2024.11.06. - Lénárd

Lelkes Miklós: Szlovénia

A padlásablak tûnõdik, s a házfal
szintén mereng, míg kint a körtefa
zöld kõgyümölcse sárgul gondolatban,
s virágszélben vár, áll a völgy maga.
bohócdoktor vizit szja 1%

Ám a hegyek mennek, erdõruhában,
vagy csupasz háttal, félig meztelen.
Itt-ott nyakukban játékocska templom
villan fehéren, hit-szerelmesen.

Ljubljana. Türkiz drágakõ folyócska.
Kávézók viszik a sokféle szót.
Itteniek jól élnek idejöttbõl, -
bár úgy vélem: olykor kissé mohók.

A várak egykor voltak óriások,
de a sziklák õrzik a látszatot,
zászlót lenget álompiac-középkor,
s tükrön kínál múltat, ámulatot.

A tengerig menj! Égõ látomásig,
gyönyörûig: nyugtalan fényvidék
ámít, hazudja - ó, de milyen szépen! -
léted rejtõzõ földi messzeség!

Ó, el ne hidd, - de úgy, hogy hidd el mégis:
a lélek tenger, a test kikötõ,
s könnycsepp mosollyal végül egyesülhet, -
eddig nem volt, de jöhet oly idõ!

(2009)