rss
  • Chicago

  • Az óriási Michigan-tó déli partján magasba törõ, könnyed körvonalaikkal a végtelen égboltra rajzolódó felhõkarcolók büszke önkifejezései annak a városnak, amelyben minden lehetséges. Chicago merész, játékosan könnyed toronyszerkezetei az amerikai magasépítészet iskolapéldái. Soha nem hatnak nyomasztóan, mindenütt széles sugárutak, kényelmes járdák, hívogató parkok és híres mûvészek szobraival büszkélkedõ terek veszik körül õket. A városképet templomok, alacsonyabb háztömbök, sõt két-háromemeletes városi paloták, villák teszik változatosabbá.

    A városközpont, akárcsak a többi városnegyed is, mindazt nyújtja, amire az embereknek mindennapi életükhöz szükségük van: kényelmes lakások, munkahelyek, vásárlási és szórakozási lehetõségek. Chicago szeret élni. A különféle bõrszínû emberek pezsgõ élettel, a sokkultúrájú városokra jellemzõ hangulattal töltik meg a hatalmas metropolist. Világhírû múzeumok, színházak, zenekarok és elsõsorban a mindenütt jelenvaló blues és dzsessz termékeny talajra talált itt.

    Az elsõ állandó települést Jean-Baptiste Point du Sable francia-afrikai származású Santo Domingó-i prémkereskedõ létesítette 1779-ben a Chicago folyó mocsaras torkolatánál. 1833-ban a helységet Chicagónak nevezték el, és lakosainak száma 1837-re már elérte a négyezret.

    A nyugatra irányuló utas- és áruforgalom átszálló-, illetve átrakodóhelyeként Chicago hamarosan fontos központtá vált, és jelentõsége az Illinois-Michigan-csatorna megnyitásával (1848) még inkább megnövekedett. 1850-ben az elsõ vasútvonal is elérte a várost.

    A nagy tûzvész után

    A város vezetõsége 1855-tõl a közérdeklõdésre számot tartó Downtown Improvements, azaz a belváros felújítását célzó programmal igyekezett eleget tenni a rohamosan növekvõ lakosság igényeinek. Mivel a mocsaras talajra épült város utcáit gyakran borította el az iszap, az épületeket nagy költségráfordítással 1,2-4,5 méterrel megemelték, és egyúttal beljebb is vitték, hogy szélesebb utcákat és tereket alakíthassanak ki.

    Az 1871. október 8-ai nagy tûzvész után mindössze néhány év leforgása alatt megszületett a "második Chicago", mégpedig a lehetõ legkedvezõbb idõben: az újjáépítés során már a legmodernebb technológiákat alkalmazhatták. 1887-ben itt helyezték üzembe az elsõ telefonhálózatok egyikét, és alig két évvel az izzólámpa feltalálása után, 1879-ben már az új fényszolgáltató berendezéssel világították az utcákat. 1881-ben Chicagóban is megindult a San Franciscóban jól bevált cable car, a sikló.

    A tûzvész után meginduló építkezési láz az építészek Eldorádójává tette Chicagót. Ebben az idõben, 1889-ben érkezett a városba Frank Lloyd Wright is. Az újonnan nyíló vállalkozások - gabonasilók, vágóhidak, nehézipari üzemek - egész munkáshadsereget foglalkoztattak, a város lélekszáma 1890-ben már túllépte az egymilliót - s ez új városnegyedek építését tette szükségessé, a népességgyarapodás pedig a közlekedés korszerûsítését. 1897-ben a központi fekvésû üzleti negyed körül megépült a magasvasút, az "El" gyûrûje.

    Az elsõ felhõkarcolók

    A 20. század fordulóján már minden technológia rendelkezésre állt az acélvázas építkezéshez, és megkezdõdött a felhõkarcolók kora. A "chicagói iskolának" köszönhetõen az építõmûvészet történetében most elõször megszûnt a szakadék az építészet és a konstrukció között, mert az új acélvázak nem pusztán tartószerkezetek voltak, hanem szerkezeti alapelvvé váltak.
    A "chicagói iskola" rangját fémjelzõ legszebb épületek a város központjában emelkednek. A magasvasút gyûrûjén belül elhelyezkedõ Loop-negyedben áll a neoromán stílusú, elõadótermeket magában foglaló épület és az art deco jegyében fogant Kereskedelmi Kamara. A magasház-óváros másik része a Chicago folyó északi partján elterülõ River North. Az élénk forgalmú üzleti negyedben impozáns víztorony õrzi a múlt emlékét: egykor innen látták el ivóvízzel a város lakosságát.

    A bevásárlóparadicsomban, a Magnificent Mile - a Michigan Avenue egyik szakasza - mentén magasodik az 1925-ben épített neogótikus Tribune-torony, a híres napilap, a Chicago Tribune szerkesztõségének székháza.

    A 442 méter magas, 110 emeletes Sears-torony 1996-ig a világ legmagasabb épülete volt. A 103. emeleten levõ kilátóteraszról messzire kalandozhat a szem a Michigan-tó és a középnyugat tágas prérividékei felé.

    Nagyutazas.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • San Marino

    San Marino a világ egyik legkisebb állama s egyik legõsibb köztársasága. Az országocska Olaszország területén van, alig tíz kilométerre Riminitõl és az Adria partjától. Története a kora keresztény idõkbe nyúlik vissza. A legenda szerint Marinus, egy keresztény kõfaragó rabszolga Dalmáciából, üldöztetései elõl menekülve átkelt az Adrián, s remeteként letelepedett az akkor még vad, úttalan Monte Titanón. Ott alapította meg - így szól a történet - a San Marino-kolostort. A jámbor Marinust egyébként nagy tisztelet övezte, s röviddel halála után, a szentté is avatták.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Tripoli, Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt.A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Hydropolis: Újra az Egyesült Arab Emirátusokra figyel a világ

    Az Egyesült Arab Emirátusban már eddig is sok szálloda-csoda született.

    A Perzsa-öbölben - közel a híres pálmafa alakú szigetekhez - néhány hónapja adták át a Hydropolis névre keresztelt, Joachim Hauser német építész tervei alapján, 20 méterrel a víz alatt épült és a világ elsõ víz alatti szállodájaként mûködõ szállodakomplexumot. A szállodában 220 lakosztály található, benne egyetlen éjszaka 5500 dollárba kerül. A tenger aljába süllyesztett oszlopokra épült szállodát egy alagút köti össze a szárazfölddel, s a vendégek vonattal közelíthetik meg a bejáratot.

  • Mosonmagyaróvár

    Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstõl 80, Pozsonytól 30 km-re fekszik. Közúton, kerékpárúton, vasúton és vízen könnyen megközelíthetõ, kedvezõ fekvésû város. A városon át vezet a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

    A város fontos turisztikai vonzereje a gyógyvize. Az egész évben nyitva tartó fürdõ termálvize elismert gyógyvíz, amely – besorolása szerint – Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik. Mosonmagyaróvár története több mint 2000 évre tekinthet vissza.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • A Vatikán

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • Séta Esztergomban

    A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

  • Madeira - Portugália gyöngyszeme

    A portugál fennhatóság alá tartozó Madeira régóta készteti álmodozásra az utazókat. Meglehetõsen nagy elszigeteltsége révén - 1000 km-re fekszik Lisszabontól és közel 550-re Marokkótól - sokáig az önkéntes számûzetést keresõk helye volt (itt talált menedéket például IV. Károly a Monarchia bukása után), és ma is úgy érezzük: a nagyvilág zajától elvonulva paradicsom-közeli állapotba kerültünk. Elég a botanikus kertbõl letekinteni a városra, sétálni a kiskertekben növõ banánfák között vagy a sziget belsejének a hegyei között, és rájövünk: megérte ekkora távolságra eljönni.

  • Mezõkovácsháza

    Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.

    A dinamikus fejlõdést felmutató település 1986-ban kapott városi rangot. Olyan híres emberek szülõ- és lakóhelye volt, mint Kalocsa Róza írónõ, a nõnevelés kiemelkedõ alakja; Sármezey Endre gépészmérnök, vasútépítõ, a motoros vontatás bevezetõje.

  • Sziklalabirintusok - a természet oázisai

    A cseh sziklalabirintusok európai unikumnak számítanak. A három legjelentõsebb a Cseh Paradicsom, a Cseh Svájc és az Adršpach-teplicei sziklák. Csehország különleges vidéke a Cseh Paradicsom, amely Mnichovo Hradi tì, Jièín és Turnov városok között terül el, joggal viseli elnevezését. A sziklalabirintusokkal teli romantikus völgyeket legelõk, varázslatos kilátást biztosító sziklakilátók és festõi faházak tarkítják. A táj történelmi emlékekben is szokatlanul gazdag...

  • Utazási tippek lottómilliárdosoknak

    Az utazunk.com csapata tippeket ad a mindenkori lottónyerteseknek, hogy mire is költsék a pénzüket, ha utazni szeretnének. Lehet, hogy Ön lesz a következõ lottónyertes!

    Sajnos magán repülõgépek, tengeri hajók, és szigetek megvételére egy néhány milliárdos nyeremény kevés lehet, de alkalmi luxus utazások beleférhetnek ebbe az összegbe. Tervezzen egy luxus utat Dubaiba, vagy Abu Dhabi-ba, és élvezze a keleti élet varázslatos világát. A repülõjegy 1 fõnek 1,5 millió, ha nem szeretne turista osztályon utazni.

  • New York kerületei: Brooklyn (5/3. rész)

    Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

    Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településbõl, Breuckelen-bõl fejlõdött ki, ami a Long Island East River felõli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

  • Szerencs

    A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvezõ földrajzi fekvése következtében már az õsidõkben lakott terület volt.

    Szerencs elsõ okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendû keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvõ települést a Bocskai István Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé.

  • Trendi hely lett mára az egykori NDK fõvárosából

    Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerûnek tûnt a választás az elõbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerû: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél. A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Elõször a XIX. században, a német egyesülést követõen a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fõvárosnak. Majd jöttek a harmincas évek...

  • A Visegrádi fellegvár

    A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsõvár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messzirõl látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

    A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külsõ keleti kaputoronynál érjük el, majd a a külsõ várudvarra, (panoráma!), az alsó várudvarra és az erõs déli kaputornyon át a belsõ várudvarra juthatunk el. A belsõ vár alsó udvarában valaha a várõrség lakott. Itt van a kõkávás kút is, amely a védõk szerencséjére igen bõvizû volt.

  • Szilvásvárad

    Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Egertől 30 km, távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Putnok és Eger felől közelíthető meg. A két vasúti megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába, vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A busszal érkezőknek a Szalajka-völgyi, azaz Eger felől a második, Ózd és Kazincbarcika felől a harmadik buszmegállóban...

  • Repülõvel olcsón? - Az utazunk.com utazási tippjei

    Aki nem egy szomszédos országba tervezi a nyaralását, az jó eséllyel repülni fog, ha csak nem szeretne akár több tíz órát buszon tölteni.

    Aki bátor, és egyedül - nem utazási iroda segítségével tervezi a nyaralását, az jó eséllyel sokkal olcsóbban kijöhet egy saját szervezésû úttal, mint egy utazási iroda ajánlatával. Összegyûjtöttünk Önnek néhány olyan apróságot, amelyre ha figyel, akkor akár fillérekért is utazhat. Az elsõ és legfontosabb kérdés, amelyre válaszolnunk kell, hogy merre is szeretnénk utazni.

  • A falusi és agroturizmus gazdaságunk ütõkártyája lehetne

    A falusi turizmus a nyugati országokban a kerékpáros fiatalok, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok egyik legnépszerûbb pihenési formája, bár nemcsak az õ körükben népszerû.

    Nálunk ez a turisztikai tevékenység igazán még nem futotta ki magát, jóllehet, a gazdasági válság miatt - az elõrejelzések szerint - a belföldi turizmusnak, és azon belül is az olcsóbb pihenési formáknak nõ meg az esélye. Ám ezt a lehetõséget megtorpedózhatja az adókedvezmények eltörlése és az áfaemelés, tehát a szakmai szövetség érthetõen tiltakozik ellenük.

  • Hogyan kerüljük el a tébolyt az álomvilágban?

    Minden család egyszer az életben szeretne eljutni Disney parkba. Olyan tippeket adunk az olvasónak, amelyek segítségével pénzt, idõt és energiát spórolhat, tehát érdemes figyelni, mert a Disney park. Mielõtt bárminemû felsorolásba kezdenénk a szemfüles tanácsainkat illetõen, az elsõ és legfontosabb dolog, hogy egy – a vidámparkokban nagyon is gyakori – jelenségre felhívjuk a kedves olvasó figyelmét. Sokan vagyunk akiknél komoly pénzügyi kompromisszumokat kell kötni annak érdekében, hogy nyaralásunk egyáltalán létrejöhessen.ban könnyen téboly is várhat ránk.

  • Mesés a falusi turizmus Itáliában

    Ha falusi turizmus, akkor Olaszország! Vajon mi a titka az olasz vidéknek? Helyi ételkülönlegességek, mesés falvak, na meg az aktív pihenés - ezernyi lehetõséget kínál Itália fejlett "agriturismo"-ja.

    Képzeljék el, ahogy a friss, pillanatokkal ezelõtt sajtolt olívaolaj végigcsorog a szintén percekkel ezelõtt szedett gyümölcsökbõl eredeti olasz recept alapján elkészült gyümölcssalátájukon… A házigazda pedig már hozza is az évek óta kincsként õrizgetett borát… Könnyed uzsonna, majd könnyed séta az olajfák árnyékában egyenesen a tengerpartig…

  • A hideg télibõl meleg nyárba

    Továbbra is Kuba az egyik legnépszerûbb célpont, hiszen viszonylag olcsó, a kiszolgálásról csak a legjobbakat hallani. A homokos strandokon nyújtózva elfeledhetjük mindennapos gondjainkat, bárki kaphat egy kis ízelítõt a karibi életbõl.

    A koktéloktól pedig rövid idõ alatt elbódulhatunk. Aki akar, remek kirándulási célpontokat találhat. Az üvegfenekû hajókon utazva gyönyörködhetünk a tenger élõvilágában.

  • Tudnivalók Horvátországi nyaraláshoz

    Egy friss felmérés szerint Törökország, Horvátország és Bulgária a legnépszerûbb utazási célpontok a magyar nyaralók számára. Most a Horvátországba utazók számára adunk néhány fontos és aktuális információt.

    A Horvát Idegenforgalmi Közösség tájékoztatása szerint a korábbiaknál szigorúbban büntetik a vadkempingezést Horvátországban, ahol a táborozásra be nem jelentett magánterületen két hónapra zár alá veszik a kempingezõk felszereléseit.

  • A legidegesítõbb turisták!

    Szemügyre vették a különbözõ nemzetek fiainak viselkedését Európában. A világ egyik legnagyobb utazási portálja, az Expedia célja az volt, hogy fény derüljön arra, kik is a turizmus szektorban a kedvencek, illetve a rettegettek.

    A legrosszabbaknak az angolokat tartják a szállodai alkalmazottak, szorosan a kínaiak és az oroszok elõtt, míg a leginkább problémamenteseknek a japánok, németek és az amerikaiak számítanak.

  • A romok is mutatósak

    Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak".

  • Ferrari World Abu Dhabi

    Az új Közel-Keletként elhíresült Arab Emirség, Dubai testvére Abu Dhabi újabb világszínvonalú csáberõt vetett be a turisták megszerzéséhez. A Ferrari F430 Spider világ által ihletett hullámvasút jelenti most az új arab csodát.

    A park megnyitásával az olasz sportautó gyártó belépett a szórakoztatóiparba. A Ferrari világát 20 különbözõ túra segítségével ismerhetjük meg. Természetesen a legnagyobb attrakciót a GT hullámvasút jelenti, amelynek minden kocsija egy Ferrari F430 Spider másolat.

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.