “ingyen”) vagy má légitársasággal, onnét helyi busszal vagy taxival mehetünk át Jesoloba. Persze választhatjuk az autókázást is Magyarországról. Budapest-Jesolo mintegy 6 órás autóút. Szállodákból Jesoloban nincs hiány, az interneten találhatuk bõven ajánlatot.

  • Salamanca - kulturális fõváros minden évben

    Ha egy utazó tanácsot kérne tõlem, hogy melyik spanyol várost érdemes meglátogatnia, biztosan Salamancát javasolnám neki elõször.

    Salamanca Madridtól mintegy 200 km-re nyugatra található, tömegközlekedéssel két és fél óra alatt kényelmesen megközelíthetõ. Hazánkban kevesen ismerik, pedig a frekventált hónapokban alig lehet lépni a turistáktól a belvárosban. A spanyolok így innen is eltûnnek a nyári vakáció idejére, mint a többi nagyvárosból, és emiatt én is azt javaslom, hogy más idõpontban látogassuk meg.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • Las Vegas: a giccs városa

    A világ legnagyobb giccsvárosa egy éven keresztül hatalmas látványossággal várja a látogatókat. A világ valószínûleg legnagyobb giccse, a piramismásolatokkal, újonnan épített velencei lagúnákkal és saját Eiffel-toronnyal büszkélkedõ kaliforniai Las Vegas, a szerencsejáték és a szex városa. A maffiavállalkozásnak indult, mára tisztára mosott tõkeszerkezetû Las Vegas elsõsorban gazdasági vállalkozás. Május 15-tõl egy éven át Las Vegas ünnepelni fog. Ünnepli saját magát és persze a turistákat és a szerencsejátékosokat is, akik rengeteg pénzt hagynak a városban.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Bol (Brac-sziget)

    Horvátországba menet, útközben elgondolkodhatunk azon, hogy a szárazföld több száz kilóméteres partszakaszán akarunk tábort verni vagy a nyaralást valamelyik kisebb - nagyobb szigeten ejtjük meg. Mindkét lehetõségnek vannak elõnyei és hátrányai, melyek a pénztárca megterhelésében, a víz hõmérsékletében vagy a látványban nyilvánulnak meg.

  • Las Vegas - A világ szórakoztató központja

    Las Vegas - A világ szórakoztató központjaAz amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Ausztrália - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében.

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • Stavros - Ne felejtsétek el Arisztotelész lábujját megdörzsölni!

    A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • 5 látnivaló Romániában

    Palatul Parlamentului

    Ceausescu, a "Kárpátok Géniusza", elhatározta, hogy felépítteti a Nép Palotáját, Európa legnagyobb épületét. Kezdetnek leromboltatott egy egész városnegyedet, majd a nem éppen túltermeléssel küzdõ román népgazdaság szinte minden erejét ennek az egy épületnek az építésére fordította.

    Az eredmény: egy 12 emeletes, 3100 szobás, 330 ezer négyzetméteres, teljességgel kihasználhatatlan monstrum, amelynél csak a washingtoni Pentagon nagyobb.

  • Ingyenes biztosítással csalogatja a turistákat Thaiföld

    Thaiföld az év végéig tízezer dollár (körülbelül kétmillió forint) értékû biztosítást kínál díjmentesen minden külföldi látogatónak, akinek vesztesége vagy kára származik az ottani belpolitikai felfordulásból, beleértve a halálesetet, a sérülést vagy a tartós egészségkárosodást.

    Az áldozatok ingyenes orvosi ellátásra számíthatnak, és napi 1000 dolláros (durván 200 ezer forintos) kártérítést kapnak, ha több mint tíznapos kórházi ellátásra szorulnak.

  • Szállodák szokatlan pótdíjakkal súlytanak

    Óvatosságra inti az olvasóit a TripAdvisor utazási portál, mert a megfigyeléseibõl kiderült, hogy a fórumon a szállodák hamis információkat tesznek közzé magukról, ugyanakkor rossz hírét keltik a konkurenciának.

    A világhírû utazási portál feltételezése szerint sima csalásról van szó, ami a pozitív hozzászólásért cserébe kedvezményes tarifákat és ingyen éjszakákat jelent a "megbízható" vendégek és alkalmazottak számára.

  • Az arabok megint nagyot álmodtak: épül a nulla emissziós város

    Abu Dzabi megkezdte a világ elsõ zöld városának építését, ahol nem lesz se szén-dioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom - olvasható a BBC News honlapján. Az ötvenezres városban fog mûködni egy hidrogén erõmû, az energia nagy részét pedig nap- és szélenergiából állítják elõ – mindez 22 milliárd dollárért. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással.