Húsvét Máltán

Az alig 320 km2-nyi Máltán több mint 360 templom vigyáz a hívekre. A vallást Szent Pál hagyományozta a szigetre, aki i.sz. 60-ban Málta partjainál hajótörést szenvedett. A kereszténység tehát igen régi gyökerekkel rendelkezik Máltán. Nem csoda, hogy a mediterrán nép egyik legnagyobb vallási ünnepe a húsvét. A szertartások a nagyhetet megelõzõ pénteken kezdõdnek. Vallettában és a többi településen körmenettel elmlékeznek meg Krisztus szenvedéseirõl. Az elsõ napon könnyezõ Mária szobrokat hoznak ki a templomokból és azt vállukon hordozva viszik körbe a környezõ utcákon. A körmeneten és a szertartásokon nagyon sokan vesznek részt egész héten. Csütörtökön az ún. „hét áldozat” veszi kezdetét, amikor is hét különbözõ templomhoz zarándokolnak el a máltaiak. Nagypéntek komor hangulata a templomok dísztelenségén is jól látszik. A szokásos díszeket is leveszik és mindet vörös drapériával borítanak. A pénteki gyászos körmenet a legkülönlegesebb mind közül. Szombaton este azonban harangok törik meg a szomorú csendet és a feltámadás öröme ellepi az utcákat.

Díszek, fények, vidám felvonulások. Vasárnap reggel pedíg a templom környékén már a feltámadt Krisztus szobrával vonul a körmenet. Húsvét vasárnap tradicionálisan családi ünnep, amit egy közös családi ebéddel szoktak befejezni. A gyerekek persze húsvétkor sem maradnak ajándék nélkül, de itt a tojás mellé „figolla”, azaz cukormázas mandulás kalács figura dukál.

Nagyutazas