2024.03.19. - József, Bánk

Tihany

Lelkes Miklós: Tihany
bohócdoktor vizit szja 1%

Nem tudom én, hogy a fû nõtt-e rá ily szabadon a csendre,
e sóhajtó felhõs kékre, - vagy a csend
sóhajtotta kékjét fentrõl e lengõ fûrengetegre
amikor erre ment.

Nem tudom én, ha ragyognak a gyíkok, hogy gyíkok ragyognak
vagy bõrükön átnéz egy másegû ég,
és miért is hiszek én, oly sokszor becsapott királyfi,
nektek, tündérmesék.

Meddig szomoríttok gyöngy alkonyi esõk, fényhavazások,
ködbeli erdõk s hegyek, - kicsik, nagyok?
Olykor oly messze vagy csillag, - tûnõdöm: te vagy valóban,
vagy csak utánzatod?

Kinézek még szemem szorongó, elfáradt ablakából.
Gyöngy esõ tûz, újra fáj távol a tó.
Elsóhajtja kékjét a csend. Valahol szívét kitárón
szól egy tárogató.

/1978/

Lelkes Miklós