rss
  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

  • A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

    A hordónak való tölgyfák is itt helyben nõnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedõ különleges penész segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi idõkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.

    A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezõzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedõbb termõhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Sárospatakon a Rákóczi pince, Hercegkúton a Kõporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.

    A terület mind földtörténetileg, mind földrajzilag egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység eredményeképp sokféle talajtípus keletkezett itt, ez hatással van a talaj termõ erejére, ásványi anyag tartalmára, hõelnyelõ, hõtároló és visszasugárzó képességére. A kedvezõ fekvésû lejtõk, a napsugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú õsz nagyon kedvezõ klimatikus viszonyokat teremt, melynek egyik következménye, hogy a Botrytis cinera penészgomba nemesrothadást, vagyis a szõlõszemek aszúsodását váltja ki. A szõlõszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtbõl már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetõen a pincék falán különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.

    A magyarság borkultúrája kettõs eredetû: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szõlõmûvelési hagyományokat. Ezek tükrözõdnek Tokaj-Hegyalja szõlõtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szõlõmûvelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínûsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII. század második felétõl, a vallon telepesek megérkezésétõl kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szõlõmûvelés elterjedése ezen a vidéken.

    Az évszázadok során különbözõ népcsoportok -szászok és svábok, lengyelek, románok, örmények és zsidók- telepedtek meg itt, akik mind gazdagították a gazdasági, társadalmi életet, azon belül a bortermelés kultúráját. Ezt a sokszínûséget tükrözi a települések egyházi és világi építészete. A népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság XVI-XVII. századi épületei is.

    A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsõként - zárt borvidékké nyilvánította.. A jellegzetes szõlõbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvõ, õsi borpincéiben nyomon követhetõ a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szõlõmûvelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára

    Tokaj-Hegyalján tehát a táj, az ökoszisztéma, az emberi kultúra és tradíciók olyan egyedülálló összefüggése és egymásrautaltsága alakult ki, amelynek megõrzése és bemutatása egyetemes érdek.

    Ajánlott kirándulások:

    A környék kiválóan alkalmas vízi túrákra, hiszen Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekszik.

    Tokajból akár sétahajóval is eljuthatunk Sárospatakra. Várkastélya a hazai gótikus és reneszánsz építészet egyik legértékesebb épületegyüttese. Kincseket rejt az 1531-ben alapított református kollégium múzeuma és híres Nagykönyvtára.
    Szerencs várában - a vártörténeti kiállítás mellett � meg is szállhatunk. Érdekesség a 825 ezer darabból álló képeslapgyûjtemény és a Cukormúzeum.

    További információ:
    Tourinform

    3910 Tokaj, Serház u. 1.
    Tel.: 47/552 070, tel./fax: 47/352 259

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Dardzsiling – egy város a világ tetején

    Ha a hétköznapok után, egy hosszú hétvégén ki akarsz szabadulni a 15 milliós Kalkuttából, és a forró, száraz, piszkos szmog után egy kis hûvös, tiszta levegõre vágysz - igencsak meg kell küzdened érte. „Elugrani” a Himalája keleti részén fekvõ híres Dardzsilingbe, a volt brit helyõrségbe, amelyet már a gyarmati idõkben is tiszti üdülõhelyként használtak, egynapos program.

    Ugyanis 630 kilométert kell legyûrni még akkor is, ha vonat vagy busz helyett (ezekkel 13-16 óráig tartana az út), a jóval drágább repülõgépet választjuk.

  • Nagykarácsony település (Magyarország)

    A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.

    A vidék egykor a kunok szállásterülete volt. A település neve 1952 óta Nagykarácsony. 1537 óta említik Karácsonyszállás néven. Ez az elnevezés a helybeliek szerint onnan ered, hogy valaha az Alföldrõl december közepén, karácsony táján terelték át a gulyákat a Dunán.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.

  • Fantasztikus üveg kilátó a Sunwapta-völgy fölött

    Fantasztikus üveg kilátó a  Sunwapta-völgy fölöttKanadában is van már sikoltozós üvegpatkó-kilátó. Itt épült meg a Glacier Skywalk nevű kilátó. 30 méterre lóg ki egy több mint 300 méter mély völgy fölé. Az U-alakú platform a Sunwapta-völgy fölött lebeg, ahonnan megcsodálható a Sziklás-hegység, a völgy, a gleccserek, és az állatvilág. Az üvegpadlón keresztül. Építése átszámítva 4,7 milliárd forintba került. A kilátó és a látogatócenter működése környezetbarát, az elektromos rendszereket napelemek táplálják. A Columbia jégmezőtől ingyenes sikló visz fel a kilátóhoz.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Nepál, az elszigetelt világ

    Nepál egy elszigetelt ország, India és Kína tibeti autonóm területe között.

    A Himalája az ország határán van, így Nepál híres a hegyes-dombos felszínérõl. Tulajdonképpen Nepál a világ legmagasabb hegyének otthona, a Mount Everest-é.

    Nepál lenyûgözõ domborzata nagyban hozzájárul az ország csodájához, és a turisztikai vonzerejéhez. Nepálban az utazás általában könnyen megy. Közlekedhetünk gyalog, biciklivel, vagy busszal, de a motor is egész népszerû.

  • Néhány alapszabályt kell csak betartani a biztonságos tengerparti nyaraláshoz

    A biztonságos és mégis élményekkel teli tengerparti nyaraláshoz mindössze néhány alapszabályt kell csak betartani, amelyekkel nemcsak a kellemetlenségek elõzhetõk meg, hanem akár életeket is menthetnek.

    Szentesi Árpád, a 7 Tenger Búvárklub oktatója szerint a legfontosabb a megelõzés, mert a biztos információk birtokában búvárkodás közben is kisebb az esélye az esetleges vészhelyzetek kialakulásának.

  • Hévíz - Római kori romkert

    Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentõsebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század elsõ felétõl az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületbõl álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század elsõ felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tûzvész okozhatta.

  • Dél-Afrika egzotikus varázsa

    Dél-Afrika az utóbbi években az egyik legjelentõsebb fogadó országa lett a nemzetközi turizmusnak. Ehhez hozzájárultak a jó szállodák, a kiváló infrastruktúra, a kellemes éghajlat, a barátságos emberek, a megfizethetõ árak és a látnivalók sokasága: a csodálatos tájak, a nemzeti parkok hihetetlenül gazdag állatvilága, a különleges vegetáció, az õslakosság egzotikus kultúrája, a történelmi emlékek bõsége és a gyönyörû városok szebbnél szebb épületei. E sokféleség és az itt élõ emberek legkülönfélébb bõrszíne és származása miatt szokták Dél-Afrikát szivárványországnak nevezni.

  • Az arabok megint nagyot álmodtak: épül a nulla emissziós város

    Abu Dzabi megkezdte a világ elsõ zöld városának építését, ahol nem lesz se szén-dioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom - olvasható a BBC News honlapján. Az ötvenezres városban fog mûködni egy hidrogén erõmû, az energia nagy részét pedig nap- és szélenergiából állítják elõ – mindez 22 milliárd dollárért. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással.

  • Mallorca

    A szigetcsoport legnagyobb tagja, fõvárosa Palma de Mallorca mely egyben az egész Baleárok fõvárosa is. Palma és Manacor a Baleárok két legnagyobb települése.

    Északkeleten a Bahia del Alcudát, délnyugaton pedig a Bahia del Palmát találhatjuk. Sierra de Tramontana hegyvonulata óvja a szigetet az északi szelektõl és ott találhatók sziklás hegyfokok és az északnyugati part szirtjei. A szigeten mindenbõl található egy kicsi: széles vagy kisebb öblök, teraszos hegyoldalak, tömegek, felhõkarcolók és nyugalom.

  • Hangversenyek a cseppkõbarlangban - A gyógyturizmust is szolgálja a nemzeti park

    A tucatnyi barlangtúra mellett, amelyek diákcsoportok számára ráadásul kedvezményesek, kulturális programokat, például föld alatti hangversenyt, valamint gyógykúrát is hirdet az Aggteleki Nemzeti Park. A nyáron pedig egy barnamedve és annak idén született bocsa bukkant fel a területükön.

    Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója, Salamon Gábor harminc éve került ide az Alföldrõl úgy, hogy biológus egyetemi hallgató korában barlangásznak hívogatták, s beleszeretett ebbe a vidékbe.

  • A Seychelle szigetek luxusa mindenkit vár

    Ez a 115 szigetbõl álló csoport, a Seychelles szigetek Afrika partjainál, Madagaszkár szigetétõl észak-keletre található. A szigeteket alig 25 évvel ezelõtt fedezték fel mint turista paradicsomot, akkor még csak 75 ezer lakója volt, akik szinte csak a kreol nyelvet beszélték.

    A szigetek egy részét korallzátonyok, másik részét pedig gránitszigetek alkotják. Mahé, a legnagyobb sziget a Praslin, La Digue és Silhouette szigetekkel és a néhány közelben lévõ gránitszigettel alkotják a Seychelles szigetek közel felét. Ezeken a szigeteken él a legnagyobb számú lakosság és ezeket látogatják többnyire a turisták is.

  • Eger

    Az egri borok, a barokk mûemlékek, a termálfürdõ, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. A turistákat és a városlakókat több mint 330 vendéglátóipari egység várja. A török idõket idézi az egri minaret, - melynek teraszáról megcsodálhatjuk a várost- és a Törökfürdõ. Az oszmán hadak elleni küzdelemre emlékeztetnek a Dobó téren látható szoborcsoportok. A tér fölé magasodó középkori vár, - a XVI. század gyõztes végvára - ahol Dobó István várkapitány maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerõnek.

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

  • Phuket, Ázsia Édenkertje

    Phuket Thaiföld legnagyobb szigete. 540 négyzetkilométeres területe akkora, mint Szingapúré. Csupán egy órányi repülõút Bangkokból, Szingapúrból, és napi összeköttetésben áll a legnagyobb ázsiai repterekkel is. Így Phuket ideális akár a rövidebb kirándulást tevõknek, de még inkább a hosszan kikapcsolódni vágyók számára. A hivatalos adatok szerint mintegy 230 ezren lakják, de ez csupán az állandó lakosok száma, de nagy számú munkaerõ áramlik ide Thaiföld más tartományaiból, nem beszélve az egy idõben itt-tartózkodó 35 ezer turistáról!

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Az Adrián is jelen vannak a magyar rendõrök!

    Ismét szolgálatba állnak a magyar rendõrök Horvátországban.

    A július 1-jétõl augusztus 31-ig tartó idõszakban ezúttal is Zára (Zadar) körzetében látnak el szolgálatot horvát kollégáikkal együtt.

    A múlt évhez hasonlóan idén is nyolc magyar rendõr utazik az Adriára, õk kettesével, kéthetes váltásokban segítik a horvát hatóságokat és az ott nyaraló magyar turistákat.

  • A mindig nyüzsgő Buenos Aires

    A mindig nyüzsgő Buenos AiresBuenos Aires a Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője. A város jelentős kulturális központ. Rengeteg múzeuma és könyvtára, valamint színházai és mozijai vannak. Talán nincs a világon még egy olyan város, ahol ennyi szobrot és szökőkutat lehet megcsodálni, mint itt. Az egyik legjelentősebb kultúrintézmény, a Teatro Colon, megannyi opera-, színházi- és filharmonikus előadással. A helyi operaház gyakran tűzi műsorára magyar szerzők műveit, leggyakrabban Bartók és Kodály zenevilágát elevenítik meg, mégpedig magyarul.

  • Olaszország - jégpalota és síhinta

    Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.

  • Ródosz, a rózsasziget

    Rodosz nevének jelentése “rózsasziget”. Athénból és Theszalonikibõl is eljuthatunk ide repülõvel, de indul járat Kószról és Heraklionból is. Athénból hajójáratok is indulnak a legnagyobb területû Dodekániszosz szigetre. Kis-Ázsiától mindössze 18 km választja el, így az ország legkeletibb területei közé tartozik. Területe vizekben és erdõkben gazdag, a többi görög szigettõl eltérõen ezért egyáltalán nem kopár. A szigeten kiváló strandok és jó állapotú johannita mûemlékek vannak, ezért már régóta a nemzetközi nyaralóturizmus egyik kedvelt célpontja, itt található az ország legnagyobb szállodakomplexuma.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Továbbra is az Eiffel-torony a világ kedvence

    Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.

    A legendás párizsi vasszerkezet (Öreg hölgy) maga mögé utasította a vatikáni Szent Péter-bazilikát, és az indiai Taj Mahal-t. A negyedik, ötödik és hatodik helyen amerikai látványosságok szerepelnek: A Golden Gate híd, az Empire State Building és a Szabadság-szobor. A Sydney Operaház, a Sagrada Familia Barcelonában, az athéni Akropolisz és a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban kapta a többi helyet a 10-es listán, míg a londoni Big Ben és a London Eye nem kapott helyezést a listán.

  • Utazás Tunéziába

    Utazás TunéziábaTunézia, hazánkból mindössze kétórányi utazással elérhető. Finomhomokú tengerpartjai, pedig különösen kedveltek, az utazók főképp ezért választják célként Tunézia területeit. Tunézia népe rendkívül vendégszerető. Különös ország ez, ahol minden megtalálható, amit egy mediterrán országban keresnénk, de mindez vegyül az ezeregy éjszaka titokzatosságával is. Kedvező klímájának köszönhetően Tunézia egész évben vonzó célpontot jelent a turisták számára, hiszen a nyarak forrók, míg a telek kellemesen enyhék.

  • Kalandozások Pozsonyban

    Egy óra 55 perc. Ennyi idõ alatt értem el Pozsonyba autóval, minden közlekedési szabályt betartva, várostáblától várostábláig. Ehhez képest amikor barátaimmal beszélgettem, kiderült, talán húsz éve, ha jártak itt, még tornacipõért érkeztek, hogy vegyenek néhány párat a Prior áruházban. Azóta a Prior már Tesco, Pozsony belvárosa pedig gyönyörûen felújított épületekkel várja a látogatókat. A Michalska utca talán a legizgalmasabb.

  • Abu Dhabi története

    A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élõ Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából.

    Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevõen nem is fejlõdött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 1855–1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét.

  • Pápa

    A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.

  • Csorvás

    Csorvás város Békés megyében, a 47-es számú fõút mellett, az orosházi kistérségben helyezkedik el. Szabályos alaprajzú, kertes beépítésû település, amely a történelem folyamán háromszor épült újjá. Elsõ írásos említése 1217-bõl való.

    A „mai” Csorvás 1857. december 3-án lett újra önálló település. Fejlõdését az akkor több nemzetiségû – magyar, szlovák, román – lakosság tehetsége és szorgalma, valamint kiváló termõföldje alapozta meg. Ebben az idõben a gazdálkodást a búza-, kukoricatermesztés, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés jellemezte.