A párizsi közlekedési vállalat (RATP) 1949-ben a francia fõvárosi és a Párizs környéki régió tömegközlekedését ellátó, két állami vállalat összevonásából jött létre azzal a céllal, hogy egységesen irányítsa Párizs és agglomerációjának föld alatti és föld feletti tömegközlekedését, amelyet 1944-ig magáncégek biztosítottak.
Az RATP elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az RATP-t egy külön szervezet, az egyéb közlekedési cégeket is dotáló, állami tulajdonú Párizs környéki Ile-de-France régió közlekedési szervezete (STIF) szubvencionálja.
A szervezet költségvetésének 67 százalékát a kilencnél több fõt foglalkoztató cégekre kivetett közlekedési különadóból, 25 százalékát pedig dotációból biztosítják. Ez utóbbinak 51 százalékát az Ile-de-France régió, 30 százalékát a fõvárosi önkormányzat, 19 százalékát pedig a Párizs környéki hét megye fedezi. A finanszírozás fennmaradó 8 százalékát egyéb állami forrásokból biztosítják.
A menetjegy 1,70 euróba kerül, ez másfél órás idõtartamra érvényes, s azonos típusú tömegközlekedési eszközökön átszállásra is feljogosít. Két különbözõ fajta tömegközlekedési jármûvön való átszálláskor (például metró-busz) viszont mindig új jegyet kell váltani.
