rss
  • New York kerületei: Bronx (5/4. rész)

  • Bronx New York városának legészakibb kerülete, amely Bronx Countyval határos. A város öt kerülete közül ez az egyetlen, amelynek nagyobb része van szárazföldön, mint szigeten.

    A United States Census Bureau 2009-ös felmérése szerint a kerület lakossága 1 457 689 volt. Ha minden kerület önálló városnak számítana, akkor Bronx volna a kilencedik legnépesebb amerikai város. A népességben az 1960-as években csökkenés mutatkozott, majd ez újra növekedésnek indult. A legmagasabb népességet 1950-ben számlálták.

    Bronx a negyedik legnépesebb New York öt kerülete közül, és az ötödik legnépesebb járás a New York-i agglomerációban. Bár a köznyelvben egyszerûen "The Bronx" a neve, a járás hivatalos nevében nincs névelõ ("The"). Nevét a Bronx folyóról kapta, és mivel a folyókat az angol nyelvben általában névelõvel használják, (pl. "the Hudson") ez a járás nevében is bennemaradt.

    A folyót egy svédrõl, Jonas Bronck-ról nevezték el, aki egy tengerészkapitány volt és 1641-ben egy 2 km² méretû birtoka volt a Harlem folyó és a Bronx (vagy akkori indián nevén Aquahung) folyó között.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • Kelet-Európa egyik legrégibb városa: Kijev

    Kelet-Európa egyik legrégibb városa: KijevKijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A kijevi Aranykapu díszráccsal körbevont falmaradványai régmúlt századokat idéznek. Ez volt Kijev híres főbejárata. A rózsaszín mészhabarcsba ágyazott, hatalmas méretű téglákból, valamint gránit-, kova- és palakövekből rakták az Aranykapu falait. A bástyakapu szélessége eredetileg 7,5 , magassága pedig 8 méter körüli lehetett. A súlyos tölgyfából ácsolt kapuszárnyakat aranyozott rézlapokkal borították. Minden valószínűség szerint innen kapta Aranykapu nevét.

  • A Vatikán szerint a Zöld túrizmus mentheti meg a Földet

    Vatikánváros - Gyaloglás, környezetkímélõ közlekedés, természeti környezetben elhelyezkedõ szállodák - a Vatikán a nyári vakáció küszöbén a héten jó tanácsokkal látta el a turistákat, akiket felszólít a "felelõsség etikájára" a globális felmelegedés okozta károkkal szemben.

    "Az idegenforgalom jellegénél fogva hozzájárulhat az élet fennmaradásához a Földön és fékezheti az aggasztó globális felmelegedés kiszélesedését" - áll a Vatikán Elvándorlók és Úton lévõk Pápai Tanácsának közleményében.

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • Trogir (Közép-Dalmácia, Horvátország)

    A város a Split-i öböl nyugati sarkában elterülõ római kori város. Óvárosa, amely gazdag múltról tanúskodik, a világörökség részéhez tartozik. A középkor mûvészetének szépsége, hangulata ragadja meg a látogatókat. Az óvárosi részt körülveszi a tenger, szemben vele található a Ciovo sziget, amely a szárazföldrõl elválasztó keskeny csatornán közelíthetõ meg.

  • A templomok városa

    Bristol az egyik legszebb angliai nagyváros, zenei, éjszakai és klubélete pedig legendás. Egyre többen keresik fel Közép-Európából, és nemcsak a fiatalok.

    A Frome, és a Severn-folyóba ömlõ Avon által körülölelt terület ideális kikötõ volt már a római idõk elõtt is. Hosszú ideig a második kikötõ volt London után, látképét toronydaruk és vámraktárak határozták meg. A közeli faluk és városok az elmúlt 100-200 év során beolvadtak a városba, így alakult ki Nagy-Bristol, amely a lakosság számához viszonyítva hatalmas területû.

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Világítótoronyban vagy bányában is nyaralhatunk

    Ha nyárról és Olaszországról van szó, az arany színû homok, az azúr ég és a kék minden árnyalatában csillogó tengervíz jut az eszünkbe.

    A lehetõségek száma azonban sokkal szélesebb az országban. Világítótoronyban, kolostorból átalakított luxushotelben vagy bányában is megszállhatunk, ha unjuk a hagyományos apartmanokat. A németek az Adriai-tengerpartot kedvelik a napernyõk és nyugágyak soraival, ahol a szálloda ajtaja egyenesen a strandra nyílik.

  • Dévaványa

    Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, elsõ írásos emlékei az 1330-as évekbõl valók.

    A Tisza és a Körösök szabályozása elõtti idõkben a település magasabban fekvõ részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthetõ, jól védett lakóhelyet adtak az itt élõ embereknek. Dévaványának a török idõktõl nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

  • Korzika

    Korzika Franciaország 26 régiójának (région) egyike, noha a jog magát Korzika szigetét "kollektív territórumként" (collectivité territoriale) határozza meg. Számos olyan fontos jogot élvez, amely nagyobb hatáskört biztosít számára, mint amennyi a többi régió rendelkezésére áll, de összességében jogi helyzete mégiscsak a többi régióéhoz hasonló. A köznyelvben Korzikát mindenesetre csak mint régiont említik meg. A szigetet a Ligur-tenger választja el a szárazföldtõl.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Közlekedési információk: Párizs

    A párizsi közlekedési vállalat (RATP) 1949-ben a francia fõvárosi és a Párizs környéki régió tömegközlekedését ellátó, két állami vállalat összevonásából jött létre azzal a céllal, hogy egységesen irányítsa Párizs és agglomerációjának föld alatti és föld feletti tömegközlekedését, amelyet 1944-ig magáncégek biztosítottak.

    Az RATP elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az RATP-t egy külön szervezet, az egyéb közlekedési cégeket is dotáló, állami tulajdonú Párizs környéki Ile-de-France régió közlekedési szervezete (STIF) szubvencionálja.

  • Ingyenes biztosítással csalogatja a turistákat Thaiföld

    Thaiföld az év végéig tízezer dollár (körülbelül kétmillió forint) értékû biztosítást kínál díjmentesen minden külföldi látogatónak, akinek vesztesége vagy kára származik az ottani belpolitikai felfordulásból, beleértve a halálesetet, a sérülést vagy a tartós egészségkárosodást.

    Az áldozatok ingyenes orvosi ellátásra számíthatnak, és napi 1000 dolláros (durván 200 ezer forintos) kártérítést kapnak, ha több mint tíznapos kórházi ellátásra szorulnak.

  • Wiyanawanda – Borvidék az Égei-tengernél

    Minõségi és mennyiségi boom a bortermelésben – A borkultúra reneszánsza Törökországban

    Bécs/Budapest, 29.07.2008 – Dimrit, Sergikarasi, Narine. Ilyen ragyogó neveket viselnek azok a termékeny, nemesített szõlõfajták, amelyeket napjainkban Törökországban termesztenek. A Boszporusz országában reneszánszát ünnepli az évezredes borászati hagyományokra épülõ borkultúra.

  • San Francisco

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja. Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • Kenya a szafarik országa

    Magyarországnál hatszor nagyobb (580 367 km2) ország az Egyenlítõ vidékén. Nevét a Kenya-hegységrõl kapta mely kikuju nyelven a "ragyogás-hegye" jelentéssel bír. Az országot jórészt feltehetõen a busmanok õseinek leszármazottai lakják. Szamburuk, kikujuk, lúók, kambák, szomalik, turkanák, kisziik, rendilék, gabrák, boranák, ndorobók, pokotok, el molok és a maszájok. Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. A lehetõségek száma végtelen: homokos, korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon, valamint megtekinthetik a modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat; óriási tea- és kávéültetvényeket, egzotikus gyümölcsöket termelõ farmokat; történelmi emlékeket az õskortól a közelmúltig, az iszlám, a hindu és a keresztény kultúra izgalmas keverékét.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig nemzetközi védettséget is élvez. A Nemzeti Park területének döntõ hányadát természetes élõhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelõdõ kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedõ mesterséges vizes élõhelyek.

  • Horvátország kevésbé vonzó

    A július közepi határforgalmi adatok alapján mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek az elmúlt napokban Horvátországba, mint a tavaly ilyenkor.

    Ugyanakkor átalakulóban is van a turizmus az Adria partján: egyes helyeken a turisták a korábbinál hosszabb ideig maradnak.

    Az elmúlt hétvégén 1,154 millió utas - közülük 912 ezer külföldi - lépett be az ország területére.

  • Újra a régi a riói Krisztus

    Július 1-vel befejezõdött Rio de Janeiro jelképének a Megváltó Krisztus szobrának a restaurálása.

    A szoborhoz vezetõ kisvasút járatai még nem közlekednek és várhatóan csak augusztusban indul be újból a forgalom. Jelenleg csak autóval közelíthetõ meg a látványosság, az út végétõl külön gyûjtõbuszok viszik fel a turistákat a Corcovado bejáratához. A krisztus szobor jelenleg reggel 8 óra és délután 5 között látogatható, tájékozatott Sárdi Rezsõ, a HAVAS Creative Tours riói utazási iroda magyarországi marketing képviseletének munkatársa.

  • Kecskemét

    Kecskemét 110 ezer lakosával Magyarország hetedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, Budapesttõl 85 km-re található.

    A dél-alföldi régió fontos gazdasági központja, Bács-Kiskun megye székhelye. Szorgalmas, minden új dologra nyitott, a folyamatosan beköltözõ idegeneket bizalommal fogadó városlakók tették Kecskemétet az évszázadok során virágzó településé. A kecskeméti országos vásárra már 1393-ban távoli vidékekrõl érkeztek vásározók. Országos jelentõségûvé az 1600-as években vált– az évszázados magyar-török háborúskodás idején – a vallási és gazdasági önállóságát mindvégig megõrzõ város.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • A világ 7 új csodája - a tibeti Potala Palota

    A tibeti fõváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta elsõ ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelõtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelõs bizottság vezetõhelyettese, Csiung Ta.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • A mágikus sziget: Ibiza

    Ha Spanyolország, mint úti cél szóba kerül a legtöbben a városok közül Madridra, Barcelonára, Cordoba-ra, Sevilla-ra, Granadara, a tengerpartok közül a Costa Brava-ra, a Costa Dorada-ra, a szigetek közül Mallorca-ra és a Kanári Szigetekre asszociálnak. Ibiza még felfedezetlennek mondható a magyar turisták részérõl. Pedig Formentera-val együtt a Földközi-tenger igazi gyöngyszemei. A Spanyolország dél-keleti partjainál fekvõ Baleári szigetcsoportból Mallorca jól ismert a magyarok körében.

  • A Csodabogyós barlang titkai

    Megnyitották a nagyközönség elõtt az ország egyik leghosszabb cseppkõ-barlangját. A Csodabogyós barlang a Keszthelyi-hegység peremén, Balatonederics közelében húzódik, az ismert járatok hossza több mint öt kilométer. A turisták hétszáz métert járhatnak be . Többségét persze csúszva-mászva. Ne a legjobb ruháját húzza fel az, aki kíváncsi a Csodabogyó barlang csodáira - tanácsolják a túravezetõk. Itt még érintetlen állapukban láthatók a mészkõ képzõdmények. Kevés a kiépített sétaút. Nekem nagyon tetszett. Voltak nagy csepkövek. Kusztunk, másztunk, piszkos lettem.

  • Fellendülõben a turizmus az Év településén

    Kaposvárra szavaztak a tévénézõk

    Soha rosszabb évkezdetet! - így nyugtázta Szita Károly, Kaposvár polgármestere az év elsõ munkanapján átvett elismerést, amely szerint a tévénézõk szavazatai alapján a somogyi megyeszékhely elnyerte az Év települése címet. A Magyar Televízió Fõtér címû mûsorában a múlt évben bemutatkozó településekre közel 40 ezren szavaztak, Kaposvár kapta a legtöbb voksot, maga mögé utasítva többek között Miskolcot és Szombathelyt.

  • A bolgár tenger

    Aki az utóbbi 20 évben nem járt a bolgár tengerparton, nem ismerne rá. Nyoma sincs a kopott szállodáknak, az élelmiszerhiánynak, a hosszú soroknak. Ma tisztaság, árubõség, zsúfolt éttermek és szórakozóhelyek, csillogó szállodák várják a tengerpartot újra felfedezõket. Nyugati színvonal keleti árakon. Nem is csoda, hogy már évek óta visszajárnak az angolok, franciák, németek. A végtelen hosszúságú, aranysárga homokos strandok, a nagyon tiszta, smaragdzöld víz, a kiváló közbiztonság és az alacsony árak mind utazásra csábítanak. A Fekete-tenger bolgár szakaszán egymást váltják a homokos strandok és a sziklás partszakaszok.

  • A kék és zöld világban

    Ahol az ég összeér a földdel – így jellemzik lakóhelyüket a guadeloupe-iak. Földi Paradicsom – mondják rá a turisták.

    Guadeloupe kétségkívül az egyik legszebb hely bolygónkon: az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál fekszik. Az öt fõ és közel 30 kis szigetbõl álló csoport igazi turistaparadicsom, hiszen a fehérhomokos tengerparton, a vízbe hajló kókuszpálmákon és a türkizkék vízen kívül is számtalan látnivaló akad.