rss
  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

  • A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

    Nagy Sándor makedón uralom alá hajtotta, de az õ halálával Rodosz függetlenítette magát. Késõbb, i. e. 305-304-ig, egy éven át állott ellene Demetriusnak és azután elsõ rangú tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket késõbb a rómaiak is elismerték. Mûvészet és tudomány virágzottak rajta, külön szobrásziskola keletkezett, amelynek egyik elsõ és leghíresebb alkotása a kikötõjében felállított Rodoszi Kolosszus, a világ hét csodája egyike volt. I. e. 222-ben egy földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a szobrot is.

    Midõn a rómaiak a Kelet ellen harcra keltek, i. e. 200 óta Rodosz hû szövetségesük volt, amiért jutalmul Lükiát és Kária déli részét kapta. Errõl azonban 167-ben Kária legdélibb részét kivéve, le kellett mondaniuk. A sziget névleges önállóságát megtartotta Diocletianus császár koráig, amidõn a provincia insularum középpontja lett. Késõbb a Bizánci Birodalomhoz tartozott. 1309-ben elfoglalta a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend, akiket róla rodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig küzdött e birtokáért, de 1522-ben I. Szulejmán elvette tõlük a rhodoszi háborúban, ezután Máltára mentek, innentõl nevezzük õket Máltai lovagrendnek.

    A törökök 1912-ig voltak birtokosai a szigetnek, ezután Olaszország része lett. 1943-ban a szövetségesek elfoglalták a szigetet, majd 1947-ben Görögországnak ítélték oda.

    A szigeten a tömegközlekedés még európai viszonylatban is jónak számít. Az autóbuszjáratokat a szigeten a KTEL és a RODA közlekedési társaságok biztosítják.

    A hajó, ill. a kompösszeköttetés a görög szárazfölddel vagy a szomszédos szigetekkel is jó. A görög fõváros kikötõjébõl, Pireuszból naponta indulnak hajók, ill. kompok Rodosz szigetére.

    Rodosz repülõtere, a Diagórasz (Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülõtér – RHO) az idegenforgalmi szezonban az Égei-tenger legforgalmasabb repülõtere. A szezonban számtalan charter járat köti össze Rodoszt az európai nagyvárosokkal. A menetrend szerinti repülõgépösszeköttetést az Olympic Airways, valamint az Aegean Airlines biztosítja Athénnel és Szalonikivel.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Repülõvel olcsón? - Az utazunk.com utazási tippjei

    Aki nem egy szomszédos országba tervezi a nyaralását, az jó eséllyel repülni fog, ha csak nem szeretne akár több tíz órát buszon tölteni.

    Aki bátor, és egyedül - nem utazási iroda segítségével tervezi a nyaralását, az jó eséllyel sokkal olcsóbban kijöhet egy saját szervezésû úttal, mint egy utazási iroda ajánlatával. Összegyûjtöttünk Önnek néhány olyan apróságot, amelyre ha figyel, akkor akár fillérekért is utazhat. Az elsõ és legfontosabb kérdés, amelyre válaszolnunk kell, hogy merre is szeretnénk utazni.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Wi-fi az olasz tengerparton

    Lépést igyekeznek tartani az internettel az olaszországi tengerpartokon. Egyre több strandon használható már vezeték nélküli internetes szolgáltatás - ingyen is. A liguriai Imperia strandjai tették meg az elsõ lépést. Konzorciumot hoztak létre, és bevezették a wi-fit. Olaszországnak ezen a tengerpartján a turisták többsége a tehetõsebb Milánóból érkezik, vagy külföldi, aki (az olaszokkal ellentétben) megszokta, hogy akárhol internetezhet. Nyolc imperiai strand kínál ingyenes szörfölést, nem a tengeren, hanem a vezeték nélküli hálózaton. A szolgáltatás egy kilométer hosszú partszakaszon vehetõ igénybe.

  • Csehország - 5. rész

    3. Látnivaló ©umava régió:

    Veterán Motorkerékpár- és Kerékpármúzeum Ka¹perské Horyban
    A múzeum egy középkori épület tetõterében kapott helyett Ka¹perské Hory fõterén. Az egyre bõvülõ kiállításon jelenleg 70 motorkerékpárt és kerékpárt, valamint tervrajzokat és motorokat tekinthetnek meg a látogatók. A kiállított tárgyak közül több valódi unikumnak számít, ezekbõl az itt õrzött példány az egyetlen fennmaradt darab.

  • Tunézia és a Szahara varázslatos világa

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik.

    Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelybõl csak az itt-ott felsejlõ romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Nemcsak a húszéveseké az utazás

    A teljes népesség 73 százaléka nem volt üdülni az elmúlt 12 hónapban, az 50 éven felüli korosztályban ez az arány 80 százalék, a 65 felettiek esetében pedig 87 százalék. Mégis, az 50 felettiek 23 százaléka tervez üdülést - mondta 50+ utazási kiállítás szervezõje. Számítani kell tehát az ötven év feletti korosztállyal és korosztályra. Az 50 év felettiek legnagyobb arányban Magyarországon töltöttek el legalább 5 napot üdülés céljából. Kedvenc külföldi úti céljuk: Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia és Horvátország - idézték a szerdai tájékoztatón az egyik közvéleménykutató cég felmérését.

  • London a fiatalok mekkája

    Egyre több magyar fiatal utazik Nagy-Britanniába, a szigetországba látogató magyar turisták 43 százaléka ugyanis 35 évnél fiatalabb. A brit kulturális és szabadidõs kínálat iránt érdeklõdõ magyar utasok összetételében tapasztalható generációváltás a magyar turisták által preferált programok és tevékenységek tekintetében is megnyilvánul. A magyar utasok ugyanis, a már-már szinte "kötelezõ programnak" tekinthetõ városnézés, templomok és ...

  • A csodálatos Marokkó

    A csodálatos MarokkóA legtöbb turista figyelmét a Marokkó királyi városai című programok hívják fel. És valóban a királyi városok az ország legfőbb látnivalói. Marokkó egykori fővárosai, a zöld, fehér és barna színekben pompázó Meknes és Fez. A főbb városok megtekintése után érdemes kirándulni egyet a Magas-Atlasz óriási hegyvonulatai közé, hiszen itt tör az égbe Észak-Afrika legmagasabb pontja, a Dzsebel Toubkal (4165 m). Innen szinte már csak egy ugrás a végeláthatatlan sivatag, a Szahara. Az óceánparti üdülővárosban, Agadirban kipihenhetjük az eltelt napok fáradalmait.

  • Velence: Álmok és valóság

    Velence. Már maga a név is csupa história. Évi tízmillió látogatója számára a város álomszerû hangulata azt sugallja, hogy régóta elszigetelt világ ez, afféle ködbe veszõ látomás. Pedig Velence nagyon is valóságos kisváros, hiába rejtõzik a mûemlékek díszlete mögé. Elõször is: Velence tényleg kicsi. A velencei lagúna ívére nyíló panoráma, a roppant égbolt szeszélyesen változó képe, az épület pazar homlokzata mind-mind a tágasság, a végtelen kiterjedés illúzióját keltik.

  • Világörökségünk: Hollókõ

    A csodálatos természeti környezetben fekvõ település népi építészeti emlékeivel, napjainkig élõ paraszti hagyományaival 1987 óta szerepel a világörökségi listán. Múzeumai, a hollókõi vár maradványai számos látnivalót kínálnak. A község fölé magasodó, a XIII. századból származó vár históriája összefonódik a falu történetével. Az erõdítmény elsõ írásos említése 1313-ból származik, "castrum Hollokew" alakban. A XV. században további védõmûvekkel bõvítették. A török idõket átvészelt vár maradványaihoz erdei ösvény vezet a faluból.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Spanyolország rejtett kincse

    Aragónia fõvárosa, Zaragoza többnyire kiesik a turisták spanyolországi útjából, pedig érdemes hosszabb kitérõt is tenni ebbe az izgalmas városba! A Barcelona-Madrid vasútvonalon fekvõ Zaragoza ideális megálló: elég nagy ahhoz, hogy legyen benne sok látnivaló, és elég kicsi ahhoz, hogy jól érezzük magunkat e kedélyes városban.

    Zaragoza neve a római Caesaraugusta, azaz Augustus császár névbõl ered. Ebbe a provinciába már az i.e. 14.században 25 ezren vándoroltak. A muzulmán idõkben Al-Andaluz északi határvidékének fõvárosa lett.

  • Görögország egyik leglátogatottabb városa: Athén

    Görögország egyik leglátogatottabb városa: AthénA modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. 1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni kolostort. Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Görögország \"Aranykorában\" az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma \"nyugati civilizációként\" emlegetünk.

  • A kívácsi turisták paradicsoma: Dubai

    A kívácsi turisták paradicsoma: DubaiDubai az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubai önkormányzatát szokás Dubai Államnak is nevezni. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik. Az emírségek közül Dubai rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után. Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak.

  • New York kerületei: Queens (5/1. rész)

    Queens egyike New York amerikai város öt kerületének. Földrajzi szempontból ez a legnagyobb kerület; sok bevándorlónak és két repülõtérnek is otthont ad.

    Queens kerülete határos Queens Countyval (járás) is, amely az Egyesült Államok etnikailag legsokszínûbb járásainak egyike. Egy 2005-ös felmérés szerint a bevándorlók a lakosság 47,6%-át teszik ki. Elõrejelzések szerint 2010-re már a lakosság többsége külföldi születésû lesz.

  • Kenya

    Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. Homokos korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon; modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat, geológiai látványosságokat...

  • Zürchi útikalauz (Svájc)

    Zürich nem okoz csalódást látogatóinak: a tó, amelynek kifli alakja a leszálló repülõgépbõl oly szépen kirajzolódik, valóban elképesztõen kék színben tündököl. A folyótorkolatban hattyúk, sirályok, vitorlások, körülötte az Alpok havas hegycsúcsai.

    Nem csak az útleírásokból, a város címerébõl is lehet következtetni, mire büszkék a zürichiek: az átlósan két részre osztott - az ég meg a tó kékjét és a hegy hótakarójának fehérjét összekapcsoló - címert oroszlán tartja. Sokan azonban a hómadarat tekintik városuk jelképének. Ám ez a parányi eltérés megbocsátható, különösen azért, mert az elõzetes elvárások többsége beigazolódik:

  • Temesvár (Románia)

    Különös város Temesvár. A messzirõl jött látogató ezen az egy teleülésen szembesülhet az egész Kárpát-medence zaklatott történelmével.

    Itt kezdõdött a magyar Anjou-dinasztia uralkodása, Károly Róbert királyi székhelye volt a XIV. században, aztán itt ért véget Közép-Európa legnagyobb középkori parasztlázadása 1514-ben, itt ért rettenetes véget a lázadók vezérének, Dózsa Györgynek az élete a sok költõ által megénekelt izzó vastrónon. A szelíd Bánát volt az utolsó tájegység, amely megszabadult a török uralomtól, amit 150 évesnek emleget a magyar történetírás fázisa, pedig ezen a vidéken 164 évig volt úr a török. Emiatt kellett aztán kívülrõl betelepíteni a térséget és az idekerülõ, új otthont alapító katolikus osztrákok-németek kezdték Temesvárt úgy emlegetni, hogy "Kicsi Bécs".

  • Zöld-foki szigetek

    A Zöld-foki szigetek az Atlanti-óceán gyöngyszeme, Afrikától mintegy 450 km-re, nyugatra fekszik. Egzotikus, érintetlen, turisták által alig felfedezett terület, ahol mindig meleg és napsütéses klíma és kristálytiszta, néhol smaragdzöld, néhol azúrkék tenger fogadja az ide látogatót. A szigeteket körülölelõ Atlanti-óceán különleges világa kék bálnákkal, palackorrú delfinekkel és teknõsökkel igazi kuriózum, szélfútta fehér homokos strandjai lenyûgözik a nyaralni vágyókat.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Titokzatos szigetek Indonéziában

    Nincs nagyobb kincs egy államban az õsöktõl örökölt, eredeti formájában megõrzött és a világ által csodált kultúránál. Indonézia nem csak természeti erõforrásokban és munkaerõben gazdag ország, de kultúrájában is az.

    Ez a kifejezés, hogy indonéz kultúra, egy sokszínû, elképzelhetetlenül õsi, markánsan eredeti, hatalmas emberi szellemi erõk összegzõdésével létrejött folyamat eddigi eredményeit takarja. Nincs a világon hozzá hasonlítható, ennyi hatást sikeresen asszimilálni képes rendszer.

  • Fertõ (Neusiedlersee) kultúrtáj

    A Fertõ-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertõ-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentõségû vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élõ növény és a kétszáznál is több fészkelõ, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérõvel látogathatók. A Fertõ vízi telepe nyáron népszerû, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

  • Kenya, a többarcú ország

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.

  • New York kerületei: Brooklyn (5/3. rész)

    Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

    Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településbõl, Breuckelen-bõl fejlõdött ki, ami a Long Island East River felõli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

  • Csákánydoroszló

    A község lakóinak száma jelenleg 1800 fõ, kis mértékben növekedést mutat. Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózatunk (adsl - internet ) van.

    A községben kábel -TV társaság nyújt szolgáltatást. Vasútállomással, és jó buszközlekedéssel ellátott a település. Községünk lakói, akik helyben nem tudtak elhelyezkedni, Körmendre, Szentgotthárdra és Szombathelyre /megyeszékhelyünk/ járnak dolgozni.

  • Martinique

    Martinique a Kis Antillák láncának egyik gyöngyszeme, Franciaország tengerentúli megyéje.

    Területe 1000 négyzetkilométer, lakosainak száma 335 000. A sziget hegyvidéki és vulkanikus jellegű. A tájat az óriási, 1397m magas Mont Pelee uralja. A forró, párás klíma és a termékeny vulkanikus talaj buja vegetációt éltet, trópusi esőerdőkkel és a partokon mangrove mocsarakkal.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Párizs

    Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.