Káros égi csíkok

A repülõgépek által hátrahagyott kondenzcsíkok és következményeik hatása az éghajlatra jóval nagyobb, mint eddig hitték - derítették ki német légkörkutatók.
Ulrike Burkhardt, a Német Légi- és Ûrközlekedési Központ kutatója és kollégái egy új éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. Eszerint a szakember lehetségesnek tartja, hogy napjainkban egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a világos csíkok, mint a légiközlekedés kezdete óta a repülõgépek által kibocsátott összes szén-dioxid - írja a der Standard.

A kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhõk keletkeznek, amelyek felülete mintegy kilencszerese a repülõgépek nyomán keletkezõ vonalszerû csíknak. Eddig a szakemberek mindössze a vonalalakú kondenzcsíkok hatását tudták felbecsülni, és bár gyanították, hogy a pehelyfelhõk hatása azt jócskán meghaladja, bizonyítani nem tudták.

Ulrike Burkhardt és Bernd Kärcher a Nature Climate Change címû szaklapban leírják a természetes felhõzetre gyakorolt hatást is. Mivel a kondenzcsíkok párát vonnak el a levegõbõl, csökkentik a természetes felhõtakaró kiterjedését - mutatták ki a modell segítségével. A természetes és a mesterséges úton keletkezõ pehelyfelhõk pedig egyaránt csökkentik a Föld infravörös sugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. Szerencsére a kondenzcsíkok sokkal rövidebb ideig fejtik ki e hatásukat, mint az üvegházhatású gázok - hangsúlyozta Burkhardt.

A kondenzcsíkok és a belõlük kialakuló pehelyfelhõk Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol ugyanakkor intenzívebb a légiközlekedés. Ezért egyrészt az európai kontinens feletti hidegebb levegõ felelõs, az szükséges ugyanis a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészrõl az Atlanti-óceán északi része felett képzõdõ kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.