rss
  • Ciprus

  • Ciprus a szépség szigete és az éles kontrasztok országa. Az aranyló, napsütötte tengerparti strandok után hûvös, fenyvesekkel borított hegyvidéki területek tárulnak a látogató szeme elé, a békés, idõtlenséget sugárzó kis falvak gyökeres ellentétben állnak a modern, kozmopolita nagyvárosokkal, a tengerparti luxushotelekbõl kiterjedt, érintetlen tájakra érkezik a látogató. Ciprus azonban mindenekelõtt a béke szigete.

    Nicosia, Ciprus fõvárosa a sziget közepén, a Mesaoria fennsíkon fekszik, amelyet északról a Kyrenia hegyvonulat szegélyez. Noha Nicosia eseményekben gazdag története a bronzkorig vezethetõ vissza, fontos szerephez a XI. században jut, amikor a Lusignánok uralkodása alatt a sziget fõvárosa lesz és virágzó várossá válik, ahol csodaszép királyi palota épül és több mint ötven templom áll. Jelenleg a Ciprusi Kormány és a diplomáciai kirendeltségek székhelye, valamint a sziget kulturális központja. Nicosia két különbözõ arcát mutatja a turistáknak: egyrészt a régit, eredetileg ugyanis a város a 16.századi velencei várfalon belül húzódott, ez jelenleg az óváros, múzumokkal, régi templomokkal, középkori épületekkel, amelyek nosztalgikus hangulatot árasztanak, másrészt újat, a nyüzsgõ modern metropoliszét, amely a várfalakon kívül húzódik. A város szivében húzódik a "zöld vonal" amely az 1974-es török invázió óta kettéosztja az országot és a fõvárost, Nicosiát is, leválasztva a törökök által elfoglalt városrészt.

    Ciprus déli partján fekvõ Limassol a szigetország második legnagyobb városa, a legnagyobb tengerparti üdülõhely és a sziget legjelentõsebb kikötõje. Lenyugözõ háttérként a város mögött, a tengerparttól mintegy 10 mérföldre húzódik a Troodos hegyvonulata, amelynek termékeny domboldalain található Ciprus szõlõültetvényeinek jelentõs része.

    Limaszol

    Limasszol két városállam, Amathous és Kourion utódaként jött létre, és itt tartotta a középkorban menyegzõjét Oroszlánszívû Richárd és Navarrai Berengária. A jelenkori város nagyon fontos turisztikai, kereskedelmi és borászati központ.

    A város tengerparti sétányávalal, a nyüzsgõ kis vásárlóutcákkal könnyed, gondtalan vakációs hangulatot áraszt. Limasszol kifejezetten a szórakozáskedvelõk uticélja, a szigeten itt a leginkább pezsgõ az éjszakai élet. Az egész sziget legismertebb fesztiváljára, a minden év szeptemberében megrendezésre kerülõ Limasszoli Borfesztiválra is itt kerül sor, amikor a borászati cégek termékeit ingyen lehet kóstolni 10 napon keresztül.

    Leginkább Limasszol keleti végében koncentrálódnak a szállodák, amelyek között vannak luxushotelek, apartmanok és villák, többségében közvetlenül a tengferparton. Közelükben rengeteg taverna, diszkó, éjszakai bár várja a vendégeket. A városnak több strandja is van, az egyik legjobb az új kikötõtõl nyugatra fekvõ homokos "Ladies Miles". Limasszolban van egy vonzó, új yahtkikötõ is, amely teljes felszereléssel várja a vitorlázni vágyókat.

    Larnaca

    A Larnaca öböl csücskében találjuk Larnaca pálmafákkal szegélyezett tengerparti sétányát, ahol a számtalan kávéház, taverna, üzlet és bár fogadja a túristák nyüzsgõ seregét. Larnaca remek kiindulási pont Ciprus középsõ és keleti részének felfedezéséhez. Közelsége a nemzetközi repülõtérhez, és a homokos tengerpart mentén épült fényûzõ hotelek joggal teszik népszerû üdülõhellyé a várost.

    Larnacát számos jelentõs emlék fûzi a történelmi múlthoz. A modern városközpontban található például Kition õsi városállamának maradványai, és a filozófus Zeno, a Sztoikus Iskola alapítójának szülõháza. Larnaca második otthona volt Szent Lázárnak, aki feltámadása után érkezett ide, majd késõbb a város elsõ püspöke lett. A város központi részén álló, tiszteletére emelt Szent Lázár temploma is mindenképpen megér egy látogatást.

    Az elbûvölõ pálmafás sétány, a tengerparti erõdítmény és a régi városnegyed egyedi jellemet biztosít a városnak. A közeli sóstó kedvelt téli állomáshelye vándormadarak ezreinek, miközben a tó partján zavartalan békében áll az egyik legnépszerûbb muszlim zarándokhely, a híres Hala Szultán mecset.

    Troodos hegység

    A Troodos hegység területén kilenc olyan kolostor található, amelyet az UNESCO a világörökség részeként tart nyilván. Ezek:

    a Stavros tou Agiasmati,
    a Panagia tou Araka,
    a Timiou Stavrou Pelendri-ben,
    az Agios Nikolaos tis Stegis,
    a Panagia Podithou,
    a Panagia tis Asinou,
    az Agios Ioannis Lampadistis,
    a Panagia tou Moutoulla és
    az Archangelos Michail Pedoulas-ban.

    A világörökség részeként nyilvántartott kolostorokon kívül számtalan további kolostor és templom található a Troodos régió területén, melyek közül az alábbiakban csupán néhány rövid ismertetése szerepel.

    A cikk a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal közremûködésével jött létre.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • A Plaza de Mayo

    Buenos Aires történelmi központja a Plaza de Mayo, az államelnök pompás rezidenciájával, a Casa Rosadával. Az elnök a rózsaszín épület erkélyérõl intézi szózatait a néphez, a nép pedig a palota elõtti téren tiltakozik, ünnepel vagy tüntet, százezerszámra. A tér nyugati oldalán a közel két kilométer hosszú Avenida de Mayo köti össze a kormányzati székhelyet a Kongresszus épületével, mely pontos mása a washingtoni Capitoliumnak.

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Athén a Görög fõváros

    A görög fõváros történelmi emlékeivel és megszámlálhatatlanul sok üzletével és szórakozóhelyével egyszerre romantikus és modern. Ugyanúgy megtalálhatók itt a zsúfolt utcák és terek, ezer színû kirakatok, mint a kis szûk sikátorok. Az igazi, nyüzsgõ metropoliszban számos kávéház, étterem, pub, taverna és kocsma várja a látogatókat. Éjszaka sem áll meg az élet, amikor diszkók, bárok és night klubok sokasága közül válogathatunk.

    Athén éghajlata általában meleg, a látogatókat állandó napfény fogadja. A téli átlaghõmérséklet is 14 C körül alakul.

  • Száz évvel a Titanic után - A luxus óceánjárók biztonsági hiányosságai

    A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

    Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

  • Vancouver

    Csillogóan tiszta vizû fjordok és a Fraser folyó szalagja foglalja keretbe a szaggatott vonalú félszigeten elterülõ várost, mögötte grandiózus kulisszaként a parti hegység hófedte csúcsai emelkednek. A nagyváros szíve az Angol-öböl, a Burrard Inlet és a False Creek fjordok által körülvett félszigeten lüktet. A Chinatown - mintegy az élénk forgalmú üzleti negyed kirakataként - közvetlenül a félsziget "nyakánál" helyezkedik el, és ízelítõt nyújt a város kozmopolita légkörébõl.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • Hydropolis, az új dubai csoda

    Dubai eddig is kedvelt turisztikai célpontja volt a tehetõsebb utazóknak. Ebben az is szerepet játszott, hogy ha itt valami különlegességet kitaláltak- legyen az földrészeket formázó mesterséges szigetcsoport vagy vitorlaként az égbeszökõ szállodaépület-, azt meg is valósították.

    A kormányzat mindig is támogatta az innovatív projekteket annak érdekében, hogy Dubai igazán különleges célállomássá váljon. A legújabb ötlet nyomán az "óceán meghódítására" készülnek.

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Las Vegas, A világ szórakoztató központja

    Las Vegas az amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek.

    Jelenleg az Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elõvárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

  • Hajós

    Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

  • Extrém szálláshely Svájcban

    A svájci Wallis régióban található Chablais-Portes du Soleilben egy elegáns sátortábor várja a síelõket. A Whitepod cég által kialakított bolondos szálláshely közvetlenül a Villars-Gryon síterület közepén található. A szálláshelyeket építtetõ, ökoturizmus terén tevékeny cég kizárólag újrafelhasználható anyagokból építette és rendezte be a fa talapzaton álló sátrakat; többek között fatüzelésû kályha és petróleumlámpa teszi hangulatossá a belsõ teret. A sátrakban megszálló vendégek a síelésen túl a hótalpas túrázást, jégfalmászást és...

  • Riga, a Baltikum ékszerdoboza

    Akit a szerencséje akár egy-két napra Lettország fõvárosába, Rigába vezérel, kellemes meglepetésekre készülhet fel. Az alig 15 éve független állam fõvárosa, annak is az óvárosa, valódi ékszerdoboz a turista számára. Már a repülõtérrõl bevezetõ út békés, nyugodt város képét mutatja. Ha vannak is a fõvárosban a látképet elcsúfító lakónegyedek, azokat sem a bevezetõ úton, sem késõbb a Szent Péter templom 72 méteres tornyából belátható városképben nem lehet észrevenni.

  • Usa, New York

    Az Amerikai Egyesült Államok története a legújabbkor történelmének sikersztorija. A világ minden tájáról érkeztek ide bevándorlók, hogy a „lehetõségek hazájában" szerencsét próbáljanak, maguknak és családjuknak biztos megélhetést teremtsenek. Keressük fel mi is személyesen az országot, barangoljuk be, ismerkedjünk meg az emberekkel, az életstílussal! Kár lenne kihagyni a Grand Canyont vagy San Franciscót és azt a sok csodaszámba menõ természeti kincset, érdekes várost, amit ez a hatalmas ország magában rejt. Utazzon az Amerikai Egyesült Államokba online repülõjegy-foglalással!

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Olcsó tippek Londonba

    London valamikor még távoli úticélnak számított, de a fapados légitársaságoknak hála ma már nagyon sokan eljutnak ebbe a nyüzsgõ, kozmopolita nagyvárosba. Nem ritka, hogy valaki csak egy-egy kiállításra, színielõadásra „ugrik ki”, vagy éppen az aktuális árleszállítások vonzzák a brit fõvárosba. A tényen azonban még az elérhetõség sem változtat: egy londoni hétvége bizony drága mulatság. Ha azonban elég leleményesek vagyunk, akár több tízezer forintot is meg tudunk spórolni személyenként.

  • A NYT Budapest újjászületett nyolcadik kerületérõl ír

    A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar fõváros üde kulturális-mûvészeti színfoltja - írta a The New York Times.

    Józsefváros - ahol az épületek falain helyenként még ma is látszanak golyónyomok az 1956 forradalomból - egykor a lopás és prostitúció szinonimája volt. Az utóbbi tíz évben viszont más lett a pesti kerület: a biztonsági kamerák felszerelésével jelentõsen visszaszorult a bûnözés, galériák és kávézók tûntek fel, megélénkült az éjszakai élet a pompás 19. századi épületek között.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Mobilos tippek európai vakációhoz

    Könnyebbé vált a barangolás Európa 29 országában

    Nyáron a legtöbben útra kelnek, s ha megtehetik, igyekeznek szabadságukat az otthontól távol, valamely inspiráló vagy éppen pihentetõ környezetben eltölteni. Jó hír az utazást kedvelõknek, hogy az okostelefonok és az azokra letölthetõ alkalmazások megjelenésével a belföldi és külföldi utak megszervezése összehasonlíthatatlanul könnyebbé vált, mint néhány éve. Okostelefonnal a zsebben mindent magunkkal vihetünk, bárhová is tartunk, rádaásul az adatroaming díjak csökkenésével sokkal lazábban szörfölhetünk a neten.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Inkább kempingben száll meg a magyar

    A balatoni kempinglánc tulajdonos Balatontourist Zrt. sorra nyíló egységeiben a válság ellenére 7-8 százalékkal nõtt az elõfoglalások száma, ugyanakkor az elõleg befizetések elmaradtak a tavalyi évhez képest.

    Jó elõjel lehet a kempingturizmus iránt növekvõ érdeklõdés olyankor, amikor a balatoni szállodaüzemeltetõknek jó okuk van a borúlátásra, fõként a konferenciaturizmus jelentõs visszaesése miatt.

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.